Az uránfegyverek betiltására irányuló világszintű egyezmény

SZÓBELI VÁLASZT IGÉNYLŐ KÉRDÉS VITÁVAL O-0029/08/változat1
Az Eljárási Szabályzat 108. cikke alapján
előterjesztette: Elly de Groen-Kouwenhoven, Angelika Beer és Caroline Lucas a(z) Verts/ALE képviselőcsoportja nevében, Luisa Morgantini a(z) GUE/NGL képviselőcsoportja nevében, Annemie Neyts-Uyttebroeck a(z) ALDE képviselőcsoportja nevében, Ana Maria Gomes a(z) PSE képviselőcsoportja nevében, Ģirts Valdis Kristovskis a(z) UEN képviselőcsoportja nevében, Karl von Wogau és Stefano Zappalà a(z) PPE-DE képviselőcsoportja nevében
a Tanácshoz

A szegényített urán fegyverekben történő felhasználása ellentmond az írásos és szokásjogon alapuló nemzetközi humanitárius és környezeti jogban foglalt alapvető szabályoknak és elveknek. Ezért 2006 novemberében az Európai Parlament megerősítette a nukleáris fegyverek moratóriumára irányuló korábbi felhívását azáltal, hogy állásfoglalást fogadott el „a biológiai fegyverekről és az embertelen hagyományos fegyverekről”. Ezzel kapcsolatban világszerte növekvő támogatás tapasztalható. 2007 márciusában Belgium törvényt fogadott el az uránfegyverek gyártásának, használatának, tárolásának, értékesítésének, beszerzésének és szállításának betiltására. 2007 májusában az Európai Parlament kiállítást rendezett az uránfegyverek iraki áldozatait bemutató képekből és bizonyítékokból (Irak 70%-a szegényítetturán-porral van szennyezve). 2007. októberben az olasz védelmi miniszter felfedte, hogy 1996 és 2006 között 37 olasz katona feltehetőleg uránfegyverekkel való érintkezés miatt hunyt el iraki és balkáni küldetéseik során. Több más országban hasonló esetek történtek, amelyek veteránok százait érintették. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a szegényített urán egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos növekvő aggályok a hazatérő katonákat érintő tesztrendszerek bevezetéséhez vezettek. 2007. decemberben az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amely kiemeli az urán katonai felhasználásával kapcsolatos aggályokat. „A szegényített uránt tartalmazó fegyverek és lőszerek használatának hatásai” című határozat sürgeti az ENSZ-tagállamokat, hogy újra vizsgálják meg az uránfegyverek használatából eredő egészségügyi veszélyeket. Az urán kémiai mérgező hatásával és esetlegesen rákkeltő jellegével kapcsolatos egyre több bizonyíték az uniós jogszabályokkal összhangban az elővigyázatosság elvének alkalmazására ösztönöz.

1. Milyen lépéseket tesz vagy tervez tenni a Tanács a Parlament említett állásfoglalását követően?

2. Hogyan fogja beépíteni a Tanács az uránfegyverek kérdését elfogadott európai védelmi stratégiájába és a tömegpusztító fegyverekről szóló stratégiába?

3. Az elővigyázatosság elvének betartása és a küldetések során a szegényített urán értékelése érdekében a Tanács milyen garanciákat tud adni annak elkerülésére, hogy uránfegyvereket használjanak az EU nevében vagy égisze alatt, valamint a NATO-val és az Egyesült Államokkal együttműködésben teljesített EBVP-küldetések során?

4. Milyen garanciákat tud adni a Tanács annak elkerülésére, hogy az EBVP-küldetésekben részt vevő alkalmazottak szegényített uránnal fertőzött tárgyakkal kerüljenek érintkezésbe, vagy hogy szegényített uránnal fertőzött negyedekbe és területekre lépjenek be?

5. Milyen párbeszédet alakított ki a Tanács főtitkársága egyesült államokbeli partnereivel, az Euromillel, a katonákkal és a civilekkel ebben a kérdésben, például a balkáni és iraki műveletek esetében?

Előterjesztve: 01.04.2008

Továbbítva: 02.04.2008

A válaszadás határideje: 23.04.2008