KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Oroszország két éve tartó, Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az Oroszország két éve tartó, Ukrajna elleni agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról

(2024/2526(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszország Ukrajna elleni háborújának 2022. februári eszkalálódása és a Krím félsziget 2014. február 19-i annektálása óta elfogadott állásfoglalásaira,

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra[1], valamint az ahhoz kapcsolódó, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

– tekintettel a Bizottságnak az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2023. június 20-i javaslatára (COM(2023)0338),

– tekintettel az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2023. december 14-i határozatára, a Bizottság erre vonatkozó, 2023. november 8-i pozitív ajánlását követően,

– tekintettel az Európai Tanács 2023. december 14-i és 2024. február 1-jei következtetéseire, 

– tekintettel a Világbank, az ukrán kormány, a Bizottság és az ENSZ „Az ukrajnai károk és igények harmadik gyorsfelmérése (RDNA3), 2022. február – 2023. december” című, 2024. február 14-i jelentésére,

– tekintettel az ukrajnai háború környezeti következményeivel foglalkozó magas szintű munkacsoport „Környezetvédelmi paktum Ukrajna számára – Zöld jövő: az elszámoltathatóságra és a helyreállításra vonatkozó ajánlások” című, 2024. február 9-i jelentésére,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív totális háborút folytat Ukrajna ellen; mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2014-ben kezdődött a Krím félsziget jogellenes megszállásával és annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával; mivel ez az agresszív háború az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti; mivel az Oroszország által az elmúlt két évben Ukrajnában elkövetett cselekedetek továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte;

B. mivel az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-i határozatában azonnal az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését sértő agressziós cselekménynek minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, és 2022. november 14-i határozatában elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni agressziós háborújáért, valamint jogilag és pénzügyileg felelősségre kell vonni jogsértő nemzetközi cselekményeiért, többek között jóvátételre kötelezvén az okozott károkért;

C. mivel az orosz agresszív háború a második világháború vége óta a legnagyobb katonai konfliktus az európai kontinensen, és jól tükrözi a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti egyre növekvő konfliktust;

D. mivel Ukrajna és polgárai rendíthetetlen elszántsággal állnak ellent Oroszország agresszív háborújának, sikeresen védik hazájukat, noha ezért nagy árat fizetnek a polgári és katonai áldozatok tekintetében, valamint a polgári és kritikus jelentőségű infrastruktúra, a természeti környezet és a kulturális örökségi helyszínek elpusztítása és fegyverként való felhasználása vonatkozásában; mivel Ukrajna bátor népének ítélték oda a 2022. évi Szaharov-díjat bátorságuk és ellenállásuk tiszteletére;

E. mivel ukránok milliói kényszerülnek továbbra is lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül, az orosz agresszió elől menekülve; mivel több mint 3,3 millió ember, köztük 800 000 gyermek él a frontvonal mentén; mivel továbbra is naponta bombáznak otthonokat, iskolákat és kórházakat; mivel a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint Oroszország 2023-as pusztító hadjárata következtében Ukrajna legsúlyosabban érintett területein közel 720 000 ember maradt megfelelő és biztonságos lakhatás nélkül; mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala arról számolt be, hogy 2023 decemberében erősen nőtt az ukrajnai lakott területek elleni, válogatás nélküli támadások száma, ami még inkább rámutat, hogy a 2023-as évet a polgári személyek halálának, a pusztításnak és a humanitárius szükségletek növekedésének sorozata jellemezte;

F. mivel Oroszország háborús bűnei a teljes lakosságot traumatizálják, hiszen a becslések szerint 10 millió ember van kitéve mentális egészségi problémák kockázatának vagy szenved mentális egészségi problémáktól, és becslések szerint 3,9 millió ember szenved közepesen súlyos vagy súlyos tünetektől és szorul kezelésre mentális zavar, depresszió, szorongás és poszttraumás stressz-zavar miatt; mivel 2023-ban 227, humanitárius műveleteket érintő incidensről számoltak be az országban, és 50 humanitárius dolgozó halt vagy sebesült meg, közülük 11 szolgálat közben vesztette életét;

G. mivel az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának konzervatív becslései szerint közel két évvel Oroszország Ukrajna elleni nagyszabású inváziója óta több mint 10 000 polgári személyt öltek meg és közel 20 000 sebesült meg, és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) úgy véli, hogy a tényleges adatok lényegesen magasabbak;

H. mivel a háborúban a legnagyobb árat az ukrán gyermekek fizetik meg, mivel több mint 528 ukrán gyermek vesztette életét és több mint 1226 gyermek sebesült meg, 1,8 millió gyermek került menekültként szomszédos országokba, és Ukrajnán belül további 2,5 millió gyermek volt kénytelen elhagyni a lakóhelyét;

I. mivel a teljes körű agresszív háború kezdete óta mintegy 20 000 ukrán gyermeket deportáltak Oroszországba és Belaruszba, vagy vettek őrizetbe a megszállt területeken; mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin és Maria Lvova-Belova ellen, tekintettel a gyermekek jogellenes deportálásának és Ukrajna megszállt területeiről Oroszországi Föderációba történő jogellenes átszállításának háborús bűncselekménye kapcsán őket terhelő felelősségre; mivel kevesebb mint 400 elhurcolt gyermeket juttattak vissza Ukrajnába és egyesítettek a családjukkal;

J. mivel az ENSZ kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel foglalkozó különleges előadóját olyan jelentések és tanúvallomások aggasztják, amelyek rámutatnak az ukrán polgári lakosság és az Oroszország által fogva tartott hadifoglyok embertelen fogvatartási körülményeire, többek között a kínzásra és az orvosi ellátás hiányára, ami egészségük tartós károsodásához vezet; mivel ismertek olyan esetek, amikor az orosz katonaság ahelyett, hogy hadifogolyként kezelné az ukrán katonákat, megöli őket, ideértve a legutóbb 2024. február 24-én Bahmut térségében jelentett eseteket is; mivel 2022-ben az olenivkai börtönben egy előre kitervelt robbantásban szándékosan megöltek több mint 50 ukrán hadifoglyot, többségükben az Azov zászlóalj tagjait;

K. mivel a nők és lányok különösen veszélyeztetettek a humanitárius és lakóhelyelhagyási válságok idején, mivel továbbra is aránytalan mértékben válnak a nemi alapú erőszak áldozataivá; mivel számos nő maradt Ukrajnában, és mozgósították őket, hogy a hadseregben szolgáljanak; mivel vannak arra utaló jelek, hogy a fogságban tartott ukrán női katonákat megkínozták és szexuális erőszakot követtek el ellenük; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) arról számolt be, hogy mivel az orosz erők által a megszállt területeken végrehajtott azonnali kivégzések áldozatainak többsége férfi, a túlélő családtagok – sokan közülük nők – magukra maradnak, és gyakran egyedül kell megbirkózniuk a korlátozott családi jövedelemmel, a megnövekedett gondozói terhekkel, valamint intenzív mentális traumával és szorongással;

L. mivel az ukrán fegyveres erőknek sikerült ellenállniuk az orosz inváziónak, a 2022. február 24. után ideiglenesen megszállt területek több mint 50%-át felszabadították, és visszaszerezték az ellenőrzést Ukrajna nyugati fekete-tengeri kijárata felett, ténylegesen kiszorítva a fekete-tengeri orosz flottát;

M. mivel az EU a teljes körű invázió kezdete óta jelentős támogatást nyújtott valamennyi területen, beleértve a katonai támogatást is; mivel az EU, a tagállamai és az európai pénzügyi intézmények által 2022 februárja óta Ukrajnának felajánlott támogatás teljes összege legalább 85 milliárd EUR-t tesz ki, beleértve a humanitárius és sürgősségi segélyt, a költségvetés-támogatást, a makroszintű pénzügyi támogatást és a katonai segélyt; mivel a tagállamok 17 milliárd EUR-t kaptak a mintegy négymillió ukrán menekült befogadására, akik az átmeneti védelemről szóló irányelv[2] értelmében 2025 márciusáig kiterjesztett védelemben részesülnek;

N. mivel az EU és tagállamai eddig 28 milliárd EUR összegű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, és 2024-re előzetesen mintegy 21,2 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalást tettek; mivel az Európai Békekeretet 5,6 milliárd EUR-t biztosított a tagállamoknak katonai felszerelések Ukrajnának történő átadására; mivel a lőszerekre vonatkozó kezdeményezés, amelynek eredetileg 2024 márciusáig 1 millió darab 155 mm-es lövedéket kellett volna biztosítania Ukrajnának, most arra törekszik, hogy e mennyiség mintegy felét szállítsa le most, a másik felét pedig 2024 végére; mivel az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója eddig 40 000 ukrán katonát képzett ki Németországban és Lengyelországban, és ez a szám csak növekszik;

O. mivel a nyugati országok összesített GDP-je 25-ször nagyobb, mint Oroszországé, ugyanakkor a 2023-ban Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás ezen összesített GDP kevesebb mint 0,1%-át tette ki; mivel 2023-ban Oroszország GDP-jének mintegy 6%-át fordította agresszív háborújára, Ukrajna pedig GDP-jének 25%-át költötte a védelmére;

P. mivel az Egyesült Államok Kongresszusa még nem fogadta el az Ukrajnának 2024-re szóló új, 60 milliárd USD összegű támogatási csomagot, ami lényegében az Egyesült Államok segélyezési kötelezettségvállalásainak és az Ukrajnába irányuló katonai szállításoknak a leállításához vezetett; mivel ahhoz, hogy 2024-ben teljes mértékben helyettesítsék az Egyesült Államok katonai támogatását, az EU-nak és tagállamainak meg kell kétszerezniük a katonai támogatás jelenlegi szintjét és ütemét;

Q. mivel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a NATO-tagoknak fel kell készülniük az Oroszországgal való, akár évtizedekig tartó konfrontációra; mivel Oroszország agressziós háborújának közvetlen következményeként Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, Ukrajna, Moldova és Grúzia uniós tagjelölt státuszt kapott, több mint 50 ország jelentős biztonsági segélycsomagokat juttat Ukrajnának, és az ENSZ-ben erős politikai támogatás nyilvánul meg Ukrajna felé;

R. mivel az Európai Tanács úgy határozott, hogy a Bizottság pozitív ajánlását követően megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, és felkérte a Tanácsot, hogy fogadja el a tárgyalási keretet, amint a vonatkozó bizottsági ajánlások teljesülnek;

S. mivel Ukrajna biztonsági megállapodásokat írt alá az Egyesült Királysággal, Németországgal, Franciaországgal, Dániával és Olaszországgal, összhangban a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatával, amelyet 2023. július 12-én fogadtak el a NATO vilniusi csúcstalálkozója alkalmával; mivel a G7-ek kötelezettségvállalása megnyitotta az utat az Ukrajnát támogató hosszú távú kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalások és megállapodások hivatalossá tételére irányuló tárgyalások előtt;

T. mivel jelentések szerint Oroszország végletesen átszervezte gazdaságát a „háborús gazdaság” irányába, és ehhez nagyon magas védelmi kiadásokra vonatkozó terveket társított, amelyek a becslések szerint jóval több mint 100 milliárd eurót tesznek ki; mivel a beszámolók szerint Oroszország évente több mint 2 millió tüzérségi lövedéket állít elő belföldön, ami jelentősen meghaladja az uniós kormányok által Ukrajnának ígért mennyiséget;

U. mivel az EU a háború kezdete óta 13 szankciócsomagot fogadott el, és létrehozta az uniós szankciókkal foglalkozó megbízott új pozícióját, akinek feladata kifejezetten az Oroszországot és Belaruszt mint helyettesét célzó szankciók kijátszása és megkerülése elleni fellépés megszervezése;

V. mivel becslések szerint az EU-nak és más partnereknek sikerült befagyasztaniuk 300 milliárd eurót Oroszország központi banki tartalékaiból és 21,5 milliárd eurót az orosz oligarchák pénzéből, míg az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek több mint 58 milliárd USD értékű olyan eszközt blokkoltak vagy foglaltak le, melyek a szankciókkal sújtott orosz személyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álltak;

W. mivel az uniós intézmények a közelmúltban megállapodásra jutottak egy Ukrajna-eszköz létrehozásáról, amely 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában 50 milliárd EUR összegű, kiszámítható középtávú támogatást fog nyújtani Ukrajna rehabilitálásához, helyreállításához, újjáépítéséhez és korszerűsítéséhez;

X. mivel Oroszország agressziós háborúja a szomszédai iránti imperialista attitűdjét tükrözi; mivel mindaddig, amíg Oroszország revizionista politikát folytató államként működik, folytatni fogja azon erőfeszítéseit, hogy fenntartsa a folyamatos agressziós fenyegetést az európai kontinens irányába; mivel számos nemzetközi szereplő elismerte, hogy Oroszország a terrorizmust támogató állam, amely maga is használ terrorista eszközöket;

Y. mivel Oroszország felelős az Ukrajna elleni agressziós háborúja és az ukrán tengeri kikötők orosz blokádja miatt kialakult globális élelmezésbiztonsági válságért; mivel Oroszország a háború kezdete óta fegyverként használja az élelmiszert és az éhezést;

Z. mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Ukrajna két ad hoc nyilatkozatát követően joghatósággal rendelkezik az Ukrajna területén 2013 novembere óta elkövetett háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás bűntette tekintetében, de ebben a helyzetben a Római Statútum 8a. cikke értelmében nem rendelkezik joghatósággal az agresszió bűncselekménye tekintetében, mivel sem Ukrajna, sem az Oroszországi Föderáció nem ratifikálta a Római Statútumot és annak az agresszió bűntettével kapcsolatos módosításait; mivel az EU támogatja az agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozását;

AA. mivel Ukrajna természeti környezete a háború egyik konkrét célpontja, mivel Oroszország visszaélésszerű szándékossággal jelentős környezeti károkat okoz – például mezőket és erdőket éget fel, illegális fakitermelést folytat az ukrán erdőkben, valamint a vizet és a talajt vegyi hulladékkal szennyezi –, aminek következményeképp az ország földje pusztul, lakhatatlanná válik, és csökkennek a jövő nemzedékek boldogulási és prosperitási lehetőségei; mivel a kahovkai gát 2023. június 6-i lerombolása egyértelmű példa Oroszország azon tetteire, amelyek az elkövetkező években is folyamatos ökológiai pusztítást okoznak;

AB. mivel 2024. február 13-án Makszim Kuzminov volt orosz helikopterpilótát, aki 2023-ban Ukrajnába szökött, holtan találták Spanyolországban, és állítólag az orosz kormány által küldött fegyveresek gyilkolták meg; mivel az elmúlt évtizedekben az orosz hírszerző szolgálatok számos arcátlan fedett műveletet, többek között gyilkosságokat hajtottak végre az EU területén;

1. kijelenti, hogy Ukrajna népével és vezetésével való szolidaritása továbbra is töretlen, és továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását;

2. ismételten a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolhatatlan agresszív háborúját, valamint a belarusz rezsim abban való szerepvállalását; követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői hagyjanak fel minden katonai akcióval, és hogy Oroszország vonjon vissza minden katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna nemzetközileg elismert teljes területéről; követeli, hogy vessenek véget az orosz állampolgárok Ukrajna ideiglenesen megszállt területein való letelepítésének, és az ily módon Ukrajába került személyeket telepítsék vissza Oroszországba;

3. emlékeztet arra, hogy Oroszország agressziós háborúja 2014 februárjában a Krím félsziget jogellenes annektálásával kezdődött, amit a donyecki és luhanszki régiók egyes részeinek megszállása követett; emlékeztet arra, hogy a félszigetet katonai bázissá alakították, amely főszerepet játszott a 2022-es teljes körű invázió előkészítésében;

4. elítéli az ukrán hadifoglyok és civilek orosz fél általi kínzását és meggyilkolását; felszólít az ilyen bűncselekmények független kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására, és fokozott erőfeszítésekre szólít fel a foglyok Ukrajna és Oroszország közötti cseréje érdekében;

5. elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy megfossza Ukrajnát és népét etnikai, nyelvi és történelmi identitásuktól azáltal, hogy eltörli az ukrán identitás jeleit a megszállt és az annektált területeken és betiltja az ukrán nyelv és szimbólumok használatát, valamint az intenzív „útlevél-osztogatási” politikáját és az orosz elnöknek és más tisztviselőknek a történelem átírására tett ismételt kísérleteit;

6. úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség által képviselt álláspont döntő szerepet fog játszani más olyan tekintélyelvű rezsimek jövőbeli lépéseinek befolyásolásában, amelyek szorosan figyelemmel kísérik a háború alakulását, hogy felmérjék, mekkora mozgástér áll rendelkezésükre agresszív – adott esetben katonai eszközökkel megvalósítható – külpolitikák folytatására;

7. hangsúlyozza, hogy Ukrajna fő célja az Oroszország elleni háború megnyerése, ami azt jelenti, hogy az összes orosz erőt, Oroszország helyettesítő erőit és szövetségeseit kiszorítja Ukrajna nemzetközileg elismert területéről; úgy véli, hogy ez a célkitűzés csak úgy érhető el, ha folyamatosan, tartósan és egyenletesen növekvő mennyiségben szállítanak kivétel nélkül mindenféle hagyományos fegyvert Ukrajnának;

8. elismeri az ukrán nép által a demokratikus értékek, a reformokra irányuló erőfeszítések és a nemzetek euroatlanti közösségébe való integrációra irányuló törekvések terén tanúsított ellenálló képességet és elszántságot;

9. emlékeztet az Oroszország által egy évtizede megszállt Krím félsziget felszabadításának fontosságára; emlékeztet arra, hogy a félsziget Ukrajnához hű polgárai, különösen az őslakos tatárok elnyomással, letartóztatásokkal és kínzással szembesülnek; emlékeztet arra, hogy az orosz megszálló erők minden erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy a félszigetről kitöröljék a tatár örökség nyomait és az ukrán jelenlét emlékét, és hogy továbbra is kísérletet tesznek a lakosság demográfiai összetételének erőszakos megváltoztatására, ami a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény szerinti népirtásnak minősülhet; támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Krím félsziget, különösen a Krími Platform újraintegrálására;

10. megerősíti, hogy támogatja az Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatás fenntartását az Ukrajna győzelméhez szükséges bármennyi ideig és bármilyen formában; elismeri mindazt az erőfeszítést, melyet a tagállamok Ukrajna katonai támogatása érdekében eddig tettek, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének e támogatások koordinálására tett erőfeszítéseit; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat – különösen a fegyverek és lőszerek egyértelműen meghatározott szükségletek alapján történő biztosítását – annak érdekében, hogy Ukrajna ne csak megvédhesse magát az orosz támadásokkal szemben, hanem visszanyerhesse a teljes, nemzetközileg elismert területe feletti teljes ellenőrzést; hangsúlyozza, hogy a fegyverek és lőszerek elégtelen szállítása alááshatja az eddig tett erőfeszítéseket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egymillió darab tüzérségi lőszerre vonatkozó célkitűzés nem teljesül az ígérteknek megfelelően; felhívja a tagállamokat és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy nyújtsanak tájékoztatást a Parlamentnek az Ukrajnának korábban szállított katonai segélyekről, többek között az EKSZ által végzett ellenőrzésről, valamint a tagállamok által 2024-ben vállalni kívánt támogatás összegéről;

11. úgy véli, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra vonatkozóan nem szabad önkorlátozást alkalmazni; rámutat, hogy az uniós tagállamok által nyújtott katonai támogatás a GDP százalékában kifejezve óriási eltéréseket mutat; felszólít az európai védelmi ipari bázisba történő, ahhoz szükséges beruházásokra, hogy a termelés jelentős növelésével ki lehessen elégíteni Ukrajna szükségleteit, és fel lehessen tölteni az uniós tagállamok kimerült készleteit; hangsúlyozza, hogy Ukrajnának különösen kifinomult légvédelmi rendszerekre, nagy hatótávolságú rakétákra, például TAURUS, Storm Shadow/SCALP és egyéb rakétákra, modern harci repülőgépekre, különböző típusú tüzérségi fegyverekre és (különösen 155 mm-es) lőszerekre, drónokra és drónelhárító fegyverekre van szüksége; támogatja azt a javaslatot, hogy minden uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek évente legalább a GDP-je 0,25%-át kitevő katonai támogatást kelljen nyújtania Ukrajnának; felszólít az Európai Békekeret pénzügyi felső határának általános növelésére, és kitart amellett, hogy ezt többek között lőszerek egyforrású beszerzés keretében való világpiaci beszerzésére kell felhasználni Ukrajna szükségleteinek kielégítése érdekében; sürgeti a tagállamok kormányait, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a védelmi vállalatokkal annak biztosítása érdekében, hogy különösen az Ukrajnának szánt lőszerek, gránátok és rakéták gyártása és szállítása elsőbbséget élvezzen a más harmadik országokból érkező megrendelésekkel szemben; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tárják fel a közös vállalkozások és a hasonló gondolkodású harmadik országok védelmi iparágaival való szoros együttműködés lehetőségeit annak érdekében, hogy Ukrajna számára biztosítani lehessen a szükséges lőszereket; sürgeti különösen a jelentős védelmi ipari kapacitásokkal rendelkező legnagyobb tagállamokat, hogy jelentősen és sürgősen növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást; felhívja az Egyesült Államok Képviselőházát, hogy további késedelem nélkül fogadja el az Ukrajnának nyújtandó katonai segítségnyújtási csomagot;

12. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy teljesítsék a 2022. évi versailles-i nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásokat, és gyorsítsák fel a stratégiai iránytű teljes körű végrehajtását az ipar és a fegyveres erők szintjén folytatott európai katonai együttműködés fokozása révén annak érdekében, hogy az EU erősebb és cselekvőképesebb szereplő legyen a biztonság garantálása terén, amely interoperábilis a NATO-val és kiegészíti azt; üdvözli a tagállamok és az uniós intézmények megnövelt védelmi költségvetését és beruházásait, és felszólít a célzott kiadások, a közös beszerzések és a védelmi kutatásra és fejlesztésre irányuló közös beruházások növelésére; hangsúlyozza, hogy konkrét lépéseket kell tenni Ukrajna uniós védelmi és kiberbiztonsági politikákba és programokba való integrálása érdekében az uniós csatlakozási folyamat során;

13. üdvözli az Ukrajna, valamint az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Dánia és Olaszország közötti biztonsági megállapodások aláírását a G7-ek Ukrajna támogatásáról szóló közös nyilatkozatával összhangban, és felszólítja a többi hasonlóan gondolkodó partnert, hogy kövessék ezt a példát; hangsúlyozza, hogy ezek a biztonsági megállapodások nem helyettesíthetik a jövőbeli NATO-tagságot; üdvözli az Európai Békekeret keretében létrehozott új, Ukrajnát támogató alap gyakorlati részletei és pénzügyi felső határa tekintetében elért eredményeket, amely közös európai közbeszerzési kezdeményezések révén támogatná a katonai felszerelések Ukrajna számára történő biztosítását;

14. megismétli, hogy támogatja az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij által előterjesztett békeképletet; úgy véli, hogy ez egy átfogó terv Ukrajna területi integritásának helyreállítására; emlékeztet arra, hogy az ENSZ Közgyűlésének „Az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt, az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke alapját képező elvekről” szóló, 2023. február 23-i ES-11/6. sz. határozata is tükrözi ezt a 10 pontos tervet;

15. megismétli a Bizottsághoz, az alelnökhöz/főképviselőhöz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy működjenek együtt Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel egy különleges törvényszék létrehozása érdekében, amelynek feladata az orosz vezetők és szövetségeseik – például a belarusz rezsim – által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűntettének kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása; üdvözli az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárással foglalkozó nemzetközi központ létrehozását Hágában;

16. teljes mértékben támogatja az NBB főügyésze által az ukrajnai helyzettel és az állítólagos háborús bűncselekményekkel, emberiesség elleni bűncselekményekkel és népirtással kapcsolatban folytatott, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatot; sürgeti Ukrajnát, hogy ratifikálja az NBB Római Statútumát és annak módosításait, és váljon az NBB hivatalos tagjává annak érdekében, hogy támogassa a súlyos nemzetközi bűncselekményekért felelős személyek elszámoltatására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; felhívja az EU-t, hogy tegyen további diplomáciai erőfeszítéseket a Római Statútum és annak valamennyi módosítása ratifikálásának világszerte történő ösztönzése érdekében;

17. elborzadva állapítja meg, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a gyermekek olyan növekvő tömegeit kényszeríti lakóhelyük elhagyására, amelyre a második világháború óta kevés példa volt; emlékeztet arra, hogy a következetesen a polgári infrastruktúra ellen intézett támadások miatt az ukrán gyermekek súlyos hiányt szenvednek az alapvető szolgáltatások, például az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz, különösen a mentális egészségügyi támogatáshoz való hozzáférés terén;

18. megismétli, hogy az ukrán gyermekek – többek között intézetekből – Oroszországba és Belaruszba történő folyamatos kényszerű áthelyezése és deportálása, valamint orosz családok általi erőszakos örökbefogadásuk sérti az ukrán és a nemzetközi jogot; hangsúlyozza, hogy a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény II. cikke értelmében egy csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele népirtás bűncselekményének minősül; követeli, hogy az orosz és belarusz hatóságok biztosítsák valamennyi ukrán gyermek azonnali visszatérését; méltatja a helyi ukrán szervezetek erőfeszítéseit, amelyek eseti alapon támogatják a szülőket és családokat a gyermekeik felkutatásában és a biztonságos visszatérésükért folytatott küzdelemben;

19. ismételten elítéli az ukrán polgári személyek Oroszországba, Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeire és Belaruszba történő deportálását; felszólítja az összes államot és nemzetközi szervezetet, hogy gyakoroljanak nyomást Oroszországra minden erőszakkal deportált és jogellenesen bebörtönzött ukrán polgári személy, különösen a gyermekek hazatérése érdekében, ideértve a fogságban elhunytak maradványainak átadását is; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az Oroszország által jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személyek szabadon bocsátását – többek között ENSZ-mechanizmusok révén – megkönnyítő mechanizmusok kidolgozására irányuló erőfeszítéseket;

20. elítéli Oroszország azon szándékát, hogy 2024. március 15–17-én elnökválasztást tartson Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, és hangsúlyozza, hogy nem fogja elismerni e jogellenes választások eredményeit;

21. megismétli felhívását a jelenleg hatályos társulási megállapodások végrehajtásával kapcsolatban zajló munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat közötti innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra, lehetővé téve ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba, beleértve az uniós forrásokhoz való hozzáférést az érintett területeken annak érdekében, hogy az ukránok már a csatlakozási folyamat során élvezhessék a csatlakozás előnyeit, és ne csak annak lezárását követően; üdvözli Ukrajna sikeres lépéseit, amelyek újra megnyitották a fekete-tengeri útvonalat annak érdekében, hogy az ukrán gabona eljusson hagyományos piacaira; felhívja az érintett nemzetközi érdekelt feleket, hogy folyamatosan biztosítsák ezeket az eredményeket és a kereskedelmi célú fekete-tengeri hajózás szabadságát; támogatja az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kvóták felfüggesztésének megújítására irányuló bizottsági javaslatot; sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és az Ukrajnának biztosított kereskedelmi előnyök által okozott piaci zavarokról szóló jelentéseket; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy orvosolják az olyan egyoldalú fellépések okait, mint amilyenek például a határblokádok, amelyek korlátoznák Ukrajna hozzáférését az uniós egységes piachoz; felszólítja az EU-t, annak tagállamait, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetet, a Kereskedelmi Világszervezetet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetet és más szereplőket, hogy tanúsítsanak nagyobb szolidaritást, és stabilizálják a gabonapiacot; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy állítsák le az orosz gabona és az Ukrajnából ellopott gabona behozatalát és az EU területén történő átszállítását;

22. hangsúlyozza, hogy az orosz agressziós háború alapvetően megváltoztatta az európai és az Európán kívüli geopolitikai helyzetet, és veszélyezteti Európa biztonsági struktúráját, és hogy az erre adandó válasz bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé az EU részéről;

23. üdvözli, az Európai Tanács azon döntését, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, amint a Bizottság ajánlásait végrehajtják; úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagsága egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelent, valamint vezető szerepet, elszántságot és jövőképet mutat;

24. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy határozzák meg a csatlakozási tárgyalásokhoz vezető egyértelmű utat, és összpontosítsanak arra, hogy a folyamat kezdetétől kézzelfogható előnyöket biztosítsanak az ukrán társadalom és a polgárok számára; felkéri a Tanácsot, hogy bízza meg a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be javaslatokat az érintett tárgyalási keretre vonatkozóan, és fogadja el a javaslatot, amint sor került a 2023. november 8-i bizottsági ajánlásokban meghatározott megfelelő lépésekre;

25. emlékeztet, hogy az uniós csatlakozási folyamat érdemeken fog alapulni, és hogy a bővítési módszertan a jogállamiság tiszteletben tartása, az alapvető értékek, az emberi jogok, a demokrácia és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú területeire helyezi a hangsúlyt; úgy véli, hogy a szilárdan érdemeken alapuló csatlakozási folyamat Ukrajna és az EU mindenek felett álló érdeke; ösztönzi az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak fokozott támogatást és segítséget Ukrajnának az uniós csatlakozás felé vezető úton, ideértve a tagsági kritériumok teljesítéséhez szükséges technikai szakértelmet, kapacitásépítést és intézményi reformokat;

26. felszólítja az ukrán kormányt, hogy folytassa a helyi önkormányzati rendszer megerősítését, amely reform jelentős nemzeti és nemzetközi elismerésben részesült, és a decentralizációs reform sikerét építse be az Ukrajna rehabilitálásával, helyreállításával és újjáépítésével kapcsolatos folyamatok általános struktúrájába; megismétli álláspontját, hogy a helyi önkormányzatok és a civil társadalom képviselőit aktívan be kell vonni a helyreállítási és újjáépítési folyamatba Ukrajnában, és hogy ennek a folyamatnak az átláthatóság és az elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáinak kell megfelelnie;

27. üdvözli az uniós intézmények elvi megállapodását az Ukrajna-eszköz létrehozásáról, amely kiszámítható pénzügyi támogatást fog nyújtani Ukrajnának, és felszólít annak gyors bevetésére; hangsúlyozza a Verhovna Rada, a szubnacionális szervezetek és a civil társadalom megerősített szerepét a végrehajtó hatóság releváns partnereiként az Ukrajna-terv keretében finanszírozandó prioritások azonosításában, hangsúlyozva, hogy ez erősíti az eszköz felügyeletét és nyomon követését is; rámutat arra, hogy a Világbank legutóbbi gyors kár- és igényfelmérése szerint a következő évtizedben legalább 452,8 milliárd euróra lesz szükség Ukrajna helyreállítása és újjáépítése céljából; hangsúlyozza ezért, hogy az Ukrajna-eszköz keretében biztosított források nem lesznek elegendőek, és felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat Ukrajna további hosszú távú finanszírozása mellett, különös tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtandó legutóbbi segélycsomagját továbbra is akadályozzák a Kongresszusban;

28. felhívja az EU-t, a tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy nyújtsanak átfogó és összehangolt politikai, gazdasági, technikai és humanitárius segítséget Ukrajna háború utáni fenntartható és inkluzív újjáépítésének és helyreállításának támogatása érdekében, különös hangsúlyt fektetve az alapvető infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások helyreállítására; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is biztosítsanak orvosi ellátást és rehabilitációt, többek között pszichológiai támogatást a megsebesült és gyászoló ukrán katonák és polgári személyek számára; felszólít az ukrajnai aknamentesítési tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérésére és fokozott támogatására, valamint egy hosszú távú aknamentesítési programra;

29. felhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn és terjessze ki az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, továbbá kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza annak hatékonyságát és hatását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák mind a 13 szankciócsomag gyors végrehajtását és szigorú érvényesítését; kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot annak felmérésére, hogy a szankciók mennyire hatékonyak az orosz háborús erőfeszítések és a szankciók megkerülésének akadályozásában; emlékeztet arra, hogy az EU olyan jogszabályokon dolgozik, amelyek bűncselekménynek minősítik a korlátozó intézkedések megsértését; ismételten felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a szankciók kijátszásának megelőzésére szolgáló mechanizmust;

30. kitart amellett, hogy be kell tiltani az EU-ba irányuló orosz urán- és kohászati importot, valamint az orosz nukleáris ágazattal és különösen a Roszatommal való együttműködést; felszólít az orosz mezőgazdasági és halászati termékek, valamint a tengeri úton csővezetéken szállított fosszilis tüzelőanyagok és cseppfolyósított földgáz EU-ba történő importjára vonatkozó azonnali és teljes embargóra, valamint a G7-partnerekkel együttműködve az orosz kőolajtermékek árplafonjának további csökkentésére annak érdekében, hogy megszüntessék Oroszország háborújának uniós pénzből történő finanszírozását; kéri továbbá, hogy vezessenek be büntető intézkedéseket Oroszország „árnyékflottájával” szemben, amely biztosítás nélkül szállít olajat nem biztonságos hajókon uniós és nemzetközi vizeken keresztül, valamint vezessenek be szankciókat Kína és más országok olyan vállalataival szemben, amelyek segítik Oroszországot a szankciók megkerülésében; kéri, hogy a háborús szempontból releváns áruk sokkal nagyobb csoportjára terjesszék ki a katonai és kettős felhasználású termékek, többek között a digitális alkotóelemek jelenlegi engedélyezési rendszerét; kéri, hogy a Belarusszal szembeni szankciókat teljes mértékben hangolják össze az Oroszországgal szembeni szankciókkal; kéri, hogy az Alekszej Navalnij Korrupcióellenes Alapítványa által azonosított további személyeket vegyék fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerébe és más szankciós jegyzékekbe;

31. elítél minden olyan országot, amely katonai felszereléseket szállít Oroszországnak, és segíti az Oroszországot a vele szemben kiszabott szankciók megkerülésében és hatásainak elkerülésében, és felszólítja az EU-t, hogy szigorúan vonja felelősségre a szankciók kijátszásában részt vevő vállalatokat, egyesületeket és magánszemélyeket; kéri az EU-t, a tagállamokat és szövetségeseiket, hogy fokozzák a már kiszabott szankciók hatékonyságát, tegyenek sürgős lépéseket a szankciók megkerülésére irányuló kísérletek megakadályozására, és dolgozzanak ki egy másodlagos szankciós mechanizmust, amely bezárná a jogi kiskapukat;

32. emlékezteti az Oroszországi Föderációban vagy az általa megszállt, Ukrajnában található területeken működő vagy azokhoz kapcsolódó értékláncokkal rendelkező vállalkozásokat, magánszemélyeket, pénzügyi intézményeket és más szervezeteket, többek között befektetőket, tanácsadókat, nem kormányzati szervezeteket és átvilágítási szolgáltatókat, hogy orosz üzleti tevékenységeikkel és kapcsolataikkal összefüggésben jelentős működési, jogi, gazdasági és reputációs kockázatokkal fognak szembesülni; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak egyedi intézkedéseket annak megakadályozása érdekében, hogy a harmadik országokba exportált fejlett technológiai termékek Oroszországba kerüljenek;

33. kitart amellett, hogy uniós szinten bűncselekménnyé kell nyilvánítani az uniós korlátozó intézkedések megkerülését, amely többek között az áruk olyan rendeltetési helyre történő eljuttatásával valósul meg, ahol azok behozatala, kivitele, értékesítése, vásárlása, átadása, átszállítása vagy szállítása korlátozások alá esik; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás szempontjából döntő fontosságú, hogy az EU gyorsan bűncselekménnyé nyilvánítsa a szankciók közvetlen megsértését, beleértve a súlyos gondatlanságból elkövetett cselekményeket is, valamint a szankciók közvetett megsértését, amely az uniós korlátozó intézkedések kijátszásával történik; üdvözli az uniós intézmények között a közelmúltban elért elvi megállapodást az uniós szankciók megsértését bűncselekménnyé nyilvánító új szabályokról;

34. elítéli azt az orosz gyakorlatot, hogy megakadályoznak minden olyan ENSZ-szintű fellépést, amelynek célja Oroszország felelősségre vonása az Ukrajna elleni agressziós háborúért; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy tegyenek további lépéseket Oroszország nemzetközi elszigeteltségének fenntartása érdekében, többek között Oroszország nemzetközi szervezetekben és testületekben, például az ENSZ Biztonsági Tanácsában való tagsága tekintetében;

35. hangsúlyozza, hogy sürgősen létre kell hozni egy olyan szilárd jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzását és az Ukrajna elleni orosz agresszió különböző következményeinek kezelésére való felhasználását, ideértve az ország újjáépítését és az orosz agresszió áldozatai számára nyújtott kártérítést is, ezáltal erősítve Ukrajna ellenálló képességét; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy amint a háború véget ér, Oroszországot kötelezni kell arra, hogy megfizesse a rá kiszabott kártérítést, annak biztosítása érdekében, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon Ukrajna újjáépítéséhez; üdvözli az orosz agresszió által okozott károk nyilvántartásának létrehozását, amely az első lépés egy nemzetközi kártérítési mechanizmus létrehozása felé; üdvözli ezért a Tanács azon döntését, hogy első lépésként elkülöníti az Orosz Föderáció Központi Bankja uniós szankciók hatálya alá tartozó eszközeiből és tartalékaiból származó rendkívüli bevételeket, ami lehetővé teszi, hogy azokból az Ukrajna-eszközön keresztül pénzügyi hozzájárulást nyújtsanak az Ukrajna helyreállításához és újjáépítéséhez nyújtott uniós támogatáshoz;

36. ismételten aggodalmát fejezi ki az Oroszország által jogellenesen ellenőrzött zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet miatt; támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség folyamatos jelenlétének fenntartására irányuló erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben; emlékeztet Oroszország azon fellépéseire, és elítéli azokat, amelyek súlyos károkat okoztak az ukrajnai környezetben, beleértve a kahovkai gát elpusztítását, a fák kivágását az ukrán erdőkben, a kiterjedt bányászati tevékenységet, valamint a levegő- és vízkészletek szennyezését; ismételten mély aggodalmának ad hangot a háború tágabb, hosszú távú környezeti hatása miatt; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az Oroszország által okozott környezeti károk nyilvántartására és felmérésére szolgáló rendszert, és jogi alapot kell kidolgozni Oroszország e bűncselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságára;

37. határozottan elítéli Ukrajna kulturális műtárgyainak, például templomoknak, műalkotásoknak, múzeumoknak és egyetemeknek Oroszország általi felszámolását, megsemmisítését és kifosztását; megállapítja, hogy a teljes körű invázió kezdete óta – az UNESCO megerősítése szerint – 341 területet, köztük 126 vallási helyszínt, 150 történelmi és/vagy művészeti jelentőségű épületet, 31 múzeumot, 19 műemléket, 14 könyvtárat és egy irattárat ért kár; megismétli, hogy az ukrán kulturális örökségi helyszínek szándékos lerombolása és kifosztása háborús bűncselekménynek minősülhet;

38. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy stratégiailag és proaktívan működjenek együtt a hibrid fenyegetésekkel szemben, erősítsék meg az EU stratégiai kommunikációját, és akadályozzák meg, hogy Oroszország beavatkozzon az ukrajnai és az uniós politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba, különös tekintettel a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú tevékenységekre, különösen a közelgő európai választások fényében; felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a bővítés kölcsönös előnyeiről és lehetőségeiről Ukrajnában és a tagállamokban egyaránt a csatlakozási folyamat támogatásának további fokozása és jobb megértése érdekében;

39. elítéli Makszim Kuzminov spanyolországi meggyilkolását; felszólítja a tagállamokat, hogy haladéktalanul és határozottan reagáljanak az orosz hírszerző szolgálatok által az EU területén végrehajtott zavarkeltő fellépésekkel szemben; javasolja, hogy a tagállamok fokozzák a kémelhárítási együttműködést és az információmegosztást;

40. aggodalmát fejezi ki az ukrán Verhovna Rada tagjai külföldi utazásának korlátozása miatt; úgy véli, hogy ez a választott parlamenti képviselők, különösen az ellenzéket képviselő képviselők politikai tevékenysége megkülönböztetés nélküli korlátozásának tekinthető; határozottan úgy véli, hogy háború idején nem szabad figyelmen kívül hagyni semmilyen olyan politikai forrást, amely bármely nemzetközi fórumon Ukrajna ügyét képviselheti;

41. rendkívül nagyra értékeli az EU ukrajnai küldöttsége helyi személyzetének folyamatos és fáradhatatlan munkáját, olyan körülmények között, amelyek továbbra is nagyon nehezek számukra és hozzátartozóik számára; sürgeti az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy fogadjanak el vészhelyzeti terveket és ideiglenes megoldásokat az uniós küldöttség helyi személyzete számára, beleértve a távmunkát, a rugalmas munkafeltételeket és az ideiglenes áthelyezési megoldásokat, amelyeket a személyzet tényleges igényeinek és kihívásainak megfelelően alakítanak ki; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy megfelelően gondoskodjanak az uniós küldöttség személyzetének mentális egészségéről;

42. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és Verhovna Radájának, az ENSZ-nek, valamint az orosz és belarusz hatóságoknak.