KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és Örményország közötti szorosabb kapcsolatokról és az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás szükségességéről

Az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány az EU és Örményország közötti szorosabb kapcsolatokról és az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás szükségességéről

(2024/2580(RSP))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az Örményországról, Azerbajdzsánról és a hegyi-karabahi helyzetről szóló szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Helsinki Záróokmányra és az 1991. december 21-i alma-atai nyilatkozatra,

– tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről az Örmény Köztársaság közötti, 2021. március 1-jén teljes körűen hatályba lépett átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra (CEPA)[1],

– tekintettel Nikol Pasinján örmény miniszterelnöknek az Európai Parlament plenáris ülésén 2023. október 17-én tartott beszédére,

– tekintettel a 2023. november 15-i második magas szintű EU–Örményország politikai és biztonsági párbeszéd következtetéseire,

– tekintettel arra, hogy Örményország 2024. február 1-jén a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának részes felévé vált,

– tekintettel az Örményországgal való partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló, 2024. február 9-i jelentésre,

– tekintettel az EU–Örményország Partnerségi Tanács 2024. február 13-i, ötödik ülésének eredményeire,

– tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az EU és Örményország közötti kapcsolatok olyan közös értékeken alapulnak, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a regionális együttműködés, valamint a keleti partnerség keretében való aktív szerepvállalás a regionális együttműködéshez és stabilitáshoz való hozzájárulás érdekében;

B. mivel az Európai Tanács megbízta a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot, hogy tárják fel, miként lehetne megerősíteni az EU és Örményország közötti kapcsolatok valamennyi aspektusát;

C. mivel Nikol Pasinján örmény miniszterelnök 2023. október 17-én az Európai Parlamenthez intézett beszédében közös kötelezettségvállalásra szólított fel az EU és Örményország közötti kapcsolatok további erősítése érdekében, és hangsúlyozta, hogy „az Örmény Köztársaság készen áll arra, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz, amennyire azt az Európai Unió lehetségesnek tartja”;

D. mivel 2024. március 9-én Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter nyilvánosan fontolgatta, hogy kérvényezi Örményország európai uniós tagjelölt országgá válását;

E. mivel Örményország az elmúlt években jelentős politikai változásokon ment keresztül, és a kormány a jelentős kihívások ellenére elkötelezett a működő demokratikus intézmények biztosítása és az EU és Örményország közötti CEPA-nak az ország modernizálását célzó reformok tervezeteként való felhasználása mellett; mivel a The Economist 2023. évi demokráciaindexe szerint Örményország a régió vezető demokráciája;

F. mivel Örményország a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO) való tagságának befagyasztásával igyekszik csökkenteni az Oroszországi Föderációtól való biztonsági függőségét, és új szereplőket kíván bevonni a biztonsági szerkezetébe, például a Franciaországgal, Görögországgal és más uniós tagállamokkal folytatott fokozott katonai együttműködés révén; mivel még mindig több ezer orosz katona állomásozik örmény földön; mivel az Örményország biztonságának garantálására irányuló állítólagos orosz hajlandóság nem bizonyult valósnak; mivel Örményország továbbra is az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja; mivel Örményország a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának részes felévé vált;

G. mivel az Oroszországi Föderáció arra törekszik, hogy aláássa az örmény demokrácia hitelességet, és folyamatos beavatkozási kísérletek, többek között dezinformációs kampányok révén káoszt és destabilizációt terjeszt;

H. mivel az örmény gazdaság továbbra is nagymértékben függ Oroszországtól, amely Örményország külkereskedelmének mintegy 35%-át teszi ki, és függősége a stratégiai energiaágazatban különösen hangsúlyos; mivel Nikol Pasinján miniszterelnök az uniós gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében fokozott támogatást kért; mivel a gazdaságélénkítési és beruházási terv eddig mintegy 500 millió eurót mozgósított ágazatközi beruházásokra; mivel az EU továbbra is Örményország legfontosabb reformpartnere és legnagyobb adományozója Örményországban; mivel 2023. október 5-én a Bizottság további 5,25 millió EUR összegű sürgősségi segélyt, az EU4Peace program finanszírozásának növelését, a költségvetés-támogatásra szánt további éves programokat és technikai segítségnyújtást jelentett be olyan kérdések kezelése érdekében, mint a légi közlekedés biztonsága és a nukleáris biztonság;

I. mivel az EU–Örményország Partnerségi Tanács ötödik ülésén elfogadott új EU–Örményország partnerségi menetrend a közös értékek alapján prioritásként fogja kezelni Örményország rezilienciájának megerősítését és gazdaságának diverzifikálását, a biztonsági együttműködés megerősítését, valamint a beruházások fokozását, ami a gazdasági együttműködés kulcsa;

J. mivel a nemrégiben közzétett partnerségi végrehajtási jelentés felvázolja az Örményország által az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás végrehajtása terén elért eredményeket, többek között az igazságügyi reform, a korrupció elleni küzdelem, a belügyminisztérium létrehozása és az örményországi rendőrség reformja terén, amelyek uniós támogatással valósulnak meg;

K. mivel Oroszország továbbra is a harmadik országokon – többek között Örményországon – áthaladó ellátási láncokon keresztül jut hozzá a korlátozás alá eső uniós árukhoz; mivel az Oroszországgal szembeni uniós szankciók bevezetését követően az Örményországból Oroszországba irányuló export 2022-ben megháromszorozódott, 2023 januárja és augusztusa között pedig megduplázódott; mivel David O’Sullivan, az EU szankciókkal foglalkozó különmegbízottja nem adott hangot aggodalmának a szankciók kijátszásának megelőzése terén az örmény hatóságok és az EU közötti együttműködéssel kapcsolatban, és pozitívan értékelte az Örményországgal folytatott együttműködés általános eredményeit;

L. mivel 2023. szeptember 19-én, a laçıni folyosó kilenc hónapos illegális blokádját követően, figyelmen kívül hagyva a 2020. novemberi tűzszüneti megállapodásban és a Nemzetközi Bíróság (ICJ) ítéletében foglalt kötelezettségvállalásait, Azerbajdzsán támadást indított a Hegyi-Karabah fennmaradó, még nem ellenőrzése alatt álló részei ellen; mivel több mint 100 000 örménynek kellett elmenekülnie a területről, aminek következtében Hegyi-Karabahot csaknem teljes mértékben megfosztották az évszázadok óta ott élő örmény lakosságtól; mivel ez etnikai tisztogatásnak minősülhet; mivel Hegyi-Karabah el nem ismert de facto hatóságai 2024. január 1-jén megszűntek, miután kényszer hatására beleegyeztek a feloszlatásukba; mivel számos örményt – köztük Hegyi-Karabah korábbi vezetőit – még mindig fogva tartanak Azerbajdzsánban; néhányukat kihallgatják és nyilvános kíváncsiskodásnak teszik ki, ami ellentétes az 1929-es genfi egyezményekkel; mivel Hegyi-Karabah örményei Azerbajdzsán katonai erői elől menekülve elvesztették ingó és ingatlan vagyonukat, amelyet azóta sem tudtak visszaszerezni;

M. mivel 2024. február 13-án a Bizottság bejelentette, hogy a 2023 szeptemberében bejelentett 12,2 millió eurón felül további 5,5 millió eurós humanitárius segélyt különít el a Hegyi-Karabahból lakóhelyüket elhagyni kényszerült örmények megsegítésére;

N. mivel az EU teljes mértékben támogatja Örményország és Azerbajdzsán szuverenitását és területi integritását, és aktívan támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti fenntartható békemegállapodás békés eszközökkel és az érintett lakosság jogainak tiszteletben tartásával történő elérésére irányuló erőfeszítéseket;

O. mivel Örményország és Azerbajdzsán közvetlen tárgyalásokat kezdett egy esetleges békemegállapodás érdekében, amely új fejezetet nyithat a kétoldalú kapcsolatokban; mivel továbbra is nézeteltérés áll fenn a határok kijelölésével és meghatározásával, valamint az Azerbajdzsán és a nahicseváni exklávéja közötti közlekedési kapcsolatokkal kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket illetően; mivel Azerbajdzsán követeli egy Örményországon keresztüli, Azerbajdzsán szárazföldi részét a nahicseváni exklávéjával összekötő folyosó létrehozását, amelyet orosz határcsapatok ellenőriznek, örmény vám- vagy határforgalom-ellenőrzés nélkül, ezáltal figyelmen kívül hagyva Örményország szuverenitását; mivel Örményország „a béke keresztútjaira” vonatkozó javaslatában szerepel az, hogy Azerbajdzsán szárazföldi területe és Nahicseván között örmény határ- és vámellenőrzés alá tartozó kapcsolatok jöjjenek létre;

P. mivel jó szándéka jeléül Örményország nem ellenezte, hogy a COP29-et Bakuban rendezzék meg; mivel Nikol Pasinján, Örményország miniszterelnöke 2024. január 28-án egy Azerbajdzsánnal kötendő megnemtámadási egyezmény aláírását javasolta; mivel időközben a biztonsági helyzet továbbra is feszült, amint azt a 2024. február 13-i incidens is példázza, amelyben az Örményország déli Szjunyik régiójában kialakult azeri fegyvertűzben négy örmény katona vesztette életét, egy pedig megsebesült;

Q. mivel Nikol Pasinján miniszterelnök 2024. február 15-én és 16-án megjegyezte, hogy Azerbajdzsán elutasította Örményországnak a határok kijelölésére/meghatározására vonatkozó legutóbbi javaslatait, és megosztotta elemzését, amely szerint lehetséges, hogy Azerbajdzsán arra készül, hogy „katonai műveleteket indít a határ egyes területein azzal a céllal, hogy azt az Örmény Köztársaság elleni nagyszabású háborúvá alakítsa”; mivel Nikol Pasinján miniszterelnök és Ilhám Alijev Azerbajdzsán elnöke 2024. február 17-én Münchenben találkoztak Olaf Scholz német kancellár közvetítésével, első alkalommal azóta, hogy Azerbajdzsán 2023 szeptemberében támadást indított Hegyi-Karabah ellen;

R. mivel Hegyi-Karabahban számos templom, mecset, kőkereszt és temető található; mivel miután Azerbajdzsán a 2020-as háború során szándékosan jelentős kárt okozott az örmény kulturális örökségben, a Nemzetközi Bíróság 2021. december 7-i végzésében[2] jelezte, hogy Azerbajdzsánnak „minden szükséges intézkedést meg kell hoznia az örmény kulturális örökség – így többek között, de nem kizárólag a templomok és más imahelyek, emlékművek, temetők és műtárgyak – megszentségtelenítése és az azok ellen irányuló vandalizmus megelőzése és az ilyen cselekmények elkövetőinek megbüntetése érdekében”; mivel az elmúlt hetekben Hegyi-Karabahban az azerbajdzsáni hatóságok műemlékeket távolítottak el és leromboltak az örmény kulturális örökséghez kapcsolódó ikonikus épületeket, beleértve a helyi parlament épületét is;

S. mivel az azerbajdzsáni vezetés továbbra is irredenta nyilatkozatokat tesz Örményország szuverén területére vonatkozóan; mivel az azerbajdzsáni hadsereg továbbra is mintegy 170 km²-t foglal el Örményország szuverén területéből;

T. mivel az EU örményországi polgári misszióját (EUMA) a közös biztonság- és védelempolitika keretében 2023 februárjában indították el azzal a megbízatással, hogy nyomon kövesse az örmény–azerbajdzsáni határon bekövetkezett fejleményeket, és jelentést tegyen azokról; mivel az EUMA csak a határ örmény oldalán működhet, mert Azerbajdzsán megtagadta, hogy a misszió a határ azerbajdzsáni oldalán is tevékenykedjen; mivel az Örményországban jelen lévő orosz katonai személyzet szándékosan akadályozta az EUMA megbízatásának végrehajtását; mivel az EUMA az azerbajdzsáni hatóságok és a kormány ellenőrzése alatt álló média dezinformációjának célpontjává vált; mivel 2023 decemberében az EU Külügyek Tanácsa megállapodott arról, hogy a helyszíni jelenlétet 138 főről 209-re növeli;

U. mivel Örményország többször is kérte az EU-t, hogy vegye fel az országot az Európai Békekeret kedvezményezettjei közé; mivel több tagállam is úgy határozott, hogy növeli Örményországnak nyújtott támogatását azáltal, hogy katonai támogatást nyújt ahhoz, hogy segítse Örményországot hadseregének megreformálásában és az ország nemzetközileg elismert területe elleni új katonai agressziótól való elrettentésben;

1. elismeri és üdvözli, hogy az örmény hatóságok határozottan hangsúlyozták azon óhajukat, hogy erősítsék és prioritásként kezeljék az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokat; úgy véli, hogy az Európai Uniónak pozitívan kell reagálnia erre, és teljes mértékben ki kell használnia ezt a potenciális geopolitikai váltást, továbbá segítenie kell Örményországot abban, hogy megszilárdítsa helyét a demokráciák közösségében;

2. felszólít az újonnan elfogadott EU–Örményország partnerségi menetrend folyamatos végrehajtására, hangsúlyozva, hogy aktívan folytatni kell és el kell érni az együttműködés ambiciózus közös prioritásait; úgy véli, hogy az EU és Örményország közötti érdemi partnerség logikus lépés, amely összhangban van azzal, hogy Örményország a demokrácia, a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartása mellett döntött;

3. üdvözli Örményország elkötelezettségét az átfogó és megerősített partnerségi megállapodás végrehajtása mellett, és üdvözli a megállapodás ütemtervének végrehajtása terén elért eredményeket; üdvözli, hogy az örmény kormány elismeri az átfogó és megerősített partnerségi megállapodást mint Örményország kulcsfontosságú reformjainak stratégiai tervét; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék meg az EU Örményországgal fennálló kapcsolatainak ambiciózus megerősítésére irányuló ütemterv kidolgozását; úgy véli, hogy az Ukrajnával, Grúziával és a Moldovai Köztársasággal kötött társulási megállapodásokból/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekből származó tapasztalatoknak jó alapul kell szolgálniuk, különösen az egységes piaccal való fokozatos ágazati integráció tekintetében, amelynek kézzelfogható makro- és mikroszintű előnyökkel kell járnia Örményország számára;

4. ismételten hangsúlyozza, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke értelmében bármely európai állam kérheti felvételét az Európai Unióba, amennyiben elkötelezi magát a koppenhágai kritériumok és a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot; úgy véli, hogy amennyiben Örményország érdeke a tagjelölti státusz kérelmezése és a demokrácia megszilárdítását célzó tartós reformok útján való haladás, az alapul szolgálhat az EU és Örményország közötti kapcsolat átalakítását célzó időszak számára; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy aktívan támogassák Örményországot az EU-val való együttműködés fokozásában, nemcsak a gazdasági partnerség, hanem a politikai párbeszéd, az emberek közötti kapcsolatok, az ágazati integráció és a biztonsági együttműködés terén is;

5. támogatja Örményországot a reformok végrehajtására, valamint a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás megerősítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseiben; hangsúlyozza a civil társadalom fontos szerepét a reformok végrehajtásában; felhívja Örményországot, hogy e tekintetben továbbra is működjön együtt az EU-val, és felhívja az EU-t, hogy növelje az e területeken nyújtott támogatást, különösen a technikai támogatást és a szakértelem cseréjét; ösztönzi Örményország aktív szerepvállalását a keleti partnerség politikájában, amely a dél-kaukázusi jószomszédi kapcsolatok előmozdításának eszköze;

6. elismeri, hogy az Oroszországi Föderáció örmény gazdaságra gyakorolt befolyása továbbra is magas, és arra ösztönzi Örményországot, hogy tanúsítson éberséget a tekintetben, ha az országban esetlegesen az uniós szankciók kijátszására kerülne sor; teljes mértékben tudatában van annak, hogy az Oroszországi Föderáció magas szintű és sokrétű fenyegető eszközöket vethet be Örményországgal szemben, hogy megbüntesse független politikai és stratégiai döntéseiért; úgy véli, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy gyors segítséget nyújtson Örményországnak az ilyen barátságtalan lépések negatív következményeinek enyhítése érdekében;

7. megjegyzi, hogy az elmúlt 10 évben az Örményország és az EU közötti kétoldalú kereskedelem volumene nőtt; ösztönzi Örményországot, az EU-t és tagállamait, valamint az európai vállalatokat és befektetőket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik további erősítése érdekében; elismerését fejezi ki a gazdaságélénkítési és beruházási terv sikeréért, és arra ösztönzi az EU-t és Örményországot, hogy folytassák a köz- és magánberuházások mozgósítását Örményország fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében;

8. elismeri, hogy sürgősen meg kell erősíteni az EU és Örményország közötti együttműködést a biztonság és a védelem területén, miközben Örményország újragondolja a KBSZSZ-ben való tagságát; felhívja az EU-t, hogy adjon kedvező választ Örményországnak az Európai Békekereten keresztüli támogatás iránti kérelmére, és nyújtson támogatást az örmény hadseregnek; tudomásul veszi a biztonsággal kapcsolatos kérdések átfogó platformjaként szolgáló, rendszeres EU–Örményország politikai és biztonsági párbeszédek hozzáadott értékét; felszólít egy hibridfenyegetés-értékelési felmérés elindítására, amely segíteni fogja Örményországot a kulcsfontosságú sebezhetőségek azonosításában és célzott megoldások kidolgozásában; üdvözli az Örményországnak nyújtott defenzív katonai támogatás érdekében több tagállam által tett intézkedéseket, és sürgeti a tagállamokat, hogy mérlegeljenek hasonló kezdeményezéseket;

9. üdvözli Örményország azon döntését, hogy felfüggeszti részvételét a KBSZSZ-ben, miután az nem segítette Örményországot a katonai agresszióval szemben, és megbízhatóbb biztonsági architektúrát keres; támogatja Örményország arra irányuló hivatalos kérését, hogy az Oroszországi Föderáció vonja ki a Szövetségi Biztonsági Szolgálata határőreit Örményország nemzetközi repülőteréről;

10. elismeri, hogy az az EU és Örményország lakosai közötti személyes kapcsolatokban rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok; kéri, hogy ismerjék el az Örményország által a vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások végrehajtása terén elért eredményeket; úgy véli, hogy itt az ideje elindítani a vízumliberalizációs párbeszédet Örményországgal;

11. üdvözli az EU és az Örmény Köztársaság közötti megállapodás megkötését, amely lehetővé teszi a műveleti vonatkozású személyes adatok Eurojust és Örményország illetékes hatóságai közötti továbbítását a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés részeként; hangsúlyozza az EU és Örményország közötti együttműködés további elmélyítésének fontosságát a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint az Unió biztonságának védelme terén, a kölcsönös előnyök elérése érdekében;

12. támogatását fejezi ki az EUMA tevékenységei iránt, és hangsúlyozza annak fontos szerepét; felszólít megbízatásának 2025 utáni meghosszabbítására és személyzetének további növelésére; ismételten csalódottságának ad hangot amiatt, hogy Azerbajdzsán megtagadta, hogy a misszió a határ azeri oldalán is működjön, valamint az Azerbajdzsánból kiinduló, az EUMA elleni ismételt lejárató kampányok miatt; helyteleníti, hogy az Örményországban állomásozó orosz határőrök megakadályozták az EUMA-t abban, hogy eljusson Nerkin Hand faluba, ahol a közelmúltban, 2024. február 13-án négy örmény katonát öltek meg az azeriek egy azerbajdzsáni katona állítólagos megsérülését követően; elítéli az azerbajdzsáni tisztviselők által az EU-val, annak tagállamaival, az EUMA-val és az örmény hatóságokkal szemben alkalmazott lázító retorikát;

13. hangsúlyozza, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy szankciókat vezessen be az Örményország szuverenitását, függetlenségét és területi integritását veszélyeztető személyekkel és szervezetekkel szemben,

14. felszólítja Azerbajdzsánt, hogy ténylegesen kezdjen átfogó és transzparens párbeszédet a karabahi örményekkel jogaik tiszteletben tartásának biztosítása és biztonságuk garantálása érdekében, beleértve azt a jogot, hogy nemzetközi jelenlét mellett visszatérhessenek otthonaikba és méltósággal és biztonságban élhessenek ott, valamint érvényesíthessék a földhöz és a tulajdonhoz való jogukat, megőrizhessék önálló identitásukat, és teljes mértékben élvezhessék polgári, kulturális, szociális és vallási jogaikat; felszólítja Azerbajdzsánt, hogy engedje szabadon Hegyi-Karabah és Örményország minden olyan lakosát, akik továbbra is azerbajdzsáni őrizetben vannak, és vállalja, hogy széles körű amnesztiát biztosít számukra; felhív a Nemzetközi Bíróság faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény alkalmazása (Örményország kontra Azerbajdzsán) ügyében hozott összes végzésének teljes körű, azonnali és tényleges végrehajtására;

15. ismételten elítéli, hogy azerbajdzsáni katonai behatolásokra került sor Örményország nemzetközileg elismert területére, és hogy jelenleg is megszállás alatt tartják annak egyes részeit; megismétli az azerbajdzsáni csapatok kivonására irányuló követelését Örményország teljes szuverén területéről; elutasítja és súlyos aggodalmának ad hangot az azerbajdzsáni elnök és más azerbajdzsáni tisztviselők által tett irredenta és lázító nyilatkozatok miatt, amelyek veszélyeztetik Örményország területi integritását és szuverenitását, ideértve azokat a nyilatkozatokat is, amelyek az Azerbajdzsánt a nahicseváni exklávéval összekötő, területen kívüli folyosó követelésével kapcsolatosak; óva inti Azerbajdzsánt az Örményországgal szembeni esetleges katonai kalandorpolitikától; kiemeli, hogy Azerbajdzsánnak a nahicseváni exklávéval kapcsolatos összeköttetési problémáit Örményország szuverenitásának és területi integritásának teljes körű tiszteletben tartása mellett kell megoldani;

16. megismétli, hogy az Európai Unió egyértelműen támogatja Örményország szuverenitását, területi integritását és határainak sérthetetlenségét; határozottan támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok normalizálását az 1991-es almati nyilatkozat alapján megfogalmazott, a területi integritás és a határok sérthetetlensége kölcsönös elismerésének elvei alapján, a határok kijelölését a Szovjetunió vezérkarának vonatkozó, mindkét fél rendelkezésére bocsátott térképei alapján, valamint a regionális kommunikáció feloldását a két ország szuverenitásának és joghatóságának tiszteletben tartása alapján, a kölcsönösség és egyenlőség alapján;

17. támogatja az Örményország és Azerbajdzsán közötti, valamennyi függőben lévő kérdésről szóló tárgyalások újraindítását a békeszerződés megkötése céljából, és felszólítja mindkét felet, hogy továbbra is teljes mértékben kötelezzék el magukat a régóta fennálló vita párbeszéd és tárgyalás útján történő tartós és békés rendezése mellett; úgy véli, hogy ezt a megállapodást jóhiszeműen kell megtárgyalni, és annak a szuverenitás, a területi integritás és az erőszak alkalmazásának mellőzésén kell alapulnia; felszólít határozottabb uniós elkötelezettségre az átfogó és fenntartható béke további előmozdítása mellett, amely a régió valamennyi lakosának javát szolgálja; felszólítja Törökországot és Azerbajdzsán más szövetségeseit, hogy tartózkodjanak Baku háborús magatartásának szításától, és gyakoroljanak befolyást a béketárgyalások gyors lezárása érdekében;

18. határozottan nem ért egyet a Bizottság és az Európai Tanács vezetőinek néhány közelmúltbeli nyilatkozatával, amelyben gratulálnak Alijev elnök újraválasztásához, ugyanakkor nem említik a demokrácia hiányát Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsánt félrevezető módon megbízható partnernek minősítik; megerősíti, hogy ezek a nyilatkozatok nem az Európai Unió álláspontját tükrözik, és azokra az Azerbajdzsán által Hegyi-Karabahban végrehajtott etnikai tisztogatás fényében nem kerülhetett volna sor; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy feltételesen folytassák a megújított partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat, amennyiben Azerbajdzsán bizonyítja, hogy valóban készen áll a karabahi örmények jogainak és biztonsági aggályainak tiszteletben tartására, és hozzájárult az Örményországgal kötendő átfogó és fenntartható békemegállapodás felé történő jelentős előrelépéshez;

19. komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy nem sikerült megőrizni Hegyi-Karabah örmény lakosságának kulturális, vallási és történelmi örökségét, megsértve ezzel a Nemzetközi Bíróság 2021. december 7-i végzését; elítéli a hegyi-karabahbeli több évszázados örmény jelenlétre emlékeztető helyszínek lerombolását, az azok ellen irányuló vandalizmust és azok megszentségtelenítését; felhívja az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy őrizzék meg, védjék meg és mozdítsák elő a régió gazdag és sokszínű örökségét; sürgeti az UNESCO-t, hogy tegyen azonnali lépéseket a Hegyi-Karabahban veszélyeztetett örmény kulturális örökség megőrzése és védelme érdekében; felszólít az Örményország és az EU közötti együttműködés megerősítésére az örmény kulturális örökség (templomok, kolostorok, temetők, műemlékek, paloták stb.) Azerbajdzsán általi szisztematikus lerombolásának nyomon követése terén, különösen az Európai Unió Műholdközpontjának bevonása révén;

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének, Örményország elnökének, kormányának és parlamentjének, az UNESCO főigazgatójának, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Egyesült Nemzeteknek, valamint az Európa Tanácsnak.