Az Európai Parlament 2024. december 17-i határozata az európai ombudsman megválasztásáról (2024/2062(INS))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 24. cikke harmadik bekezdésére, valamint 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

–  tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU, Euratom) 2021/1163 rendeletre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 237. cikkére,

–  tekintettel a pályázati felhívásra(2),

–  tekintettel a 2024. december 17-i szavazás eredményére,

1.  Teresa ANJINHO-t európai ombudsmanná választja meg a parlamenti ciklus végéig;

2.  felkéri Teresa ANJINHO-t, hogy tegyen esküt a Bíróság előtt;

3.  utasítja elnökét, hogy a mellékelt határozatot tegye közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bíróságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATA

(2024. december 17.)

az európai ombudsman megválasztásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 24. cikke harmadik bekezdésére, valamint 228. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU, Euratom) 2021/1163 rendeletre(3),

tekintettel eljárási szabályzatának 237. cikkére,

tekintettel a pályázati felhívásra(4),

tekintettel 2024. december 17-i szavazásának eredményére,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Teresa ANJINHO-t európai ombudsmanná választja meg a parlamenti ciklus végéig.

Kelt Strasbourgban, 2024. december 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

(1) HL L 253., 2021.7.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1163/oj. (2) HL C, C/2024/4914, 2024.8.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4914/oj. (3) HL L 253., 2021.7.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1163/oj. (4) HL C, C/2024/4914, 2024.8.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4914/oj.

Az Európai Parlament 2024. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az 524/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/2394 és az (EU) 2018/1724 rendeletnek az európai online vitarendezési platform megszüntetése tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (14152/1/2024 – C10-0199/2024 – 2023/0375(COD))

P10_TA(2024)0057 A10-0028/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (14152/1/2024 – C10‑0199/2024),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. február 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2023)0647) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 68. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A10-0028/2024),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C, C/2024/2482, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2482/oj. (2) Elfogadott szövegek, 2024.3.13., P9_TA(2024)0140.

Az Európai Parlament 2024. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2023/1115 rendeletnek az alkalmazás kezdőnapjára vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2024)0452 – C10-0119/2024 – 2024/0249(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2024)0452),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikke (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C10-0119/2024),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. október 23-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 75. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2024. október 16-i és 2024. december 4-i írásbeli kötelezettségvállalásaira, amelyek szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 60. és 170. cikkére,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot(2);

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. december 17-én került elfogadásra az (EU) 2023/1115 rendeletnek az alkalmazás kezdőnapjára vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire(3),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(4),

mivel:

(1)  Az (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(5) az erdőirtás és az erdőpusztulás csökkentése érdekében fogadták el. Az említett rendelet szabályokat állapít meg az I. mellékletében felsorolt olyan termékeknek az uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan, amelyek releváns árukat, nevezetesen szarvasmarhát, kakaót, kávét, olajpálmát, gumit, szóját és fát tartalmaznak, amelyeket azokkal etettek, vagy amelyek azok felhasználásával készültek. Így különösen, a rendelet célja biztosítani, hogy az említett árukat és releváns termékeket csak akkor hozzák forgalomba vagy forgalmazzák az uniós piacon, vagy exportálják, ha erdőirtásmentesek, előállításukra az előállító ország releváns jogszabályaival összhangban került sor, és kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal vannak ellátva. Az említett rendelet legtöbb rendelkezését 2024. december 30-tól kell alkalmazni.

(2)  Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2023/1115 rendelet elérje a célkitűzéseit, a releváns termékeket forgalmazó vagy kivivő piaci szereplőknek és kereskedőknek az említett rendelet 8. cikkével összhangban kellő gondossággal kell eljárniuk annak érdekében, hogy bizonyítsák a releváns termékek említett rendelet követelményeinek való megfelelését. A piaci szereplők felelősek saját üzleti tevékenységeik alapos vizsgálatáért és elemzéséért, amihez elsősorban az (EU) 2023/1115 rendelet szempontjából releváns adatok és az említett adatokat alátámasztó megfelelő dokumentáció gyűjtésére van szükség minden egyes beszállítótól.

(3)  A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve jelentős lépéseket tett az (EU) 2023/1115 rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Így különösen, az erdőirtásmentes termékekről szóló (EU) 2023/1115 rendelethez készült útmutató iránymutatást nyújt a piaci szereplők, a kereskedők és az illetékes hatóságok számára az (EU) 2023/1115 rendeletben meghatározott fő kötelezettségek tekintetében, és tisztázza többek között a „mezőgazdasági használat” fogalommeghatározásának értelmezését, különösen az erdők nem mezőgazdasági használati célú földterületté való átalakítására vonatkozóan, amint azt az Európai Parlament és a Tanács kérte.

(4)  Emellett az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló (EU) 2023/1115 rendelettel összefüggésben a nemzetközi együttműködésben való szerepvállalás stratégiai keretéről szóló, 2024. november 7-i bizottsági közlemény átfogó struktúrát biztosít a harmadik országokkal folytatott együttműködéshez az (EU) 2023/1115 rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében. Felvázolja továbbá azon általános elveket, amelyeket a Bizottság az (EU) 2023/1115 rendelet 29. cikkének (3) bekezdésével összhangban alkalmazni kíván az alacsony kockázatú és a magas kockázatú országok vagy azok részei besorolására vonatkozóan.

(5)  Az (EU) 2024/3084(6) bizottsági végrehajtási rendelet egy információs rendszerről és az ahhoz való hozzáférésről rendelkezik a piaci szereplők és a kereskedők, valamint adott esetben a meghatalmazott képviselőik, az illetékes hatóságok és a vámhatóságok számára az (EU) 2023/1115 rendeletben meghatározott kötelezettségeik teljesítése céljából. A piaci szereplők és a kereskedők így már az (EU) 2023/1115 rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt nyilvántartásba vetethetnék magukat és benyújthatnának a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatokat.

(6)  Az (EU) 2023/1115 rendelet azon rendelkezései alkalmazásának kezdőnapját, amelyek az említett rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében felsorolt piaci szereplők, kereskedők és illetékes hatóságok számára kötelezettségeket állapítanak meg, 12 hónappal el kell halasztani. Ez szükséges annak lehetővé tétele érdekében, hogy a harmadik országok, a tagállamok, a piaci szereplők és a kereskedők teljes mértékben felkészültek legyenek, beleértve annak lehetővé tételét is az említett piaci szereplők és kereskedők számára, hogy létrehozzák a valamennyi releváns árura és termékre kiterjedő, a kellő gondosság elvén alapuló rendszereket, így olyan helyzetbe kerülve, hogy teljes mértékben megfeleljenek a kötelezettségeiknek.

(7)  Az (EU) 2023/1115 rendelet 38. cikkének (2) bekezdésében meghatározott alkalmazás kezdőnapjának 12 hónappal történő elhalasztása fényében az említett rendelet ezzel összefüggő rendelkezéseiben foglalt időpontokat – nevezetesen a 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) hatályon kívül helyezésére előírt időpontokat, és a szóban forgó bekezdésben említett rendelkezéseknek a mikrovállalkozásokra vagy kisvállalkozásokra való késleltetett alkalmazására vonatkozó időpontokat – megfelelően ki kell igazítani.

(8)  Azonban annak érdekében, hogy a piaci szereplők és a kereskedők számára – jóval a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeik alkalmazásának kezdőnapja előtt – rendelkezésre álljon a releváns előállító országokhoz rendelt kockázatra vonatkozó információ, azon időpontot, ameddig a Bizottságnak be kell sorolnia az alacsony vagy magas kockázatot jelentő országokat vagy azok részeit, csak hat hónappal kell elhalasztani.

(9)  Mivel e rendelet célját – nevezetesen elhalasztani az (EU) 2023/1115 rendeletnek a piaci szereplők, kereskedők és illetékes hatóságok számára kötelezettségeket megállapító rendelkezései alkalmazásának kezdőnapját – a tagállamok nem tudják megvalósítani, hanem az csak uniós szinten valósítható meg, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben meghatározott elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(10)  Az (EU) 2023/1115 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)  E rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet az (EU) 2023/1115 rendelet eredeti alkalmazási kezdőnapja előtt hatályba lépjen,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2023/1115 rendelet módosításai

Az (EU) 2023/1115 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 29. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) 2023. június 29-én valamennyi országhoz átlagos kockázati szintet kell rendelni. A Bizottság sorolja be azon országokat vagy azok részeit, amelyek e cikk (1) bekezdésével összhangban alacsony vagy magas kockázatot jelentenek. Az alacsony vagy magas kockázatot jelentő országok vagy azok részei listáját a 36. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően elfogadandó végrehajtási jogi aktusok útján kell közzétenni legkésőbb 2025. június 30-ig. Az említett listát – az új bizonyítékok fényében szükséges gyakorisággal – felül kell vizsgálni, és adott esetben naprakésszé kell tenni.”

2.  A 37. cikk helyébe a következő szöveg lép:"

„37. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  A 995/2010/EU rendelet 2025. december 30-ával hatályát veszti.

(2)  A 995/2010/EU rendelet azonban 2028. december 31-ig továbbra is alkalmazandó a 995/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott olyan fára és fatermékekre, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és 2025. december 30-tól hoztak forgalomba.

(3)  E rendelet 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a 995/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott olyan fának és fatermékeknek, amelyeket 2023. június 29. előtt állítottak elő, és 2028. december 31-től hoztak forgalomba, meg kell felelniük e rendelet 3. cikkének.”

3.  A 38. cikk (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) E cikk (3) bekezdésére figyelemmel, a 3–13. cikket, a 16–24. cikket, valamint a 26., a 31. és a 32. cikket 2025. december 30-tól kell alkalmazni.

(3)  Kivéve a 995/2010/EU rendelet mellékletében szereplő termékek tekintetében, azon piaci szereplők esetében, amelyeket 2020. december 31-ig a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), illetve (2) bekezdése értelmében vett mikrovállalkozásként, illetve kisvállalkozásként hoztak létre, az e cikk (2) bekezdésében említett cikkeket 2026. június 30-tól kell alkalmazni.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata az (EU) 2023/1115 rendeletet az alkalmazás időpontjára vonatkozó rendelkezések tekintetében módosító (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(8)

A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy az adminisztratív követelmények csökkentésével és a szükségtelen bürokratikus terhek megszüntetésével enyhítse a vállalkozásokra nehezedő terheket.

Az (EU) 2023/1115 rendelettel kapcsolatban ennek elérése érdekében a Bizottság további pontosításokat fog nyújtani, további egyszerűsítéseket fog feltérképezni, valamint észszerűsíteni fogja a jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségeket annak érdekében, hogy azok a szükséges minimumra korlátozódjanak, a rendelet célkitűzéseivel teljes összhangban. E célból és e kérdések kezelése érdekében a Bizottság közzéteszi az iránymutatások és a gyakran feltett kérdések frissített változatát. A Bizottság továbbra is reagálni fog az érdekelt felek és a tagállamok visszajelzéseire, segítve a kereskedőket és a piaci szereplőket a végrehajtásban, különös tekintettel a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatoknak az értéklánc egészében történő benyújtására irányuló kötelezettségre.

Annak érdekében, hogy a kereskedők és a piaci szereplők az illetékes hatóságokkal együttműködve teljesíteni tudják a rendelet követelményeit, a Bizottság prioritásként kezeli az információs rendszer működőképessé tételét. A teljesítményértékelési kockázatok kategorizálása szintén kulcsfontosságú ahhoz, hogy a piaci szereplők, a kereskedők, a termelő országok és az illetékes hatóságok számára kiszámítható legyen a rendelet alkalmazása. A Bizottság határozottan elkötelezi magát annak biztosítása mellett, hogy mind az információs rendszer, mind a kockázati besorolásra vonatkozó javaslat a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónappal a rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt rendelkezésre álljon.

A rendelet legkésőbb 2028. június 30-ig esedékes általános felülvizsgálata keretében a Bizottság adott esetben hatásvizsgálat alapján elemezni fogja az adminisztratív terhek egyszerűsítésére és csökkentésére irányuló további intézkedéseket. Ez az elemzés ki fog terjedni a rendelet célkitűzéseivel összhangban pozitív eredményeket felmutató országokból és országrészekből történő beszerzéssel kapcsolatos csökkentett követelmények szükségességére és megvalósíthatóságára.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) Ez az álláspont a 2024. november 14-én elfogadott módosítások helyébe lép (Elfogadott szövegek, P10_TA(2024)0031). (3) A 2024. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (4) Az Európai Parlament 2024. december 17-i álláspontja. (5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1115 rendelete (2023. május 31.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről, valamint a 995/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2023.6.9., 206. o.). (6) A Bizottság (EU) 2024/3084 végrehajtási rendelete (2024. december 4.) az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról és Unióból történő kiviteléről szóló (EU) 2023/1115 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti információs rendszer működéséről (HL L, 2024/3084, 2024.12.6, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/3084/oj). (7) Az Európai Parlament és a Tanács 995/2010/EU rendelete (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról (HL L 295., 2010.11.12., 23. o.). (8) + HL: Kérjük, illesszék be a 2024/0249(COD) dokumentum hivatkozási számát és dátumát, és a lábjegyzetbe illesszék be a közzététel részleteit.

Az Európai Parlament 2024. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2021/1058 rendeletnek és az (EU) 2021/1057 rendeletnek az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás (RESTORE) tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2024)0496 – C10-0147/2024 – 2024/0275(COD))

P10_TA(2024)0059 A10-0031/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2024)0496),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 164. cikkére, 175. cikkének (3) bekezdésére és 178. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C10‑0147/2024),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság költségvetési értékelésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. december 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottsága 2024. november 21-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2024. december 6-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 60., 59. és 58. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A10-0031/2024),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. december 17-én került elfogadásra az (EU) 2021/1057 és az (EU) 2021/1058 rendeletnek az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás (RESTORE) tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 164. cikkére, 175. cikke (3) bekezdésére, valamint 178. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A közelmúltban Közép-, Kelet-, valamint Dél-Európában bekövetkezett áradások és erdőtüzek pusztító hatást gyakoroltak az említett régiókban élő népességre. Számos nagyvárosban, városban és faluban széles körű újjáépítési munkálatokra lesz szükség a megrongálódott infrastruktúra és berendezések helyreállításához. Azonnali intézkedésekre van szükség az említett természeti katasztrófák társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítése érdekében. Emellett az embereknek azonnal szükségük van alapvető anyagi támogatásra.Továbbá szükség van a munkahelyek megtartására irányuló támogatásra, hogy a munkavállalók és az önálló vállalkozók korlátozott ideig akkor is megtarthassák munkahelyüket, ha természeti katasztrófa bekövetkezése miatt munkavégzésük szokásos helyéhez nem férnek hozzá. A természeti katasztrófák által az emberek egészségére gyakorolt pusztító hatás kezelése érdekében lehetővé kell tenni az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is. A bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a jövőben valószínűleg növekedni fog a természeti katasztrófák előfordulásának gyakorisága. Ezért helyénvaló olyan ideiglenes keretet létrehozni, amely rugalmasságot és pénzügyi támogatást biztosít, ugyanakkor megőrzi a kohéziós politikai beruházások hosszú távú, stratégiai jellegét.

(2)  Az érintett tagállamok költségvetésére nehezedő terhek gyors enyhítése és az új területi egyenlőtlenségek kockázatának csökkentése érdekében a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel(6) létrehozott Európai Unió Szolidaritási Alapjából (a továbbiakban: EUSZA) rendelkezésre álló forrásokon felül hatékony támogatást kell nyújtani az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(7) létrehozott Európai Szociális Alap Pluszból (a továbbiakban: ESZA+), valamint az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(8) szabályozott Európai Regionális Fejlesztési Alapból (a továbbiakban: ERFA), és Kohéziós Alapból (a továbbiakban: Kohéziós Alap) az ilyen természeti katasztrófák által súlyosan érintett tagállamoknak, régióknak, helyi hatóságoknak és embereknek.

(3)  A természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára további rugalmasság biztosítása érdekében, a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés keretében új egyedi célkitűzést kell bevezetni, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatást az ilyen katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítésre lehessen fordítani.

(4)  A 2. szakpolitikai célkitűzés, – amely az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerint előmozdít egy zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulást a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és a reziliens Európa felé a tiszta és tisztességes energetikai átmenet, a zöld és kék beruházás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint a fenntartható városi mobilitás előmozdításával – amelynek keretében az új egyedi célkitűzést be kell vezetni, közvetlenül támogatja az európai zöld megállapodás célkitűzéseit. „Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia” című, 2021. február 24-i bizottsági közlemény célja az éghajlatváltozásból eredő katasztrófákkal – így például árvizekkel, erdőtüzekkel vagy aszályokkal – kapcsolatos kockázatok kezelésére irányuló alkalmazkodási intézkedések kidolgozása. Biztosítani kell a katasztrófamegelőzésre és -felkészültségre, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló tervezett beruházások folytonosságát és megerősítését az egyre gyakrabban bekövetkező természeti katasztrófák hatásának enyhítése érdekében, beleértve az éghajlatváltozás által okozott katasztrófákat is. Az újjáépítésre irányuló erőfeszítések nem mehetnek a hosszú távú strukturális katasztrófamegelőzésbe és -felkészültségbe történő beruházás kárára. Biztosítani kell az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálatok és a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazását az infrastruktúrába történő beruházás során, hogy fokozni lehessen az uniós finanszírozású infrastruktúra rezilienciáját az éghajlatváltozás által okozott, a jövőben egyre gyakrabban bekövetkező és egyre súlyosabb katasztrófákkal szemben.

(5)  Az ERFA-ból nyújtott támogatásoknak az (EU) 2021/1058 rendeletben meghatározott körével összhangban az új egyedi célkitűzés keretében a természeti katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítéshez nyújtott támogatás kiterjedhet a megrongálódott vagy megsemmisült infrastruktúra, így például a közcélú infrastruktúra helyreállítására vagy vállalkozások állóeszközeibe és berendezésekbe történő beruházásra, szükség esetén akár más helyszínen vagy az eredetivel nem azonos formátumban is, reziliens és fenntartható módon. Ezenkívül támogatható a természeti területek, a biológiai sokféleség és a zöld infrastruktúra helyreállítása, többek között a Natura 2000 területeken. Ez magában foglalhatja az újraerdősítéssel kapcsolatos releváns intézkedéseket is. A Kohéziós Alapból is nyújtható támogatás az új egyedi célkitűzéshez, amennyiben az összhangban áll a Kohéziós Alapból nyújtható támogatásoknak az (EU) 2021/1058 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott körével.

(6)  A természeti katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítéssel összefüggésben a kiválasztási folyamat során prioritásként kell kezelni az „építsük újra, de jobban” elven alapuló műveleteket. Az említett elv azt jelenti, hogy a katasztrófa utáni helyreállítási, rehabilitációs és újjáépítési szakaszoknak a közösségek rezilienciájának növelését kell szolgálniuk katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések integrálása révén, az Egyesült Nemzetek 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretében foglaltaknak megfelelően. Ugyanakkor a kiválasztott műveletekhez nyújtott támogatásnak arányosnak kell maradnia, és a lehető legjobb kapcsolatot kell megvalósítania a támogatás összege és a katasztrófákkal szembeni reziliencia biztosítására irányuló célkitűzés között. Továbbá, ha valamely tagállam jogosult az EUSZA-ból olyan alapvető vészhelyzeti és helyreállítási műveleteket finanszírozó támogatásra, amely az infrastruktúra természeti katasztrófa bekövetkezése előtti állapotának helyreállítását célozza, az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás az EUSZA-t kiegészítő jelleggel felhasználható az érintett infrastruktúra működőképességének javítására, hogy javuljon annak kapacitása, fenntarthatósága és a jövőbeli természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciája. Az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás célja a reziliencia és a kockázatokra való felkészültség növelése.

(7)  A túlfizetés kizárása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA+, az ERFA vagy a Kohéziós Alap által fedezett támogatás ne legyen átfedésben a más uniós eszközből, valamely nemzeti eszközből vagy magánbiztosítási rendszerből származó támogatással.

(8)  A természeti katasztrófák hatásaira való reagálás érdekében célzott prioritások révén lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy célzott, gyors és azonnali segítséget nyújtsanak az ilyen katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a célzott prioritáson belül vagy azon kívül ideiglenes intézkedésekkel segíthessék a természeti katasztrófák által közvetlenül érintett személyeket, élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás formájában, kísérő intézkedések meghozatalának kötelezettsége nélkül. A tagállamoknak – amennyiben feltétlenül szükséges és indokolt – csökkentett munkaidős foglalkoztatást is biztosítaniuk kell, lehetővé téve a természeti katasztrófák következményei által érintett munkavállalók és önálló vállalkozók számára, hogy aktív intézkedések meghozatala nélkül megtarthassák a munkahelyeiket, – hacsak az említett intézkedéseket a nemzeti jog elő nem írja –, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést biztosító intézkedéseket, a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is. Ezért az ilyen ideiglenes intézkedések tekintetében helyénvaló az (EU) 2021/1057 rendelet szerinti, korlátozott időtartamra szóló rugalmasságot biztosítani.

(9)  A természeti katasztrófákra való reagálást támogató forrásokat egy vagy több célzott prioritás keretében, akár 95 %-ig terjedő társfinanszírozási aránnyal kell programozni. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy élhessenek az allokációk kohéziós politikai alapok közötti átcsoportosításának az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott létező lehetőségeivel az említett célzott prioritások keretében rendelkezésre álló források növelése érdekében. Az alkalmazandó szabályok tiszteletben tartása mellett bármely szakpolitikai célkitűzésből átcsoportosíthatnak forrásokat.

(10)  A célzott prioritások keretében programozott források teljes összegét a tagállam ESZA+-ra és ERFA-ra ▌ vonatkozó teljes kezdeti nemzeti allokációjának legfeljebb 10 %-ára kell korlátozni. Lehetővé kell tenni az említett források több mint egy programmódosítás révén való programozását, és azok több mint egy katasztrófához való kapcsolását. Továbbra is alkalmazni kell azt az elvet, hogy a Bizottság általi kifizetéseket a költségvetési előirányzatokkal összhangban és a rendelkezésre álló források függvényében kell teljesíteni.

(11)  A természeti katasztrófákra való reagálás keretében történő újjáépítési beruházások azonnali támogatása, valamint az ilyen természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése érdekében további összeget kell kivételes előfinanszírozásként biztosítani a célzott prioritások tekintetében. A kivételes előfinanszírozás említett összegeire alkalmazandó szabályoknak összhangban kell lenniük az előfinanszírozásra alkalmazandó, az (EU) 2021/1060 rendeletben előírt szabályokkal.

(12)  Annak érdekében, hogy a tagállamok teljes körűen kezelni tudják a 2024. január 1. és 2025. december 31. között bekövetkező természeti katasztrófák következményeit, lehetővé kell tenni, hogy irányító hatóságaik olyan műveletekre is támogatást ítélhessenek meg, amelyeket a program keretében biztosított finanszírozás iránti kérelem irányító hatósághoz való benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy a műveletre egy ilyen természeti katasztrófára való reagálás keretében került sor.

(13)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen – a közelmúltban Közép-, Kelet-, valamint Dél-Európában bekövetkezett áradások és erdőtüzek fényében – a természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek az (EU) 2021/1057 és az (EU) 2021/1058 rendelet módosítása révén történő enyhítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)  Az (EU) 2021/1057 és az (EU) 2021/1058 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15)  Tekintettel a közelmúltbeli természeti katasztrófák pusztító hatásaira, valamint a tagállamoknak nyújtandó azonnali támogatás sürgősségére, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(16)  Tekintettel a természeti katasztrófákkal kapcsolatos helyzet sürgősségére, helyénvaló, hogy ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2021/1057 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1057 rendelet a következő cikkel egészül ki:"

„12b. cikk

A természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítéséhez nyújtott támogatás

(1)  A tagállamok felhasználhatják az ESZA+-t a 2024. január 1. és 2025. december 31. között bekövetkező természeti katasztrófák negatív társadalmi-gazdasági következményei enyhítésének támogatására. E cikk alkalmazásában természeti katasztrófa alatt a 2012/2002/EK tanácsi rendelet* 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerinti jelentős természeti katasztrófát vagy regionális természeti katasztrófát kell érteni. Ez magában foglalhat az említett rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértékek alatti közvetlen kárt okozó természeti katasztrófát is, feltéve, hogy azt a tagállam illetékes hatósága természeti katasztrófaként ismerte el. Amennyiben a 2012/2002/EK rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértékek alatti közvetlen kárt okozó természeti katasztrófa … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] után következik be, azt természeti katasztrófának kell tekinteni, feltéve, hogy azt ilyenként az érintett tagállam illetékes hatósága az említett természeti katasztrófa által okozott első kár bekövetkezésének napjától számított 12 héten belül elismerte.

(2)  E cikk (1) bekezdése alkalmazásában a források az érintett programok célzott prioritásai keretében programozhatók. Az (EU) 2021/1058 rendelet 3. cikkének (1b) bekezdése szerint az említett célzott prioritásokra vonatkozóan az ESZA+-ból, valamint az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból allokált források teljes összege a teljes programozási időszak tekintetében nem haladhatja meg az ESZA+ és az ERFA ▌ teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át. Az érintett programmódosítást a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától számított hat hónapon belül, vagy amennyiben a természeti katasztrófa ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] előtt következett be … [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónappal]-ig kell benyújtani.

(3)  Az e cikk (2) bekezdésében említett célzott prioritások keretében az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott egyedi célkitűzések bármelyike támogatható.

(4)  Amennyiben feltétlenül szükséges, átmeneti intézkedésként a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától számított legfeljebb 18 hónapig támogatható a természeti katasztrófa következményeire való reagálást célzó, csökkentett munkaidős foglalkoztatás, anélkül, hogy aktív intézkedésekkel kellene kombinálni, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása a társadalmi-gazdasági tekintetben közvetlenül nem kiszolgáltatott személyek számára is.

(5)  A 19. cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok nem kötelesek a 4. cikk (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott egyedi célkitűzés keretében kísérő intézkedésekkel kiegészíteni az élelmiszer és/vagy alapvető anyagi támogatás eljuttatását, amennyiben az ilyen eljuttatás célja valamely természeti katasztrófa következményeire való reagálás. Az élelmiszernek és/vagy az alapvető anyagi támogatásnak az ilyen, kiegészítő intézkedések nélkül történő eljuttatása a természeti katasztrófa bekövetkezésének napjától számított legfeljebb 6 hónapig, és minden esetben 2024. január 1-jét követően jogosult finanszírozásra.

(6)  Az (EU) 2021/1060 rendelet 63. cikkének (6) bekezdésétől eltérve, az érintett irányító hatóság valamely célzott prioritás keretében olyan műveletekre is megítélhet támogatást, amelyeket a finanszírozásra irányuló kérelemnek az irányító hatósághoz történő benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy a művelet célja valamely olyan természeti katasztrófára való reagálás, amely 2024. január 1. és 2025. december 31. között következett be.

(7)  A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett célzott prioritások számára kivételes előfinanszírozásként  a programmódosítást jóváhagyó határozattal összhangban  kifizeti az allokáció 25 %-át a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. E kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, a források rendelkezésre állásának függvényében. Amennyiben az említett prioritásokhoz rendelt allokáció összege később megemelkedik, további előfinanszírozási összeg kerül kifizetésre, amely az emelés 25 %-ának felel meg.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ESZA+-hoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.

(8)  Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az e cikk (2) bekezdése szerinti, valamely természeti katasztrófa negatív társadalmi-gazdasági következményei enyhítésének támogatására létrehozott célzott prioritás maximális társfinanszírozási aránya 95 %.

A tagállamok biztosítják, hogy valamely természeti katasztrófára való reagálás keretében kiválasztott műveletekhez más uniós eszközből vagy nemzeti eszközből vagy magánbiztosítási rendszerből kapott támogatást levonják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben szereplő kiadásokból.

_____________

* A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj).”

2. cikk

Az (EU) 2021/1058 rendelet módosításai

Az (EU) 2021/1058 rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés b) pontja a következő alponttal egészül ki:"

„x. a 2024. január 1. és 2025. december 31. között bekövetkező valamely természeti katasztrófára való reagálás keretében történő, újjáépítést célzó beruházások támogatása.”;

b)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(1b) E cikk (1) bekezdése b) pontja x. alpontjának alkalmazásában természeti katasztrófa alatt a 2012/2002/EK tanácsi rendelet* 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározottak szerinti jelentős természeti katasztrófát vagy regionális természeti katasztrófát kell érteni. Ez magában foglalhat az említett rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértékek alatti közvetlen kárt okozó természeti katasztrófát is, feltéve, hogy azt a tagállam illetékes hatósága természeti katasztrófaként ismerte el.

Amennyiben a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 2. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott küszöbértékek alatti közvetlen kárt okozó természeti katasztrófa … [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] után következik be, azt természeti katasztrófának kell tekinteni, feltéve, hogy azt ilyenként az érintett tagállam illetékes hatósága az említett természeti katasztrófa által okozott első kár bekövetkezésének napjától számított 12 héten belül elismerte.

Az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés keretében allokált forrásokat a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés programjainak az adott szakpolitikai célkitűzésnek megfelelő célzott prioritásai keretében kell programozni. Az említett egyedi célkitűzés keretében allokált források és az (EU) 2021/1057 rendelet 12b. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározott célzott prioritások a teljes programozási időszak tekintetében nem haladhatják meg az ESZA+ és az ERFA ▌ teljes kezdeti nemzeti allokációjának 10 %-át. Az érintett programmódosítást a természeti katasztrófa által okozott első kár bekövetkezésének napjától számított hat hónapon belül, vagy amennyiben a természeti katasztrófa ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napja] előtt következett be … [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított hat hónappal]-ig kell benyújtani.

A Bizottság az e bekezdés harmadik albekezdésében említett prioritások számára kivételes előfinanszírozásként  a programmódosítást jóváhagyó határozattal összhangban  kifizeti az allokáció 25 %-át, a program számára az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt éves előfinanszírozáson felül. E kivételes előfinanszírozást a programmódosítást jóváhagyó bizottsági határozat elfogadásától számított 60 napon belül kell kifizetni, a források rendelkezésre állásának függvényében. Amennyiben az említett prioritásokhoz rendelt allokáció összege később megemelkedik, további előfinanszírozás kerül kifizetésre, amely az emelés 25 %-ának felel meg.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozásként kifizetett összeget legkésőbb az utolsó számviteli évvel ki kell vezetni a Bizottság számláiról.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 90. cikkének (6) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozáson keletkező kamatot az ERFA-hoz vagy a Kohéziós Alaphoz hasonlóan kell felhasználni az érintett programra, és annak az utolsó számviteli év elszámolásában kell szerepelnie.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban a kivételes előfinanszírozás nem függeszthető fel.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban a visszavonandó kötelezettségvállalások összegeinek kiszámítása céljából figyelembe veendő előfinanszírozás magában foglalja a kivételes előfinanszírozást.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 112. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés támogatására létrehozott célzott prioritás maximális társfinanszírozási aránya 95 %.

A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdése b) pontjának x. alpontjában említett egyedi célkitűzés keretében kiválasztott műveletekhez más uniós eszközből vagy valamely nemzeti eszközből vagy magánbiztosítási rendszerből kapott támogatást levonják a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelemben szereplő kiadásokból.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 63. cikke (6) bekezdésétől eltérve, az érintett irányító hatóság valamely célzott prioritás keretében olyan műveletekre is megítélhet támogatást, amelyeket a finanszírozásra irányuló kérelemnek az irányító hatósághoz történő benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes egészében végrehajtottak, feltéve, hogy a művelet célja valamely olyan természeti katasztrófára való reagálás, amely 2024. január 1. és 2025. december 31. között következett be.

_____________

* A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj).”;

c)  a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) A Kohéziós Alap támogatja a 2. és a 3. szakpolitikai célkitűzést, beleértve az (1) bekezdés b) pontjának x. alpontjában meghatározott egyedi célkitűzést, amennyiben az összhangban van a támogatásoknak a 6. cikkben meghatározott körével.”

2.  Az I. melléklet 1. táblázata a 2. szakpolitikai célkitűzés alatt a következő sorral egészül ki:"

„

”

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) 2024. december 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (4) 2024. november 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (5) Az Európai Parlament 2024. december 17-i álláspontja. (6) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.). (7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1057/oj). (8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1058 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról (HL L 231., 2021.6.30., 60. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1058/oj). (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1060/oj).

Az Európai Parlament 2024. december 17-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2020/2220 rendeletnek a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára nyújtható kiegészítő támogatás biztosítása céljából az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében hozott egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2024)0495 – C10-0148/2024 – 2024/0274(COD))

P10_TA(2024)0060 A10-0026/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2024)0495),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C10‑0148/2024),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság költségvetési értékelésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. december 4-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2024. november 21-i véleményére(2),

–  tekintettel a Tanács képviselőjének 2024. november 11-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 60. és 58. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A10‑0026/2024),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. december 17-én került elfogadásra az (EU) 2020/2220 rendeletnek a természeti katasztrófák által sújtott tagállamok számára kiegészítő támogatás nyújtása céljából az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében hozott egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(3),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére(4)

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A közelmúltban Közép- és Kelet-Európában, valamint Dél-Európában bekövetkezett természeti katasztrófák pusztító hatást gyakoroltak az említett régiókban élő és dolgozó vidéki népességre. Jelentős mennyiségű mezőgazdasági és erdészeti termelési potenciál semmisült meg, és ennek következtében a természeti katasztrófák által sújtott régiókban a mezőgazdasági termelők, az erdőgazdálkodók és a vidéki vállalkozások számottevő bevételkieséssel szembesülnek. Az uniós élelmiszerrendszer és a vidéki közösségek e természeti katasztrófákból eredő sebezhetőségeinek gyors kezelése érdekében helyénvaló haladéktalanul rendkívüli, hatékony támogatást nyújtani az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon (EMVA) keresztül, amelynek végrehajtása a vidékfejlesztési programok keretében történik, továbbá nagyobb rugalmasságot biztosítani a meglévő szabályok tekintetében.

(2)  A 2024. január 1-jén vagy azt követően bekövetkezett természeti katasztrófák következményeire való reagálás érdekében be kell vezetni egy új, rendkívüli és ideiglenes intézkedést (a továbbiakban: az új intézkedés), amely azoknak a likviditási problémáknak a kezelésére szolgál, amelyek veszélyeztetik a mezőgazdasági és az erdészeti tevékenységeknek, valamint a mezőgazdasági és az erdészeti termékek feldolgozásával, forgalmazásával vagy fejlesztésével foglalkozó kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) üzleti tevékenységeinek folytonosságát. Emellett az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) alapján a mezőgazdasági termelési potenciál helyreállításának céljára rendelkezésre álló támogatást meg kell erősíteni az (EU) 2020/2220 európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) 1. cikkének (2) bekezdésében előírt, a csökkentés tilalmára vonatkozó küszöbérték (a továbbiakban: a csökkentés tilalmára vonatkozó küszöbérték) tekintetében a költségvetési rugalmasság megnövelése által.

(3)  Mivel az új intézkedés finanszírozása majd az EMVA-n keresztül történik, az új intézkedésre a 2014–2020-as programozási időszakra meghatározott jogi keretet, különösen az 1305/2013/EU és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(8) konkrét rendelkezéseit, valamint az említett rendeletek alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok konkrét rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)  Az (EU) 2020/2220 rendelet 2022. december 31-ig meghosszabbította az EMVA programozási időszakát, a végrehajtás pedig 2025. december 31-ig folytatódik. Az (EU) 2020/2220 rendelet a meghosszabbítás időszakában alkalmazandó átmeneti szabályokat is előírt. Mivel az EMVA végrehajtása immár e meghosszabbított végrehajtási időszakban zajlik, helyénvaló az (EU) 2020/2220 rendelet módosítása útján megállapítani az új intézkedésre alkalmazandó feltételeket, valamint a csökkentés tilalmára vonatkozó küszöbérték tekintetében további költségvetési rugalmassági mechanizmusokat előírni.

(5)  Annak érdekében, hogy nagyobb költségvetési rugalmasságot lehessen alkalmazni a forrásoknak az új intézkedésre és a mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítására irányuló meglévő alintézkedésre történő átcsoportosítása tekintetében, egyidejűleg folytatódhassanak a katasztrófamegelőzés és a katasztrófavédelmi felkészültség terén, valamint az éghajlatváltozás által előidézett, egyre gyakoribb katasztrófák hatásának enyhítése érdekében az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén tervezett beruházások és intézkedések, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a csökkentés tilalmára vonatkozó küszöbértéket legfeljebb 15 százalékponttal, de a 30 %-ban meghatározott minimális küszöbértéknél nem alacsonyabb szintre csökkentsék.

(6)  Annak érdekében, hogy a tagállamok teljeskörűen kezelni tudják a 2024. január 1-jén vagy azt követően bekövetkezett természeti katasztrófák következményeit, lehetővé kell tenni, hogy olyan műveleteket is kiválasszanak támogatásra, amelyeket már a vidékfejlesztési program keretében biztosított finanszírozás iránti kérelem irányító hatósághoz való benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak, feltéve, hogy az említett műveletekre ilyen természeti katasztrófákra való reagálás keretében kerül sor.

(7)  Az kkv-k versenyképességének, valamint a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók életképességének biztosítását célzó új intézkedés keretében nyújtott támogatásnak a rendelkezésre álló forrásokat a természeti katasztrófák által leginkább sújtott kedvezményezettekre kell összpontosítania, és az említett forrásokat objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell nyújtania. A támogatást csak azoknak a kedvezményezetteknek lehet nyújtani, akiket, vagy amelyeket az érintett termelés vagy potenciál legalább 30 %-ának – hivatalosan elismert természeti katasztrófa, vagy az ilyen természeti katasztrófával kapcsolatban az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelettel(9) összhangban elfogadott intézkedések következtében történő – megsemmisítése érintett.

(8)  Az új intézkedés sürgős, ideiglenes és rendkívüli jellegére, valamint a kapcsolódó kifizetések gyors és egyszerű folyósításának szükségességére tekintettel egyszeri kifizetésről kell rendelkezni, valamint meg kell állapítani az új intézkedés alkalmazásának zárónapját.

(9)  Annak érdekében, hogy a természeti katasztrófák által leginkább sújtott mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók vagy kkv-k nagyobb támogatásban részesülhessenek, helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy – például a támogatható kedvezményezettek bizonyos köre vagy tágan értelmezett kategóriái objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján történő meghatározásával – kiigazítsák a támogatható kedvezményezettek bizonyos kategóriáira vonatkozó egyösszegű átalányok kifizetések szintjét.

(10)  Az új intézkedés keretében biztosított támogatás nyújtásakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az egyéb nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánkezdeményezések keretében a természeti katasztrófák hatására való reagálás céljából nyújtott támogatást.

(11)  Az új intézkedés forrásait indokolt akár 100 %-ig terjedő társfinanszírozási aránnyal programozni.

(12)  Annak érdekében, hogy az új intézkedéshez a megfelelő forrásokat a vidékfejlesztési programok egyéb célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül lehessen biztosítani, meg kell határozni az új intézkedéshez történő uniós hozzájárulás maximális arányát.

(13)  A természeti katasztrófákra való reagálás keretében a mezőgazdasági és erdészeti termelési potenciál helyreállításához nyújtott támogatásnak előnyben kell részesítenie az „építsük újra, de jobban” elven alapuló műveleteket, ami azt jelenti, hogy a katasztrófa utáni helyreállítási, rehabilitációs és újjáépítési szakaszoknak a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat ellenálló képességének növelését kell szolgálniuk katasztrófakockázat-csökkentési intézkedések integrálása révén, az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatalának a 2015–2030-as időszakra szóló sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretében foglaltaknak megfelelően, biztosítva ugyanakkor, hogy a kiválasztott műveletek a támogatás összege és a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására irányuló célkitűzés közötti lehető legjobb kapcsolatot képviseljék.

(14)  A természeti katasztrófák által sújtott kedvezményezettekre és a tagállamokra a vis maior elismerése esetén háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egész területet a természeti katasztrófa által jelentős mértékben sújtott területnek tekintsék.

(15)  Az új intézkedésnek az (EU) 2020/2220 rendelettel meghosszabbított 2014–2020-as programozási időszak jogi keretébe tartozó vidékfejlesztési programokon keresztüli végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Az említett végrehajtási hatásköröknek ki kell terjedniük az új intézkedésnek a vidékfejlesztési programokban való megjelenítésére, a vidékfejlesztési politika monitoringjára és értékelésére, az éves végrehajtási jelentések benyújtására, valamint az ellenőrzések és a szankciók végrehajtására. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek(10) megfelelően kell gyakorolni.

(16)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a természeti katasztrófák uniós agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásának kezelését és enyhítését az EMVA-n keresztül nyújtott rendkívüli ideiglenes támogatás révén a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)  Az (EU) 2020/2220 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(18)  Tekintettel a jelenlegi természeti katasztrófák pusztító hatásaira, valamint az uniós agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásuk kezelésének és enyhítésének sürgősségére, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az EUSZ-hez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(19)  Az új intézkedés zökkenőmentes végrehajtásának biztosítása érdekében, és tekintettel a természeti katasztrófák által az uniós agrár-élelmiszeripari és erdészeti ágazatra gyakorolt hatás sürgős kezelésének és enyhítésének szükségességére, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján kell hatályba lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2020/2220 rendelet a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„E bekezdés első albekezdésének második mondatától eltérve abban az esetben, amikor forrásokat csoportosítanak át és használnak fel az e rendelet 6a. cikkében és az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedésekre, a tagállamok csökkenthetik az EMVA-hozzájárulásnak az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdésében említett intézkedésekre elkülönített teljes hányadát. E csökkentés mértéke nem lépheti túl az e rendelet 6a. cikkében és az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedésekre átcsoportosított EMVA-összegeket, és nem haladhatja meg az EMVA-hozzájárulás tekintetében a vidékfejlesztési programokban az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdésében említett intézkedésekre meghatározott teljes hányad 15 százalékpontját. Ehhez az EMVA-hozzájárulásnak az EMVA-ból támogatott programok időtartamának e cikk (1) bekezdésével összhangban 2022. december 31-ig történő meghosszabbításakor tervezett vidékfejlesztési programokban meghatározott teljes hányadát kell figyelembe venni. Az 1305/2013/EU rendelet 59. cikkének (6) bekezdésében említett intézkedésekre fenntartott teljes hányad nem lehet alacsonyabb az említett cikkben meghatározott minimális küszöbértéknél. Ugyanilyen mértékű százalékpontos csökkentés alkalmazható az 1305/2013/EU rendelet 58a. cikkének (2) bekezdésében említett kiegészítő forrásokra anélkül, hogy források kerülnének átcsoportosításra az e rendelet 6a. cikkében és az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett intézkedésekre.”

2.  A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(5) Az 1303/2013/EU rendelet 65. cikkének (6) bekezdésétől eltérve, az irányító hatóság kiválaszthat támogatásra olyan műveleteket, amelyeket a finanszírozásra irányuló kérelemnek az irányító hatósághoz történő benyújtása előtt fizikailag befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak, feltéve, hogy az említett műveletek végrehajtására az e rendelet 6a. cikkében, valamint az 1305/2013/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában vagy 24. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések útján kerül sor, és feltéve, hogy az ilyen műveletek célja valamely olyan természeti katasztrófára való reagálás, amely 2024. január 1-jén vagy azt követően következett be.”

3.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:"

„6a. cikk

A természeti katasztrófák által különösen sújtott mezőgazdasági termelőknek, erdőgazdálkodóknak és kkv-knak nyújtott rendkívüli ideiglenes támogatás

(1)  Az e cikk szerinti támogatás az e cikkben meghatározott feltételek mellett  üzleti tevékenységük folytonosságának biztosítása céljából  sürgősségi segélyben részesíti a természeti katasztrófák által különösen sújtott mezőgazdasági termelőket, erdőgazdálkodókat és kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: kkv-k).

(2)  Az e cikk szerinti támogatás feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan elismerjék, hogy 2024. január 1-jén vagy azt követően az 1305/2013/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározottak szerinti természeti katasztrófa következett be, és hogy ez a természeti katasztrófa, vagy az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelettel* összhangban valamely növénybetegség vagy károsító felszámolása vagy visszaszorítása céljából elfogadott intézkedések az érintett termelés vagy potenciál legalább 30 %-ának megsemmisüléséhez vezettek.

(3)  E cikk szerint a következők részesülhetnek támogatásban:

A mezőgazdasági termékek feldolgozása tekintetében a termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá.

(4)  A tagállamok az e cikk szerinti támogatást a természeti katasztrófák által leginkább sújtott kedvezményezetteknek nyújtják, ennek érdekében a támogathatósági feltételeket a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján határozzák meg.

(5)  Az e cikk szerinti támogatás nyújtására 2025. december 31-ig kifizetendő átalányösszeg formájában kerül sor, az illetékes hatóság által 2025. június 30-ig jóváhagyott támogatás iránti kérelmek alapján. A kifizetés szintje a kedvezményezettek objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján megállapított kategóriái szerint differenciálható.

(6)  Az e cikk szerinti támogatás maximális összege kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 42 000 EUR-t.

(7)  Az e cikk szerinti támogatás nyújtásakor a tagállamok a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 33. cikkével összhangban történő biztosítása érdekében figyelembe veszik az egyéb nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánrendszerek keretében a természeti katasztrófák hatására való reagálás céljából nyújtott támogatást, miközben a támogatást a a természeti katasztrófák által leginkább sújtott kedvezményezettekre összpontosítják.

6b. cikk

A természeti katasztrófák által különösen sújtott mezőgazdasági termelőknek, erdőgazdálkodóknak és kkv-knak nyújtott rendkívüli ideiglenes támogatásra alkalmazandó rendelkezések

(1)  Az e rendelet 6a. cikkében említett rendkívüli ideiglenes támogatást az 1305/2013/EU rendelet 13. cikke értelmében vett intézkedésként az EMVA-ból kell finanszírozni.

(2)  Az EMVA-ból a 6a. cikkben említett intézkedésre biztosítható hozzájárulás maximális mértéke 100 %.

(3)  A 6a. cikkben említett intézkedésre nyújtott EMVA-támogatás nem haladhatja meg a vidékfejlesztési programhoz a 2021–2022-es időszakra biztosított teljes EMVA-hozzájárulás 10 %-át.

6c. cikk

Vis maior

Ami az 1306/2013/EU rendeletnek a KAP finanszírozása, irányítása és monitoringja céljából a vis maiornak az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti elismerésével összefüggésben történő végrehajtását illeti, amennyiben egy súlyos természeti katasztrófa egy jól meghatározható területet sújt jelentős mértékben, az érintett tagállam az egész említett területet az adott katasztrófa által jelentős mértékben sújtottnak tekintheti.

6d. cikk

A Bizottság végrehajtási hatáskörei

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a 6a. cikkben említett intézkedésnek a 2014–2020-as – az 1. cikknek megfelelően meghosszabbított – programozási időszakban alkalmazandó jogi kereten belüli, a vidékfejlesztési programokon keresztül történő végrehajtásához szükséges, a következőkre vonatkozó szabályokat:

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*** 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6e. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  Az e rendelet 6d. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott végrehajtási hatáskörök gyakorlása során a Bizottságot az 1305/2013/EU rendelet 84. cikkével létrehozott Vidékfejlesztési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e rendelet 6d. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott végrehajtási hatáskörök gyakorlása során a Bizottságot az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet**** 103. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Mezőgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

___________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (HL L, 2024/2509, 2024.9.26, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2509/oj).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

**** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2116 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 187. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2021/2116/oj).”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (3) 2024. december 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (4) 2024. november 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (5) Az Európai Parlament 2024. december 17-i álláspontja. (6) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1305/oj). (7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2220 rendelete (2020. december 23.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) 2021-ben és 2022-ben nyújtandó támogatásokra vonatkozó egyes átmeneti rendelkezések megállapításáról és az 1305/2013/EU, az 1306/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletnek a források és a 2021-ben és 2022-ben való alkalmazás tekintetében, valamint az 1308/2013/EU rendeletnek a források és az ilyen támogatások 2021-re és 2022-re vonatkozó elosztása tekintetében történő módosításáról (HL L 437., 2020.12.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2220/oj). (8) Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1306/oj). (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2031 rendelete (2016. október 26.) a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről, a 228/2013/EU, a 652/2014/EU és az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 69/464/EGK, a 74/647/EGK, a 93/85/EGK, a 98/57/EK, a 2000/29/EK, a 2006/91/EK és a 2007/33/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2016.11.23., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2031/oj.) (10) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

Az Európai Parlament 2024. december 17-i jogalkotási állásfoglalása a 2008/971/EK tanácsi határozatnak a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok, azok címkézése, valamint az engedélyezést és az előállítás ellenőrzését végző hatóságok neve tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló, módosított javaslatról (COM(2024)0517 – C10-0167/2024 – 2024/0214(COD))

P10_TA(2024)0061 A10-0022/2024

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2024)0517),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C10‑0167/2024),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. december 4-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 60. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A10-0022/2024),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. december 17-én került elfogadásra a 2008/971/EK tanácsi határozatnak a „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag, annak címkézése, valamint az engedélyezésért és az előállítás ellenőrzéséért felelős hatóságok neve tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(2),

rendes jogalkotási eljárás keretében(3),

mivel:

(1)  Az 1999/105/EK tanácsi irányelvet(4) kell alkalmazni többek között az erdészeti szaporítóanyag Unión belüli forgalmazására. Az említett irányelv az erdészeti célokból az Unió egészében vagy annak egy részén fontos fafajok és azok mesterséges hibridjeinek szaporítóanyagára vonatkozik.

(2)  A 2008/971/EK tanácsi határozat(5) megállapítja – az alapanyag engedélyezése és regisztrálása, valamint az említett alapanyagból az erdészeti szaporítóanyag ezt követő előállítása tekintetében fennálló – azon feltételeket, amelyek alapján az említett határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országokban előállított, „azonosított származású”, „szelektált” és „minősített” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag behozható az Unióba. Az érintett harmadik országok végrehajtották az OECD-nek a nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó minősítési rendszerét (a továbbiakban: az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer).

(3)  Az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszert 2013-ban módosították, hogy az – az „azonosított származású”, „szelektált” és „minősített” kategóriájú erdészeti szaporítóanyagok mellett, amelyek 2011 óta szerepelnek az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszerben – a „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyagra is kiterjedjen.

(4)  A Kanadában, Norvégiában, Szerbiában, Svájcban, Törökországban, az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban (a továbbiakban: a meghatározott harmadik országok) az erdészeti szaporítóanyag minősítésére irányadó nemzeti szabályok (a továbbiakban: a nemzeti szabályok) előírják, hogy hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni a vetőmag begyűjtése és feldolgozása, valamint az ültetési anyag előállítása során.

(5)  A meghatározott harmadik országok nemzeti szabályai szerint az alapanyag engedélyezésére és regisztrálására, valamint az említett alapanyagból az erdészeti szaporítóanyag ezt követő előállítására vonatkozó rendszereknek követniük kell az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszert. Emellett az említett nemzeti szabályok előírják, hogy az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszernek megfelelően kell az „azonosított származású”, a „szelektált”, a „minősített” és a „vizsgált” kategóriájú vetőmagot és ültetési anyagot hatóságilag minősíteni és a vetőmagcsomagokat zárjeggyel ellátni.

(6)  A „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségével kapcsolatban uniós szintű határozat hiányában az (EU) 2021/773 bizottsági végrehajtási határozat(6) - 2024. december 31-ig – ideiglenesen felhatalmazta a tagállamokat arra, hogy a 2008/971/EK határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országokban – köztük a meghatározott harmadik országokban – előállított „vizsgált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről határozzanak. Az említett felhatalmazás szükséges volt az erdészeti szaporítóanyag tagállamokba irányuló behozatala fennakadása kockázatának elkerüléséhez.

(7)  A meghatározott harmadik országok nemzeti szabályainak a „vizsgált” kategória tekintetében történő vizsgálata azt mutatja, hogy az alapanyag engedélyezésére vonatkozó feltételek egyenértékűnek tekinthetők az 1999/105/EK irányelvben meghatározottakkal, feltéve, hogy a 2008/971/EK határozat II. mellékletében meghatározott feltételek a vetőmag és az ültetési anyag tekintetében teljesülnek.

(8)  A 2008/971/EK határozat I. mellékletében felsorolt, az engedélyezésért és az előállítás ellenőrzéséért felelős hatóságok némelyikének neve és címe megváltozott, és ezért azokat naprakésszé kell tenni.

(9)  A „vizsgált” kategóriájú vetőmag vagy ültetési anyag előállításához lehetséges genetikai módosítást alkalmazni. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy az erdészeti szaporítóanyag felhasználói megalapozott döntéseket hozzanak, az OECD szerinti címkének és a szállító által kiállított címkének vagy okmánynak tartalmaznia kell, hogy az említett kategóriába tartozó alapanyag előállítása során alkalmazták-e az említett típusú módosítást, ahogyan az jelenleg a „minősített” kategória esetében történik.

(10)  Tekintettel a 2008/971/EK határozat II. mellékletének a „vizsgált” kategóriával való kiegészülésére, az említett határozat egyértelműségének és helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az említett határozatot egy olyan táblázatot tartalmazó melléklettel kell kiegészíteni, amely feltünteti azon kategóriákat, amelyekhez tartozó, a különböző típusú alapanyagból származó erdészeti szaporítóanyag behozható az Unióba. Ez szükséges a jogi egyértelműség, az 1999/105/EK irányelvvel való összhang, valamint az említett szabályok helyes alkalmazása és az említett határozatot alkalmazó vállalkozók általi megalapozott döntéshozatal biztosítása érdekében.

(11)  A 2008/971/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(12)  Tekintettel annak biztosításának szükségességére, hogy e határozat hatályba lépjen, mielőtt az (EU) 2021/773 végrehajtási határozat 2024. december 31-én hatályát veszti, helyénvalónak tűnik a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében előírt, nyolchetes időszak alóli kivétellel élni.

(13)  Mivel e határozat célját – nevezetesen az erdészeti szaporítóanyag behozatalára vonatkozó, a 2008/971/EK irányelvvel létrehozott egyenértékűségi rendszernek a „vizsgált” kategóriára történő kiterjesztését – a tagállamok nem tudják megvalósítani, hanem az csak az Unió szintjén megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban e határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)  E határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie annak biztosítása érdekében, hogy az hatályba lépjen, mielőtt az (EU) 2021/773 végrehajtási határozat hatályát veszti.

(15)  Mivel az (EU) 2021/773 végrehajtási határozat 2024. december 31-én hatályát veszti, e határozatot – a jogi egyértelműség és a vonatkozó szabályok folytonosságának biztosítása érdekében – 2025. január 1-jétől kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/971/EK határozat módosítása

A 2008/971/EK határozat a következőképpen módosul:

1.  Az 1. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„Ez a határozat megállapítja azon feltételeket, amelyek szerint az I. mellékletben felsorolt harmadik országokban előállított, »azonosított származású«, »szelektált«, »minősített« és »vizsgált« kategóriájú erdészeti szaporítóanyag behozható az Unióba.”

2.  A 3. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) Az 1999/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajoknak és azok mesterséges hibridjeinek »azonosított származású«, »szelektált«, »minősített« és »vizsgált« kategóriájú vetőmagja és ültetési anyaga – amelyet az e határozat I. mellékletében felsorolt harmadik országokban állítottak elő, és az említett mellékletben felsorolt harmadik országbeli hatóságok hivatalosan minősítettek – egyenértékűnek tekintendő az 1999/105/EK irányelvnek megfelelő vetőmaggal és ültetési anyaggal, feltéve, hogy az e határozat II. mellékletben meghatározott feltételek teljesülnek.”

3.  A mellékletek e határozat mellékletével összhangban módosulnak.

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Kelt …,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 2008/971/EK határozat mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.  Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

Országok és hatóságok

”.

2.  A II. melléklet C. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

„C. A harmadik országokban előállított, »minősített« és »vizsgált« kategóriájú vetőmaggal és ültetési anyaggal kapcsolatos további feltételek

A »minősített« és a »vizsgált« kategóriájú vetőmagot vagy ültetési anyagot illetően az OECD szerinti címkének és a szállító által kiállított címkének vagy okmánynak tartalmaznia kell, hogy az alapanyag előállítása során alkalmaztak-e genetikai módosítást.”

3.  Az irányelv a következő melléklettel egészül ki:

„III. MELLÉKLET

KATEGÓRIÁK, AMELYEKHEZ TARTOZÓ, A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ ALAPANYAGBÓL SZÁRMAZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG BEHOZHATÓ AZ UNIÓBA

”

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. (2) 2024. december 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). (3) Az Európai Parlament 2024. december 17-i álláspontja. (4) A Tanács 1999/105/EK irányelve (1999. december 22.) az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11, 2000.01.15., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1999/105/oj). (5) A Tanács 2008/971/EK határozata (2008. december 16.) a harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről (HL L 345., 2008.12.23., 83. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2008/971/oj). (6) A Bizottság (EU) 2021/773 végrehajtási határozata (2021. május 10.) a tagállamoknak az egyes harmadik országokban előállított, bizonyos kategóriákba tartozó erdészeti szaporítóanyagok egyenértékűségéről szóló ideiglenes határozathozatalra való, az 1999/105/EK tanácsi irányelvvel összhangban történő felhatalmazásáról (HL L 169., 2021.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2021/773/oj). (7) CA – Kanada, CH – Svájc, GB – Egyesült Királyság, NO – Norvégia, RS – Szerbia, TR – Törökország, US – Egyesült Államok. (8) A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással – és különösen a Windsori Keretmegállapodás (lásd Az Uniónak és az Egyesült Királyságnak a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban tett, 2023. március 24-i 1/2023 együttes nyilatkozatát (HL L 102., 2023.4.17., 87. o.) 5. cikkének az említett Keretmegállapodás 2. mellékletével összefüggésben értelmezett (4) bekezdésével – összhangban e melléklet alkalmazásában az Egyesült Királyságra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy azok nem foglalják magukban Észak-Írországot.

Az Európai Parlament 2024. december 17-i állásfoglalása az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Belgium EGF/2024/002 BE/Limburg machinery and paper referenciaszámú kérelme nyomán történő igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2024)0370 – C10-0166/2024 – 2024/0286(BUD))

P10_TA(2024)0062 A10-0019/2024

Az Európai Parlament

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2024)0370 – C10-0166/2024),

–  tekintettel az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: EGAA-rendelet),

–  tekintettel az (EU, Euratom) 2024/765 rendelettel(2) módosított, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(4) és különösen annak 9. pontjára,

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérének elveire és a szociális jogok európai pillérérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben meghatározott célokra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A10-0019/2024),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.  mivel Belgium a 2023. december 31-től 2024. április 30-ig tartó referencia-időszakban a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 17. ágazatban (Papír, papírtermék gyártása) és 28. ágazatban (Gép, gépi berendezés gyártása) történt 681 elbocsátást(5) követően EGF/2024/002 BE/Limburg Machine and paper referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtandó pénzügyi hozzájárulás iránt;

C.  mivel a kérelem a Sappi Lanaken NV vállalattól (papír) elbocsátott 567 munkavállalóra, valamint a Purmo Group Belgium NV (gépek) vállalattól elbocsátott 114 munkavállalóra vonatkozik;

D.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt beavatkozási kritériumon alapul, amely a következőket írja elő: legalább 200 elbocsátott munkavállaló egy négy hónapos referencia-időszak alatt ugyanazon vagy különböző gazdasági ágazatokban működő és ugyanabban a régióban található vállalkozásoktól;

E.  mivel a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agresszíós háború csökkentette a gazdasági versenyképességet, és negatív hatást gyakorolt Belgium gazdasági növekedésére;

F.  mivel a Sappi Lanaken famentes bevont papír (WCP) gyártására szakosodott; mivel a grafikai termékek iránti keresletnek a fokozott digitalizáció miatti csökkenése az európai WCP-ipar kapacitásfeleslegének növekedéséhez vezetett; mivel a Sappi Lanaken termelését nem lehetett jelentős beruházások nélkül más papírtermékekre átállítani, és ezért a Sappi-csoport úgy döntött, hogy leállítja a termelést Lanakenben, és bezárja az üzemet, mivel az ágazat strukturális többletkapacitása miatt nem sikerült megfelelő vásárlót találni;

G.  mivel a Purmo csoport radiátortermelési volumene a 2018–2023-as időszakban folyamatosan csökkent, a 2018. évi 820 000 egységről 320 000 egységre 2023-ban (-60%); mivel a Purmo csoport különböző európai üzemeinek előállítási költségeit összehasonlítva a zonhoveni telephely hátrányos helyzetben van, mivel költségei 17–35%-kal magasabbak; mivel a Purmo csoport úgy döntött, hogy leállítja az 50 mm-es panelradiátorok gyártását a zonhoveni üzemben, és bezárja az érintett gyártósort; mivel az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúból eredő, a gáz rendelkezésre állásával és áraival kapcsolatos váratlan helyzetet, valamint az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereket a panel radiátorok kárára támogató uniós jogszabályokat követően valószínűtlen a kereslet helyreállása, hiszen a radiátorok piaca egyre inkább a használatban lévő egységek lecserélésére fog korlátozódni;

H.  mivel a két vállalat a belga joggal összhangban követte a munkavállalók képviselőinek tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra vonatkozó kötelező eljárást, és foglalkoztatási egységet hozott létre, amelynek célja, hogy a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggésben elbocsátott munkavállalók számára az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását célzó szolgáltatásokat nyújtson;

I.  mivel az EGAA-ból nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak elsősorban olyan aktív munkaerőpiaci szakpolitikai intézkedésekre és személyre szabott szolgáltatásokra kell irányulniuk, amelyek célja a kedvezményezettek tisztességes és fenntartható foglalkoztatásba való gyors visszailleszkedése az eredeti tevékenységi ágazatukon belül vagy azon kívül, miközben felkészítik őket a zöldebb és digitálisabb európai gazdaságra;

J.  mivel az EGAA éves maximális összege (2018-as árakon számítva) az (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendelettel módosított (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 8. cikkében meghatározottaknak megfelelően nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy Belgium az említett rendelet értelmében 704 135 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra jogosult, amely 60%-a az 1 173 559 EUR-s összköltségnek, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 1 126 559 EUR, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint az ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított 47 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;

2.  megállapítja, hogy a belga hatóságok 2024. július 19-én nyújtották be a kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság – a kiegészítő információk Belgium általi benyújtását követően – 2024. november 5-én fejezte be, és erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  megállapítja, hogy a kérelem a Sappi Lanaken vállalattól elbocsátott 567 munkavállalóra, valamint a Purmo Group Belgium vállalattól elbocsátott 114 munkavállalóra vonatkozik; megjegyzi továbbá, hogy összesen 632 munkavállaló, szinte kizárólag férfiak lesznek megcélzott kedvezményezettek;

4.  hangsúlyozza, hogy Lanaken és Zonhoven munkaerőpiaca hátrányos helyzetben van Limburg egészéhez vagy Flandriához képest, ahol az aktív népességnek a rendelkezésre álló munkahelyekhez viszonyított aránya jelentősen alacsonyabb, mint Limburgban vagy Flandriában; rámutat, hogy a Limburgban rendelkezésre álló ipari munkahelyek száma 2023-ban 15%-kal csökkent;

5.  rámutat, hogy az elbocsátott munkavállalók profilja, akiknek egyharmada legalább 55 éves, 30%-a pedig alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, súlyos munkaerőpiaci korlátot jelent; hangsúlyozza, hogy figyelembe véve az üres álláshelyek csökkenő tendenciáját és annak földrajzi eloszlását, a munkavállalóknak további személyre szabott támogatásra lesz szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek a foglalkoztatásba való átmenetben;

6.  emlékeztet arra, hogy a belga hatóságoknak el kell ismerniük az uniós finanszírozás eredetét, biztosítaniuk kell annak láthatóságát, és ki kell emelniük a beavatkozás uniós hozzáadott értékét azáltal, hogy következetes, hatékony és célzott tájékoztatást nyújtanak többféle közönségnek, beleértve a kedvezményezetteknek, a helyi és regionális hatóságoknak, a szociális partnereknek, a médiának és a nyilvánosságnak nyújtott célzott információkat is;

7.  úgy véli, hogy az Unió és a tagállamok társadalmi felelőssége, hogy az érintett munkavállalók számára biztosítsa a jövőbeli foglalkoztatáshoz szükséges képesítések megszerzésének lehetőségét, tekintettel arra, hogy a digitális és ökológiai átállás jelentős hatást gyakorol az ágazatukra, miközben a kereslet csökkenéséhez vezet; üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját Belgium a célzott kedvezményezettekkel, azok képviselőivel és a szociális partnerekkel konzultálva dolgozta ki;

8.  hangsúlyozza, hogy az EGAA által nyújtott támogatást minden politikai szinten be kell ágyazni az érintett munkavállalókra és a régióra vonatkozó átfogóbb stratégiába, többek között a vonatkozó uniós finanszírozási eszközök támogatásával annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le a digitális és az éghajlatvédelmi átállás során;

9.  emlékeztet, hogy a munkavállalóknak nyújtandó személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: szociális intervenciós tanácsadó, pályaorientáció, tanácsadás és pályaorientáció, aktív munkakeresési támogatás, képzés, átképzés és szakképzés, beleértve a digitális készségek oktatását is, valamint munkahelyi képzés;

10.  megjegyzi, hogy Belgium 2023. december 26-án kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célzott kedvezményezetteknek, és hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka ezért ettől az időponttól kezdődően a finanszírozási határozat hatálybalépésétől számított 24. hónap végéig fog tartani;

11.  megjegyzi, hogy Belgium részéről az EGAA végrehajtásával összefüggésben 2023. november 20-átől kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy ezek a kiadások ezért ettől az időponttól kezdődően a finanszírozási határozat hatálybalépését követő 31 hónapon át lesznek támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;

12.  hangsúlyozza, hogy a belga hatóságok megerősítették, hogy a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása során tiszteletben fogják tartani az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét, és hogy megakadályozzák a kettős finanszírozást;

13.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalkozások felelősségi körébe tartoznak, a juttatás teljes kiegészítő jellegének biztosítása érdekében pedig nem léphet az áthelyezett munkavállalók juttatásainak vagy jogainak helyébe sem; emlékeztet, hogy az EGAA-ból nyújtott finanszírozási támogatást kérelmező tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tettek, és hogy az érintett vállalkozás ennek megfelelően gondoskodott munkavállalóiról;

14.  felhívja a belga hatóságokat és a többi tagállamot, hogy proaktív módon tegyék meg a megelőző intézkedéseket annak érdekében, hogy az iparágak alkalmazkodjanak a globalizációhoz, valamint a technológiai és környezeti változásokhoz, és megvédjék a munkavállalókat a munkahelyük elvesztésétől és a globalizáció egyéb negatív hatásaitól;

15.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

16.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak Belgium EGF/2024/002 BE/Limburg machinery and paper referenciaszámú kérelme nyomán történő igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdése első albekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(7) és különösen annak 9. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)  Az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) célja a szolidaritás kifejezése, valamint a tisztességes és fenntartható foglalkoztatás előmozdítása az Unióban azáltal, hogy fontosabb szerkezetátalakítások esetén támogatást nyújt az elbocsátott munkavállalóknak és olyan önálló vállalkozóknak, akiknek a tevékenysége megszűnt, továbbá segíti őket abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül újra tisztességes és fenntartható foglalkoztatáshoz jussanak.

(2)  Az EGAA éves maximális összege az (EU, Euratom) 2024/765 tanácsi rendelettel(8) módosított (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet(9) 8. cikkében és az (EU) 2021/691 rendelet 16. cikkében meghatározottaknak megfelelően (2018-as árakon számítva) nem haladhatja meg a 30 millió EUR összeget.

(3)  Belgium az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE Rev. 2.) szerinti 17. ágazatban (Papír, papírtermék gyártása) és 28. ágazatban (Gép, gépi berendezés gyártása) a belgiumi Limburg tartomány (BE22) NUTS 2 szintű régióban történt elbocsátásokra tekintettel 2024. július 19-én az (EU) 2021/691 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban kérelmet nyújtott be az EGAA igénybevétele iránt. A kérelmet az (EU) 2021/691 rendelet 8. cikke (5) bekezdésének megfelelően további információkkal egészítette ki. Az igénybevételre vonatkozó európai parlamenti és tanácsi határozat meghozatalára irányuló javaslat(10) keretein belül a Bizottság által végzett értékelés alapján a kérelem teljesíti az EGAA-ból biztosított pénzügyi hozzájárulásnak az (EU) 2021/691 rendelet 13. cikkében megállapított feltételeit.

(4)  Az EGAA-t ezért igénybe kell venni a Belgium által benyújtott kérelem alapján nyújtandó, 704 135 EUR összegű pénzügyi hozzájárulás folyósítása érdekében.

(5)  Az EGAA igénybevételéhez szükséges idő minimalizálása érdekében ezt a határozatot az elfogadása napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió 2024-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének keretein belül az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból 704 135 EUR összeg igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napján lép hatályba. Ezt a határozatot [az elfogadásának dátuma](11)-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, ...-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) HL L 153., 2021.5.3., 48. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/691/oj. (2) A Tanács (EU, Euratom) 2024/765 rendelete (2024. február 29.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról (HL L, 2024/765, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/765/oj). (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj. (4) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj. (5) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében. (6) HL L 153., 2021.5.3., 48. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/691/oj. (7) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/691/oj. (8) A Tanács (EU, Euratom) 2024/765 rendelete (2024. február 29.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló (EU, Euratom) 2020/2093 rendelet módosításáról (HL L, 2024/765, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/765/oj). (9) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj). (10) COM(2024)0370. (11) * A dátumot az Európai Parlament illeszti be a határozatnak a Hivatalos Lapban való közzétételét megelőzően.

Az Európai Parlament 2024. december 17-i állásfoglalása az európai ombudsman 2023. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről (2024/2056(INI))

P10_TA(2024)0063 A10-0016/2024

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai ombudsman 2023. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkére, 24. cikkének (3) bekezdésére, 228. cikkére és 298. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (az európai ombudsman alapokmánya) és a 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU, Euratom) 2021/1163 európai parlamenti rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 11., 41., 42. és 43. cikkére,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a helyes hivatali magatartás európai kódexére, annak a Parlament által 2001. szeptember 6-án elfogadott formájában,

–  tekintettel a Parlament és az európai ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére és 148. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A10-0016/2024),

A.  mivel az európai ombudsman 2023. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2024. április 18-án hivatalosan is benyújtották az Európai Parlamenthez, és az ombudsman, Emily O’Reilly jelentését 2024. szeptember 4-én Brüsszelben ismertette a Petíciós Bizottság előtt;

B.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20., 24. és 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok fogadására;

C.  mivel az EUMSZ 15. cikke kimondja, hogy „a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el”, továbbá „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz hozzáférni”;

D.  mivel a Charta 41. cikke kimondja, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék”;

E.  mivel a Charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén”;

F.   mivel az EUMSZ 298. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „feladataik ellátása során az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei egy nyitott, hatékony és független európai igazgatásra támaszkodnak”;

G.  mivel az európai ombudsman ajánlásokat, megoldási és fejlesztési javaslatokat tehet a hivatali visszásságok különböző aspektusainak megoldására;

H.  mivel az ombudsman 2023-ban 398 vizsgálatot indított, amelyekből 393 alapult panaszon és 5 volt hivatalból indított vizsgálat, és 372 vizsgálatot (369 panasz alapján és 3 hivatalból indított vizsgálatot) zárt le;

I.  mivel 2023-ban a vizsgálatok többsége a Bizottságot érintette (250 vizsgálat, azaz 62,81%), míg ezt követően a legtöbb vizsgálat az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt (EPSO) (47 vizsgálat, azaz 11,81%), az Európai Parlamentet (16 vizsgálat, azaz 4,02%) és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget (11 vizsgálat, azaz 2,76%) érintette; mivel a fennmaradó vizsgálatok a következőképpen oszlottak meg: az Európai Unió Tanácsa (7 vizsgálat, azaz 1,76%), az Európai Csalás Elleni Hivatal (7 vizsgálat, azaz 1,76%), az Európai Külügyi Szolgálat (6 vizsgálat, azaz 1,51%), az európai adatvédelmi biztos (6 vizsgálat, azaz 1,51%), az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (5 vizsgálat, azaz 1,26%), más uniós ügynökségek (33 vizsgálat, azaz 8,27%) és más uniós intézmények vagy szervek (12 vizsgálat, azaz 3,01%);

J.  mivel 2023-ban az ombudsman vizsgálatai legnagyobb százalékban a Bizottságot érintették, amelynek közigazgatási munkája jelentős nyilvános figyelmet kap, minthogy az EU végrehajtó szerve;

K.  mivel az ombudsman által 2023-ban lezárt vizsgálatok során 99 esetben (26,6%) nem derült fény hivatali visszásságra, 206 esetben (55,4%) az intézmény teljes mértékben megoldotta, részben megoldotta vagy rendezte a problémát, 46 esetben (12,4%) nem volt indokolt további vizsgálat, és 27 esetben (7,3%) hivatali visszásságot állapítottak meg;

L.  mivel az ombudsman által 2023-ben lezárt vizsgálatok három fő kifogást állapítottak meg, amelyek az átláthatóság és elszámoltathatóság (pl. az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés) (34,2%), a szolgáltatási kultúra (21,5%), végül a munkaerő-felvétel (15,3%) területét érintik; mivel az egyéb kifogások közé tartozik a személyzeti kérdések megfelelő kezelése, a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazása (többek között a kötelezettségszegési eljárásokban), a kötelezettségszegési eljárások megfelelő irányítása, az alapvető jogok tiszteletben tartása, az eljárási jogok tiszteletben tartása, a támogatások, a közbeszerzés, a szerződések, az etika, a nyilvánosság részvétele az uniós döntéshozatalban, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás;

M.  mivel 2023-ban az ombudsman szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat is folytatott és kezdeményezéseket indított az uniós intézmények rendszerszintű problémáival kapcsolatban, amelyek kiterjedtek a dokumentumokhoz való hozzáférésre, az alapvető jogokra, etikai kérdésekre, a döntéshozatalban való elszámoltathatóságra és az uniós köztisztviselők felvételére;

N.  mivel az uniós polgárok széles körű jogokkal rendelkeznek az uniós közigazgatás birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében; mivel az ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatot indított, amelyben arra kérte a Bizottságot, hogy sürgősen foglalkozzon a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésével kapcsolatos rendszeres késedelmekkel annak biztosítása érdekében, hogy betartsa a nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályban (1049/2001/EK rendelet(2)) meghatározott határidőket; mivel az ombudsman vizsgálata feltárta, hogy amikor az érintettek kérelmére (megerősítő kérelem) felülvizsgálják a hozzáférésre vonatkozó döntést, a Bizottság az esetek 85%-ában nem tarja be a jogszabály által megállapított határidőket, a válaszok többsége pedig 60 nap után érkezik meg; mivel e késedelmek miatt a kapott információ gyakran már nem volt hasznos, és a késések megakadályozták, hogy beleszóljanak a döntéshozatali folyamatba;

O.  mivel az ombudsman 2023-ban különjelentést tett közzé a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi elbírálásához szükséges időről szóló stratégiai vizsgálatát követően; mivel az Ombudsman Hivatala ezt a jelentést azzal a céllal nyújtotta be az Európai Parlamentnek, hogy kérje a Parlament támogatását ahhoz, hogy a Bizottságnál elérje az ajánlásainak való megfelelést, mivel úgy véli, hogy a polgárok joggal várhatnak el jobb gyakorlatokat egy nyitott, modern és szolgáltatásközpontú uniós igazgatástól;

P.  mivel a különjelentés, amelyet megvitattak a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában, az Európai Parlament „A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi elbírálásához szükséges idő” című, 2024. március 14-i állásfoglalásához(3) vezetett, amelyben a Parlament mély aggodalmát fejezte ki a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés bizottsági folyamatában tapasztalható rendkívüli késedelmek miatt, és felkérte a Bizottságot, hogy orvosolja ezeket a szisztematikus és jelentős késedelmeket; mivel a Parlament rámutatott, hogy fontolóra fogja venni az összes rendelkezésre álló parlamenti eszköz felhasználását az ügy kezelésére; mivel az állásfoglalás utalt a Covid19-oltóanyagok beszerzéséről szóló tárgyalásokra is, és felszólított a Bizottság általi megfelelő tájékoztatásra, proaktívabb átláthatóságra a megerősítő kérelmeket kezelő elhivatottabb emberi erőforrások mellett, valamint a kérelmezőkkel szembeni nyitottabb és konstruktívabb hozzáállásra;

Q.  mivel az ombudsman hangsúlyozta, hogy megfelelően nyomon kell követni és be kell tartatni a Parlament új etikai szabályainak végrehajtását;

R.   mivel az ombudsman elismerte, hogy a Parlamentben jelentős előrelépés történt az etikai szabályok Katargate-et követő megerősítése terén, de aggodalmát fejezte ki azok végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban; mivel az ombudsman különvizsgálatot indított a Bizottság számára harmadik felek által 2021 óta fizetett utazási költségekkel kapcsolatban;

S.  mivel az átláthatóság a demokratikus társadalom alapvető tartozéka és a korrupció elleni küzdelem fontos eszköze; mivel az uniós polgároknak joguk van a legmagasabb szintű átláthatósághoz, és mivel az elszámoltathatóság biztosításához elengedhetetlen a közokiratokhoz való hozzáférés legmagasabb szintje;

T.  mivel 2023-ban az ombudsman hivatala felhívta a nyilvánosság figyelmét az ombudsmannak az uniós közigazgatás magas szintű munkaügyi normáinak fenntartásában, valamint a polgárok jogainak és alapvető szabadságainak védelmében betöltött szerepére;

1.  jóváhagyja az európai ombudsman által előterjesztett, 2023. évre vonatkozó éves jelentést, és elismerését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelentés kiválóan bemutatja az ombudsman 2023-ben végzett munkájával kapcsolatos legfontosabb tényeket és adatokat;

2.  gratulál Emily O’Reillynek figyelemre méltó munkájához és fáradhatatlan erőfeszítéseihez, amelyek célja a demokrácia támogatása az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elszámoltathatóságának és átláthatóságának fokozása révén, valamint annak biztosítása, hogy az uniós közigazgatás reagáljon a polgárok aggályaira;

3.  nagyra értékeli az európai ombudsman és az Európai Parlament, különösen annak Petíciós Bizottsága, valamint a többi uniós intézmény közötti konstruktív együttműködést;

4.  üdvözli, hogy az ombudsman közzétette az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló útmutatót, amelynek célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukra, és lehetővé tegye számukra az uniós döntéshozatal ellenőrzését; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok továbbra is megfelelő tájékoztatást kapjanak az ombudsman szerepéről és tevékenységi köréről, valamint az uniós intézmények fejlődésére gyakorolt hatásáról;

5.  üdvözli az ombudsmannak a Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított időre vonatkozó, hivatalból indított vizsgálatát követő ajánlásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy javítson az ilyen kérelmek kezelésének módján, sürgősen foglalkozzon a rendszerszintű késedelmekkel, és tartsa tiszteletben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőket; egyetért az ombudsman azon álláspontjával, hogy a kért dokumentumok és információk gyakran időérzékenyek, és késedelmek esetén elveszíthetik relevanciájukat a kérelmezők számára; úgy véli, hogy a Bizottságnak proaktívan közzé kell tennie a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó dokumentumokat és statisztikákat, mivel ezek az információk kulcsfontosságúak e kérdés átláthatóságának javításához és a Bizottság polgárok felé való elszámoltathatóságának megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy számos ombudsmani vizsgálat középpontjában a döntéshozatali folyamat átláthatósága állt, különösen a lobbitevékenység tekintetében;

6.   hangsúlyozza, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés az uniós polgárok alapvető joga és az európai demokrácia sarokköve; emlékeztet arra, hogy az 1049/2001/EK rendelet elfogadása óta bekövetkezett technológiai és társadalmi fejlemények szükségessé teszik a rendeletnek az új digitális környezethez való hozzáigazítását; e tekintetben elismeri e rendelet felülvizsgálatának szükségességét és sürgeti a Tanácsot, hogy kezdjen konstruktív tárgyalásokat a Parlamenttel és a Bizottsággal e rendelet felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy e három kulcsfontosságú uniós intézmény az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság példaképévé váljon az egész EU számára; határozottan úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatáról szóló tárgyalásoknak a Parlament által már elfogadott állásponton kell alapulniuk, és hogy annak hatályát ki kell terjeszteni valamennyi uniós intézményre, szervre és ügynökségre, ezáltal növelve a döntéshozatali folyamat elszámoltathatóságát; ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlament álláspontjára, amely szerint a „dokumentum” adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül olyan adattartalom, amely az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek felelősségi körébe tartozó ügyet érint(4); hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy az intézmények átláthatók legyenek a polgárokkal fenntartott kapcsolataik tekintetében, amint azt az ombudsman a háromoldalú egyeztetések átláthatóságával kapcsolatos vizsgálata(5) során is elismerte, amelyben az ombudsman megértette az intézményközi tárgyalások uniós rendszerén belüli sajátos kihívásokat és érzékenységeket, de felkérte az intézményeket, hogy tegyenek erőfeszítéseket e kihívások leküzdésére annak érdekében, hogy a polgárok hatékonyan gyakorolhassák demokratikus jogaikat;

7.  támogatja az ombudsman Európai Parlamenthez intézett különjelentésének(6) a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Bizottság általi elbírálásához szükséges időre vonatkozó következtetéseit, és aggodalmát fejezi ki az ombudsman azon értékelése miatt, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Bizottság általi feldolgozásának e rendszerszintű és jelentős késedelme hivatali visszásságnak minősül; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság több forrást fordítson az 1049/2001/EK rendelet szerinti megerősítő kérelmek kezelésére, valamint azt, hogy a kérelmezők vonatkozásában proaktívabb átláthatóságra és konstruktívabb megközelítésre van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb korrigálja ezt a helyzetet a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés kezelésének reformja révén; emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon jogára, hogy keresetet indítson ellene az Európai Unió Bírósága előtt, és elvárja, hogy az új biztosi testület világosan és egyértelműen kötelezze el magát e helyzet orvoslása mellett;

8.  tudomásul veszi az ombudsman arra irányuló vizsgálatát, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tekintetében milyen mértékben alkalmazza az uniós jogot, valamint az Európai Unió Bíróságának határozatait, amely vizsgálatban az ombudsman hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a jogalkotási dokumentumokhoz való időben történő nyilvános hozzáférést, valamint meg kell könnyíteni az uniós polgárok részvételét az uniós jogalkotási folyamatban; elismeri annak fontosságát, hogy valamennyi intézmény időben kezelje a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az uniós jogalkotási folyamatba vetett bizalom erősítése érdekében, amely az átláthatóság és az információkhoz való nyilvános hozzáférés fő elvein alapul, amint azt az EUB ítélkezési gyakorlata is megerősíti; emlékeztet arra, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata szerint az uniós intézmények csak kivételes körülmények között tagadhatják meg a jogalkotási dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, és ezt konkrét és kézzelfogható tényekre kell alapozniuk;

9.   tudomásul veszi az ombudsman azon szándékát, hogy szélesebb körű vizsgálatot folytasson azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan értelmezi a környezeti információk és a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk körét; különösen aggódik amiatt, hogy az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a kerámiaipar uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásával kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést; sajnálatának ad hangot amiért a Bizottság elutasította az ombudsman által javasolt megoldást, és nem tudta biztosítani a szükséges átláthatóságot, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) és az Aarhusi Egyezmény teljes érvényesítését. felhívja a Bizottságot, hogy az uniós joggal és az EUB kapcsolódó ítélkezési gyakorlatával összhangban biztosítsa a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést, és mozdítsa elő a nyilvánosság részvételét a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal kapcsolatos valamennyi kérelmezett dokumentumhoz való hozzáférés Bizottság általi megtagadása a kerámiaiparon kívül több ipari létesítményre is kiterjed, és felszólítja az ombudsmant, hogy továbbra is hívja fel a figyelmet a vizsgálatok eredményeire az átláthatóság fokozása érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamenthez benyújtott petíciók jelentős része a környezeti információkhoz való hozzáférés hiányával vagy korlátozottságával kapcsolatos;

10.  felhívja a Tanácsot, hogy – összhangban az ombudsman ajánlásával, aki hivatali visszásságokat állapított meg az ügyben – tegye lehetővé a teljes körű nyilvános hozzáférést az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvről(8) szóló jogi véleményhez;

11.   támogatja az ombudsman az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon annak tisztázásához, hogy mi minősül uniós dokumentumnak, és hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek követniük kell az ombudsman ajánlásait annak érdekében, hogy igazgatási gyakorlataikat a változó kommunikációs eszközök figyelembevétele céljából kiigazítsák; hangsúlyozza, hogy a polgárok információkhoz való nyilvános hozzáféréshez való joga vonatkozik az írott fizikai és elektronikus dokumentumokra, valamint az uniós intézmények politikáival, tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos hang- és audiovizuális felvételekre, és emlékeztet arra, hogy a munkával kapcsolatos szöveges üzenetek és azonnali üzenetek az 1049/2001/EK rendelet értelmében „dokumentumoknak” minősülnek; sajnálatát fejezi ki azon esetek miatt, amikor a Bizottság nem biztosított nyilvános hozzáférést az e-mailek vagy szöveges üzenetek formájában készült dokumentumokhoz, például az uniós talajvédelmi stratégia és az erdőstratégia, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia tervezetével vagy a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója közötti, Covid19-oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos információcserével kapcsolatban;

12.  nagyra értékeli, hogy az ombudsman elkötelezte magát az alapvető jogok védelme mellett a migrációval kapcsolatos fellépések során; megjegyzi, hogy az ombudsman további pontosítást kért a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy miként kívánja garantálni az emberi jogok tiszteletben tartását az EU–Tunézia egyetértési megállapodással összefüggésben annak biztosítása érdekében, hogy az EU eleget tegyen emberi jogi kötelezettségeinek; hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós intézménynek, szervnek és ügynökségnek kötelessége tiszteletben tartani a Szerződésekben és a Chartában meghatározott emberi jogokat és alapvető szabadságokat;

13.  tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy az ombudsman saját kezdeményezésű, megfelelő vizsgálatát követően együttműködik a nemzeti és helyi hatóságokkal az uniós finanszírozású migrációkezelési létesítmények alapjogi hatásvizsgálatának elkészítése érdekében;

14.   üdvözli az ombudsman által a Parlamentben a Katargate-botrányt követően végzett vizsgálatokat; határozottan támogatja az ombudsman azon megállapításait, hogy az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk és szigorítaniuk kell az EU etikai és korrupcióellenes szabályait, és hogy minden szinten megfelelően nyomon kell követni az e területre vonatkozó reformok Parlament általi végrehajtását és érvényesítését; hangsúlyozza, hogy a hiányosságok és gyengeségek feltárása érdekében a Parlamentnek és a Bizottságnak mindig kiemelt figyelmet kell fordítania a közvetlen és közvetett lobbitevékenységekre, amelyek veszélyeztethetik az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot és növelhetik az esetleges összeférhetetlenség kockázatát; üdvözli az európai parlamenti képviselők feddhetetlenséggel és átláthatósággal kapcsolatos jelenlegi magatartási kódexe terén elért jelentős előrelépést, és arra ösztönzi az ombudsmant, hogy adott esetben folytassa a kódex végrehajtási folyamatának nyomon követését; hangsúlyozza, hogy az etikai szabályokat szigorúan be kell tartani a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának erősítése érdekében;

15.  hangsúlyozza az átláthatóság, a megfelelő ügyintézés és az intézményi fékek és ellensúlyok alapvető szerepét az uniós intézmények munkájában;

16.  tudomásul veszi az ombudsman által a Bizottságon belüli összeférhetetlenségi kockázatokkal kapcsolatban, különösen az Európai Védelmi Alap (EDF) területén végzett vizsgálatokat, beleértve azt is, hogy a Bizottságnak nem kell nyilvánosságra hoznia azon szakértők nevét, akikkel konzultál az EDF-re vonatkozó projektjavaslatairól; ezzel összefüggésben rámutat az ombudsman azon javaslatára, hogy a Bizottság proaktívan tegye közzé a Szabályozói Ellenőrzési Testület tagjai által tett érdekeltségi nyilatkozatokat, és szükség esetén módosítsa a Testületre vonatkozó szabályokat;

17.  tudomásul veszi az ombudsmannak az Európai Beruházási Bankhoz (EBB) intézett felhívását, hogy javítsa összeférhetetlenségi szabályait és erősítse meg etikai és megfelelési bizottságának felügyeleti szerepét, miután alelnöke egy nemzeti fejlesztési bank vezérigazgatójává vált; e tekintetben arra ösztönzi az ombudsmant, hogy az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság legmagasabb etikai normáinak biztosítása érdekében továbbra is összpontosítson az összes uniós intézmény, ügynökség és szerv vezető beosztású tagjainak a visszavonulási időszakok alatti és a forgóajtó-jelenségnek nevezett mozgására;

18.  üdvözli a Bizottság közbeszerzésre vonatkozó belső iránymutatásának módosításait, amelyeket az ombudsman vizsgálata pozitívan értékelt, és amelyek megerősítik az ajánlati felhívások során felmerülő esetleges szakmai összeférhetetlenségek kezelését;

19.  ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseit, és felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelését, és továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeinek előzetes értékelését;

20.  üdvözli az ombudsman azon döntését, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indít a Bizottság veszélyes vegyi anyagokkal összefüggő kockázatkezeléssel kapcsolatos késedelme tárgyában, amelynek célja, hogy megvizsgálja az egyes vegyi anyagok kockázatainak csökkentését célzó korlátozások bevezetésével és a vegyi anyagoknak az előzetes engedélyezéshez kötött anyagok jegyzékébe való felvételével kapcsolatos késedelmeket;

21.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ombudsman számos átláthatósági problémát tárt fel a Bizottság és a dohányipar közötti interakciók során; megjegyzi azonban, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább vizsgálja szervezeti egységei kitettségét a dohányipar lobbitevékenységének; emlékezteti a Bizottságot, hogy az EU és valamennyi tagállama aláírta az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményét, és hogy ezért a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos közegészségügyi politikáik kialakítása és végrehajtása során kötelesek lépéseket tenni e politikáknak a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeivel szembeni védelme érdekében;

22.  emlékeztet arra, hogy az uniós intézményeknek feltétlenül biztosítaniuk kell a nyílt módon, a nemzetiségek és a nyelvek közötti megfelelő földrajzi egyensúly figyelembe vételével toborzott független és jól képzett tisztviselők szolgáltatásait. rámutat arra, hogy az ombudsman vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az uniós közszolgálatba új alkalmazottak felvételére irányuló eljárás keretében hogyan szervezte meg az előválogató teszteket, és problémákat talált a kizárólag távolról letehető vizsgák szervezésével kapcsolatban; felszólítja az EPSO-t, hogy javítsa felvételi eljárásait annak biztosításával, hogy a technikai követelmények ne jelentsenek hátrányt bizonyos pályázók számára, és hogy nyújtson egyértelmű tájékoztatást a pályázóknak; úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány előtt bevett gyakorlatnak megfelelően a pályázók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben úgy döntenek, a teszteken fizikailag jelen lehessenek a vizsgaközpontban;

23.  üdvözli, hogy 2023-ban az európai ombudsman hivatala továbbra is a lehető legszélesebb közönség számára ismertette szerepét és népszerűsítette munkáját, és részt vett az európai ifjúsági rendezvényen (EYE2023); hangsúlyozza az ombudsman által a Bizottság és a Parlament részvételével szervezett, az uniós igazgatás feddhetetlenségi keretének való megfelelésről szóló vita fontosságát;

24.  üdvözli a fogyatékossággal élő személyek által benyújtott panaszok nyomán indult ombudsmani vizsgálatokat, és ösztönzi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására létrehozott uniós keret aktív résztvevőjeként folytatott munkáját; kiemeli az ombudsman azon elkötelezettségének fontosságát, hogy nyomon követi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtását, és felszólítja az összes uniós intézményt, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos vizsgálatok során a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák az ombudsman ajánlásaira; nagyra értékeli, hogy az ombudsman a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó uniós keretrendszer elnöke, valamint elismeri az ombudsman e keret tagjaként végzett folyamatos munkáját;

25.  hangsúlyozza, hogy az európai akadálymentesítési irányelvet(9) a 2019. április 17-én fogadták el, és hogy az abban meghatározott, a tagállamok általi átültetésére megadott határidő 2022. június 28. volt; hangsúlyozza, hogy az európai akadálymentesítési irányelv fő célja legalább 87 millió fogyatékossággal élő személy életének megkönnyítése volt, elősegítve számukra többek között a tömegközlekedéshez, a banki szolgáltatásokhoz, a számítógépekhez, a televíziókhoz, az e-könyvekhez és az online üzletekhez való hozzáférést; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem biztosítja minden tagállam az irányelv teljes körű és következetes átültetését, és továbbra is késnek, amint azt a Bizottság által velük szemben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások is megerősítik; felhívja az ombudsmant, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretében végzett átfogó tevékenységek részeként vesse fel az uniós jog e rendkívül súlyos megsértését, amely súlyosan aláássa a fogyatékossággal élő személyek jogait, annak érdekében, hogy prioritásként segítsen megoldani a problémát;

26.  üdvözli az ombudsman arra irányuló vizsgálatát, hogy a Bizottság hogyan alkalmazza az uniós személyzeti szabályzat azon szabályát, hogy a gyermekek után járó támogatás kétszeresét kell biztosítani a fogyatékossággal élő gyermekek gondozásának segítése esetében; üdvözli e tekintetben a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az egész uniós igazgatás esetében felülvizsgálja az alkalmazandó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen típusú juttatásokra irányuló valamennyi kérelem egyedi érdemi értékelését;

27.  hangsúlyozza, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO), valamint a nemzeti és regionális ombudsmanokkal az ENO-n keresztül tartott éves találkozók nagy jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy még inkább felhívják a figyelmet arra, hogy mit tehet az európai ombudsman az európai polgárokért; biztatja az ombudsmant, hogy az ENO-n keresztül folytassa a részvételt a nemzeti ombudsmanokkal zajló tapasztalatcserében és a bevált gyakorlatok cseréjében; tudomásul veszi, hogy az ENO 2023. évi éves konferenciája az emberi jogok védelmére, valamint a mesterséges intelligencia közigazgatásban való használata előnyeinek és lehetséges hátrányainak kezelésére összpontosított; ösztönzi a civil társadalmi szervezeteket, hogy jobban használják ki az európai ombudsman szolgálatait az uniós intézmények ellenőrzése, az átláthatóság garantálása és az uniós jog be nem tartásával kapcsolatos esetek kezelése érdekében; üdvözli a bosznia-hercegovinai emberi jogi ombudsman intézményének az ENO-hoz való csatlakozását; felhívja az ombudsmant, hogy erősítse meg az együttműködést az uniós tagjelölt országok nemzeti ombudsmani hivatalaival annak érdekében, hogy javítsa ezen országok hatóságainak azon képességét, hogy igazodjanak a jó közigazgatásra, a feddhetetlenségre és az elszámoltathatóságra vonatkozó uniós normákhoz;

28.  felszólít az ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közötti szoros együttműködés folytatására, amely két szerv közös küldetése, hogy közelebb hozzák az uniós intézményeket a polgárokhoz; nagyra értékeli, hogy az ombudsman minden panasznak figyelmet szentel és nyomon követi azokat, beleértve azokat is, amelyek az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos hatáskörén kívül esnek, és hogy ezeket más illetékes hatósághoz vagy az Európai Parlament Petíciós Bizottságához továbbítja; ösztönzi az ombudsmani hivatalt, hogy folytassa az erre irányuló erőfeszítéseit, mivel a Petíciós Bizottsággal való együttműködés, az időben történő tájékoztatás és a dokumentumokhoz való hozzáférés az EU mind a 24 hivatalos nyelvén növelheti a polgárok és a civil társadalom döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételét;

29.  nagyra értékeli, hogy az uniós intézmények általi elfogadási arány, nevezetesen az ombudsman által az igazgatási gyakorlataik kijavítására vagy javítására tett összes javaslatra adott pozitív válaszok aránya 2023-ban 81% volt, ami javulást jelent az előző évhez képest; határozottan úgy véli azonban, hogy az uniós intézményeknek, ügynökségeknek, szerveknek és hivataloknak teljes mértékben és következetesen meg kell felelniük az ombudsman összes megoldásának, ajánlásának és javaslatának;

30.  méltatja az ombudsmannak a Bizottsággal – amely az ombudsman vizsgálatainak többsége által érintett uniós intézmény – fenntartott folyamatos konstruktív munkakapcsolatát; megjegyzi, hogy ez a kapcsolat segíti a Bizottságot adminisztratív eljárásainak hatékonyabbá és átláthatóbbá tételében;

31.  nagyra értékeli és üdvözli az ombudsman és hivatala arra irányuló erőfeszítéseit, hogy folyamatosan javítsák belső eljárásaikat annak biztosítása érdekében, hogy a panaszosok jó tapasztalatot szerezzenek és hogy a panaszokat a lehető leghatékonyabban kezeljék; ösztönzi az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tovább javítsa tevékenységei láthatóságát, és üdvözli az ombudsman online panaszkezelési rendszerének javítását, ami felhasználóbarátabbá tette a rendszert; üdvözli az ombudsman többnyelvű honlapját, amely tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU 24 hivatalos nyelvén nyújt segítséget nyújt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára teljes körű hozzáférést biztosítsanak az EU által a polgárok számára rendelkezésre bocsátott erőforrások teljes köréhez, különösen az összes hivatalos nyelvre, köztük a jelnyelvre is kiterjedő szisztematikus fordítási és tolmácsolási szolgáltatások révén;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.

(1) HL L 253., 2021.7.16., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1163/oj. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj). (3) HL C, C/2024/6560, 2024.11.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6560/oj. (4) Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása (2011. december 15.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás), 3. cikk: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-7-2011-0580_HU.pdf. (5) https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/69206 (6) Az európai ombudsman különjelentése az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított idővel kapcsolatos stratégiai vizsgálatában (OI/2/2022/OAM). (7) HL L 264., 2006.9.25., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1367/oj. (8) HL L 275., 2022.10.25., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2041/oj. (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj).