Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szomáliáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a dadaabi menekülttáborról szóló, 2017. május 18-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a Szomáliában végrehajtott támadásokról szóló, 2017. október 30-i nyilatkozatára, illetve a szóvivő valamennyi korábbi nyilatkozatára,

–  tekintettel a Tanács Szomáliáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire,

–  tekintettel a közös EU–Afrika stratégiára,

–  tekintettel a Cotonoui Megállapodásra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosi hivatala által 2017. decemberben közzétett „A polgári lakosság védelme: a béke, a biztonság és az emberi jogok alapjainak megteremtése Szomáliában” című jelentésre,

–  tekintettel a Szomáliai Szövetségi Köztársaságra irányuló EU–Szomália nemzeti indikatív programra (2014-2020),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) megbízatásának meghosszabbításáról szóló, 2018. május 15-i határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szomáliai helyzetről szóló, 2018. március 27-i határozatára, valamint valamennyi korábbi határozatára,

–  tekintettel az ENSZ különleges szomáliai képviselőjének az ENSZ Biztonsági Tanácsának címzett, 2018. május 15-i tájékoztatására,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Szomáliáról szóló, 2018. január 25-i, 2018. február 25-i és 2018. április 4-i sajtónyilatkozataira,

–  tekintettel az Afrika szarváról szóló 2018. június 25-i, az éhínség kockázatának kezeléséről szóló 2017. július 17-i és a Szomáliáról szóló, 2017. április 3-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának Szomáliáról szóló, 2017. december 26-i és 2018. május 2-i jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ–Szomália biztonsági konferencia 2017. december 4-i közleményére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Szomália emberi jogok területén való támogatásáról szóló, 2017. szeptember 29-i határozatára,

–  tekintettel az AMISOM 2017. november 8-i nyilatkozatára, amely szerint 2017 decemberétől a csapatok Szomáliából való fokozatos kivonását kezdeményezi, és 2020-ra az összes csapatot ki kívánja vonni az országból,

–  tekintettel négy ENSZ emberi jogi szakértő 2016. május 4-i közös nyilatkozatára, amelyben aggodalmukat fejezték ki a szomáliai szakszervezeti képviselők növekvő üldözése miatt,

–  tekintettel az ILO egyesülési szabadsággal foglalkozó bizottságának 2016. novemberi 380. jelentésében szereplő következtetésekre és ajánlásokra, amelyeket az ILO igazgatótanácsa a 3113. sz. ügy kapcsán hagyott jóvá,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az al-Shabaab számos terrorista támadást követett el szomáliai területen; mivel 2017. október 14-én követték el Szomália történelmének legborzasztóbb terrorista támadását, amelyben hivatalosan legalább 512 ember meghalt, 357-en pedig megsérültek; mivel az al-Shabaab és az iszlám államhoz kapcsolódó egyéb terrorista csoportok tovább folytatták a nemzetközileg elismert szomáliai kormány és a civilek elleni terrorcselekményeket;

B.  mivel 2018. április 1-jén az al-Shabaab gépjárműbe rejtett robbanóeszközt robbantott fel az Afrikai Unió bulamareri békefenntartó bázisában és a közeli falvakban; mivel 2018. február 25-én legalább 32 embert életét követelő, két terrorista támadás történt Mogadishuban;

C.  mivel a szomáliai kormány biztonsági erői jogellenesen öltek és sebesítettek meg civileket 2017 júniusában Baidoában egy segélyszállítmány-elosztó helyszínen, a kormányzati erők közötti belső harc következtében; mivel a regionális erők és a klánok milíciái közötti összecsapások során is célba vették a polgári lakosságot, különösen az Alsó-Shabelle, a Galguduud és a Hiran régiókban;

D.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának és az ENSZ szomáliai támogató missziójának (UNSOM) jelentése szerint a 2016. január 1-jétől 2017. október 14-ig terjedő időszakban 2 078 polgári személy vesztette életét és 2 507-en sebesültek meg Szomáliában; mivel ezek többsége az al-Shabaab militánsoknak tulajdonítható; mivel e halálesetek jelentős részét a klánok milíciái, állami szereplők – köztük a hadsereg és a rendőrség –, valamint az Afrikai Unió szomáliai missziója okozta;

E.  mivel Szomália két évtizede polgárháborúban áll; mivel 2012 óta, amikor megalakult az új, nemzetközileg támogatott kormány, az ország jelentős haladást ért el a béke és a stabilitás terén; mivel ugyan az al-Shabaab az elmúlt években súlyos veszteségeket szenvedett a terrorizmusellenes műveletek következtében, de az ENSZ jelentései szerint az ISIS/Dáis szomáliai frakciója jelentősen megnőtt;

F.  mivel 2017. február 8-án tartották Szomália az első szabad választásokat a nemzetközileg támogatott kormány megalakulása óta; mivel a választási rendszer a részvétel tekintetében haladást ért el, ugyanakkor kevés választási elemet tartalmazott; mivel a kormány elkötelezte magát amellett, hogy a 2020/2021-es választásokon áttérjen az általános és egyenlő (súlyozás nélküli) választójogon alapuló választási rendszerre;

G.  mivel az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) megbízatását 2018. július 31-ig meghosszabbították; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2372/17. sz. határozata szerint az AMISOM egyenruhás személyi állományát számát 2018. október 30-ig 20 626 főre kell csökkenteni; mivel az AMISOM személyi állományát szolgálatban elkövetett emberi jogi visszaélésekkel, szexuális erőszakkal és kötelességszegéssel vádolják;

H.  mivel Szomáliában továbbra is súlyosan korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, amely minden működő demokrácia alapvető pillére; mivel az újságírók, az emberi jogok védelmezői, a civil társadalmi aktivisták és a politikai vezetők továbbra is napi szinten vannak kitéve fenyegetésnek; mivel az al-Shabaab továbbra is él a megfélemlítés, letartóztatás, megfelelő eljárás nélküli őrizetbe vétel, sőt akár az emberölés eszközével is; mivel a hatóságok ritkán vizsgálják ki az ilyen eseteket; mivel Szomália a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) szerint nyolc egymást követő évben Afrika leghalálosabb országa volt az újságírók és más médiaszemélyek számára, tevékenységük végzése és a véleménynyilvánítás szabadsághoz való alapvető joguk gyakorlása tekintetében;

I.  mivel az egyesülési szabadsághoz való jog és a szakszervezetekbe tömörüléshez való jog elengedhetetlen minden működő demokrácia kialakításához; mivel a szomáliai szövetségi kormány ténylegesen nem teszi lehetővé a független szakszervezetek létrehozását és létezését; mivel a szomáliai szakszervezeti és munkavállalói jogok aktivistái mindennapos megfélemlítéssel, megtorlással és zaklatással szembesülnek; mivel általános Szomáliában a szakszervezeti képviselők és szocialisták megbélyegzése és az őket lejárató kampányok;

J.  mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) határozatot hozott a szomáliai kormány ellen az egyesülési szabadság megsértésére vonatkozó panasz tárgyában; mivel az ILO arra szólította fel a kormányt, hogy „haladéktalanul ismerje el Omar Faruk Osmant a Szomáliai Újságírók Nemzeti szakszervezete (NUSOJ) és a Szomáliai Szakszervezetek Szövetsége (FESTU ) vezetőjeként”;

K.  mivel az ENSZ emberi jogi szakértői nyilvánosan kijelentették, hogy „Szomália nem teljesíti nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit, és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet irányító testülete által tett konkrét ajánlások ellenére tovább romlik a szakszervezetek helyzete, és sürgetik a szomáliai kormányt, hogy tartózkodjon a Szomáliában bejegyzett szakszervezetek, különösen a NUSOJ és a FESTU ügyeibe való minden további beavatkozástól”;

L.  mivel az emberi jogok megsértése széles körben elterjedt Szomáliában; mivel az elkövetők többnyire nem állami szereplők – al-Shabaab milicisták és a klánok milicistái –, de állami szereplők is vannak közöttük; mivel sor került törvénytelen kivégzésekre, szexuális és nemi alapú erőszakra, önkényes letartóztatásokra, fogva tartásokra és elrablásokra; mivel az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint a Szomália Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Hivatala (NISA) rendszeresen megsérti a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat; mivel a NISA gyakran bírósági úton kívül jár el, és hatásköre túlságosan tág;

M.  mivel azonban a politikai helyzet instabil, és a kormányzás továbbra is gyenge, amely akadályozza az igazságszolgáltatás és a biztonsági ágazat reformja terén az előrehaladást; mivel a Transparency International szerint Szomália a világ legkorruptabb országa;

N.  mivel a katonai bíróságok továbbra is az ügyek széles körében ítélkeznek, beleértve a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményeket is, olyan eljárásokban, amelyek messze elmaradnak a tisztességes eljárás biztosítására vonatkozó nemzetközi előírásoktól; mivel 2017 harmadik negyedévéig legalább 23 személyt végeztek ki katonai bíróságok ítéletei alapján, többségükben terrorizmussal kapcsolatos vádak alapján; mivel 2017. február 13-án hét személyt – beleértve egy gyermeket is – ítéltek halálra Puntföldön gyilkosságért, nagyrészt a puntföldi hírszerző szolgálatok által alkalmazott kényszerrel kicsikart vallomások alapján; öt személyt pedig ugyanezen év áprilisában végeztek ki;

O.  mivel a külföldi érdekek tovább bonyolítják a politikai helyzetet; mivel az egyrészről az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, másrészről a Katar közötti szélesebb körű konfrontációban a szomáliai szövetségi kormány semlegességre törekszik; mivel ennek megtorlásaként Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megszüntették a Szomáliának rendszeresen nyújtott költségvetési támogatásukat, ami tovább gyengíti a kormány abbéli képességét, hogy kifizesse a biztonsági erőket;

P.  mivel a gyermekek a szomáliai konfliktus legnagyobb áldozatai közé tartoznak; mivel számos esetben fordul elő a gyermekek elrablása és terrorista csoportokba toborzása; mivel a szomáliai biztonsági erők ellenségként kezelték őket, és gyakran esnek gyilkosság, csonkítás, letartóztatás és fogva tartás áldozatául;

Q.  mivel a Human Rights Watch 2018. február 21-i jelentése jogsértésekre és visszaélésekre – köztük verésekre, kínzásra, elzárásra és szexuális erőszakra – mutat rá, amelyeket 2015 óta több száz, a kormány felügyelete alatt álló gyermek ellen követtek el a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységük miatt; mivel Puntföldön gyermekeket ítéltek halálra terrorista bűncselekmények miatt;

R.  mivel az évek óta tartó szárazság után a közelmúltbeli rekord mennyiségű esőzések okozta áradások 230 000 embert kényszerítettek otthona elhagyására, akiknek a becslések szerint több mint a fele gyermek; mivel ők ahhoz a 2,6 millió emberhez csatlakoznak az országban, akiket már az aszály és a konfliktus érintett;

S.  mivel a polgári áldozatok jelentős számát a klánok milíciái gyilkolták meg; mivel a klánok közötti konfliktusok legfőbb oka a földek és az erőforrások feletti viták, amelyeket folyamatos megtorlások kísérnek; mivel ezeket a konfliktusokat tovább súlyosbította a források szűkössége és az aszály; mivel az ilyen konfliktusokat kormányellenes elemek egyes területek további destabilizálására használják ki;

T.  mivel az élelmiszer-ellátás bizonytalansága továbbra is komoly problémát jelent a szomáliai állam és lakosság számára; mivel a Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága szerint Szomália 12 millió lakosának mintegy felét érint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és humanitárius segítségre szorul; mivel a becslések szerint 1,2 millió gyermek szenved akut alultápláltságban, közülük 232 000 ember szenved életveszélyesen súlyos akut alultápláltságban; mivel az ország számos része még nem épült fel teljesen a 2011–2012-es éhínség óta; mivel az aszályok tovább súlyosbítják az élelmiszer-bizonytalanság problémáit Szomáliában;

U.  mivel számos szomáliai menekülttábor van Kenyában, beleértve a dadaabi tábort is, ahol önmagában 350 000 menekült tartózkodik; mivel a nemzetközi közösség megfelelő támogatásának hiánya miatt a kenyai hatóságok csökkenteni kívánják ezeket a táborokat és az itt élők Szomáliába való visszatérését szorgalmazzák;

V.  mivel a nemzetközi humanitárius szereplők kulcsfontosságú szerepet játszanak az élelmiszer-bizonytalanság leküzdésében és a humanitárius segítségnyújtásban; mivel e szereplők jelentős szerepet játszottak abban, hogy elhárult a humanitárius katasztrófa veszélye Szomáliában; mivel voltak kísérletek arra, hogy a humanitárius segítséget a hadviselés finanszírozására csatornázzák át;

W.  mivel 2016 óta az EU fokozatosan növelte a Szomáliába irányuló éves humanitárius támogatását, különösen az országot sújtó súlyos aszályt követően, amelyre 2017-ben 120 millió EUR-t különített el a humanitárius partnerek számára; mivel a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tervnek csak a 24%-a részesül finanszírozásban;

X.  mivel az EU az Európai Fejlesztési Alapon (2014–2020) keresztül 486 millió EUR-t biztosított, a hangsúlyt az államépítésre és a béketeremtésre, az élelmezésbiztonságra, az ellenálló képesség növelésére és az oktatásra helyezve; mivel az EU az Afrikai Békekeret révén támogatja az AMISOM-ot; mivel az AMISOM, az Afrikai Unió 22 000 fős békefenntartó missziója Szomália egyes részein bizonyos fokú stabilitást teremtett; mivel az ország bizonyos részeit továbbra is az al-Shabaab iszlamista mozgalom ellenőrzi és fenyegeti, vagy mint Szomáliföldet és Puntföldet külön hatóságok ellenőrzik;

1.  elítél az al-Shabaab és más szélsőséges terrorista csoportok által a szomáliai lakosság ellen intézett valamennyi terrorista támadást; kijelenti, hogy a terrorista cselekményeket semmilyen legitim ok nem indokolja; felszólít a terrorista támadásokért és az emberi jogok megsértéséért felelős személyek bíróság elé állítására a nemzetközi emberi jogi normáknak megfelelően; legmélyebb együttérzését fejezi ki a szomáliai terrorcselekmények áldozatai és azok családtagjai iránt, és mélységes sajnálatának ad hangot a kioltott emberéletek miatt; emlékezteti a szomáliai hatóságokat, hogy minden körülmények között kötelesek garantálni az emberi jogokat és megvédeni a civil lakosságot;

2.  hangsúlyozza, hogy a terrorizmust kiváltó okok – azaz a bizonytalanság, a szegénység, az emberi jogok megsértése, a környezetkárosodások, a büntetlenség, az igazságszolgáltatás hiánya és az elnyomás – felszámolása jelentős mértékben hozzájárulna a szomáliai terrorista szervezetek és tevékenységek felszámolásához; úgy véli, hogy a fejletlenség és a bizonytalanság ördögi kört alkot; ezért felszólítja a nemzetközi szereplőket, köztük az uniós fejlesztési programokat, hogy a szomáliai fejlesztési és biztonságpolitikájuk közötti koherencia biztosítása érdekében foglalkozzanak a biztonsági ágazat reformjával és kapacitásépítési kezdeményezésekkel; felszólítja az EU-t, hogy a kölcsönös elszámoltathatósági keret és a biztonsági paktum révén továbbra is támogassa a békét és a megbékélési folyamatot;

3.  ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy folytassa béke- és államépítő erőfeszítéseit olyan erős intézmények kialakítása érdekében, amelyeket jogállam irányít, és amelyek biztosítani tudják az alapvető közszolgáltatásokat, továbbá a biztonság, a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülési szabadság elérése érdekében; üdvözli, hogy az al-Shabaab nem tudta megakadályozni a 2016–2017-es választási folyamatot; felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt annak biztosítására, hogy a 2020–2021-es választásokra készen álljon az általános és egyenlő választójogon alapuló választási rendszer; emlékeztet arra, hogy csak a társadalmi befogadás, a fenntartható fejlődés, a demokratikus alapelveken és a jogállamiságon alapuló jó kormányzás révén lehet tartós stabilitást és békét elérni;

4.  felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt, hogy fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az egész országban megszilárduljon a jogállamiság; úgy véli, hogy a büntetlenség az állandósult erőszak és az emberi jogi helyzet rosszabbodásának egyik legfőbb oka; kéri, hogy a szomáliai hatóságok a katonai bíróságok joghatósága alá vont jövőbeni civil ügyeket tegyék át a polgári bíróságokhoz a büntetőeljárások lefolytatása céljából; felszólítja a szomáliai elnököt, hogy haladéktalanul enyhítsen a még végre nem hajtott halálos ítéleteken, amely első lépés a valamennyi halálos ítéletre vonatkozó moratórium felé; úgy véli, hogy csak a jogállamiság számolhatja fel a büntetlenséget; felszólítja a kormányt és a nemzetközi szereplőket, hogy folytassák a munkát annak érdekében, hogy létrejöjjön a független igazságszolgáltatás, hogy a szomáliai újságírók ellen elkövetett bűnök feltárása céljából független és hiteles nyomozások induljanak, hogy felszámolják a korrupciót, valamint hogy elszámoltatható intézményeket állítsanak fel, különösen a biztonsági ágazatban; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kormány az ENSZ-szel és az EU-val együttműködve tavaly elindított egy nemzeti igazságügyi képzési tantervet;

5.  elítéli, hogy Szomáliában állami és nem állami szereplők megsértik a véleménynyilvánítás szabadágát; aggódik a jelenlegi adminisztráció és néhány regionális állami adminisztráció autokrata megközelítése miatt, aminek következtében letartóztatják a politikai ellenzéket és a békés bírálókat; teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja az újságírók és a civil társadalmi aktivisták megfélemlítését, zaklatását, fogva tartását vagy meggyilkolását; kéri a szomáliai hatóságokat, hogy fejezzék be a NISA felhasználását a független újságírók és politikai ellenfelek megfélemlítésére; felszólítja a kormányt és az EU-t, hogy a szomáliai jogállamisággal kapcsolatos tevékenységek részeként biztosítsa, hogy a NISA-t hatékony felügyeleti mechanizmusok szabályozzák; megerősíti, hogy a véleménynyilvánítás és a gondolat szabadsága nélkülözhetetlen az erős és demokratikus társadalom kialakulásához; felszólítja a szomáliai szövetségi kormányt annak biztosítására, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsák a véleménynyilvánítás szabadságát; felszólítja a szomáliai kormányt, hogy vizsgálja felül büntető törvénykönyvét, az új médiatörvényt és a többi jogszabályt, hogy összhangba hozza azokat Szomáliának a véleménynyilvánítás és a média szabadságára irányuló nemzetközi kötelezettségeivel;

6.  aggodalmának ad hangot bizonyos külföldi érdekek miatt, amelyek még bonyolultabbá teszik a politikai helyzetet: az egyrészt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia, másrészt Katar közötti szélesebb konfrontációra tekintettel megállapítja, hogy szomáliai szövetségi kormány – amely arra törekedett, hogy semleges maradjon – elesett a Szaúd-Arábiától és az Egyesült Arab Emírségekből érkező rendszeres költségvetési támogatási kifizetésektől, ami miatt a kormány még kevésbé képes a biztonsági erőket fizetni; sürgeti az Egyesült Arab Emírségeket, hogy haladéktalanul fejezzék be a Szomália destabilizálására irányuló tevékenységeket, és tartsák tiszteletben Szomália szuverenitását és területi sérthetetlenségét;

7.  határozottan elítéli a gyülekezési és a véleménynyilvánítási szabadság súlyos megsértését a szomáliai szabad és független szakszervezetekkel szemben, különösen a NUSOJ és a FESTU hosszú ideje tartó elnyomását, és ragaszkodik ahhoz, hogy lezárják a folyamatban lévő vizsgálatokat, valamint a Legfőbb Ügyészség által Omar Faruk Osman, a NUSOJ főtitkára ellen a sajtószabadság világnapja megünneplésének a tájékoztatási minisztérium jóváhagyása nélküli megszervezése miatt indított ügyet;

8.  elítéli a szakszervezeti aktivisták szomáliai állam általi elnyomását; felszólítja a szomáliai államot, hogy hagyjon fel a szakszervezeti aktivisták elnyomásával; ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány engedélyezze független szakszervezetek létrejöttét; határozottan úgy véli, hogy a szakszervezetek nélkülözhetetlenek a szomáliai munkavállalók jogainak garantálásához; kijelenti, hogy a független szakszervezetek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a szomáliai biztonsági helyzet javulásához;

9.  sürgeti a szomáliai szövetségi kormányt, hogy tartsa tiszteletben és tartsa fenn a nemzetközi jogállamiságot, és fogadja el és maradéktalanul hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 3113. számú ügyben hozott határozatait;

10.  elismerését fejezi ki az UNSOM munkájára vonatkozóan minden tekintetben és különösen a szomáliai emberi jogok nyomon követése tekintetében, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatára vonatkozóan, amely 2019. március 31-ig meghosszabbítja a misszió mandátumát; elismerését fejezi ki az Afrikai Unió arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy Szomáliában bizonyos fokú stabilitást biztosítson újra és megszervezze az átmeneti politikai folyamatot; szorgalmazza az uniós nyomon követés és kapacitásépítés javítását az AMISOM által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a misszió nagy részének finanszírozásáért az Unió felel; sürgeti az AMISOM-ot hogy hajtsa végre a megbízatását a civil lakosság védelme érdekében;

11.  elítéli, hogy Szomáliában gyermekkatonákat toboroznak, ami visszataszító háborús bűn; úgy véli, hogy a gyermekek alkotják az egyik legkiszolgáltatottabb csoportot a konfliktusban; felszólít minden fegyveres csoportot, hogy azonnal hagyjon fel ezzel a gyakorlattal és a besorozott gyermekeket engedje el; felszólítja az államot, hogy a terrorizmus és a háború áldozataiként – és ne bűnözőkként – kezelje őket, és felszólítja az EU-t, hogy segítse Szomáliát a rehabilitáció és a visszailleszkedés terén tett erőfeszítéseiben; sürgeti a szomáliai hatóságokat, hogy fejezzék be azon gyermekek fogva tartását, akiket azzal gyanúsítanak, hogy jogellenes módon kapcsolatban állnak az al-Shabaabbal; szorgalmazza, hogy minden szomáliai szereplő tartsa be a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló, a gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv céljait, és bátorítja a szomáliai szövetségi kormányt, hogy késedelem nélkül ratifikálja azt;

12.  üdvözli az újonnan létrehozott Szomáliai Nemzeti Emberi Jogi Bizottság biztosainak kiválasztását, és felszólítja a szomáliai kormányt, hogy minden további késlekedés nélkül tegye hivatalossá az említett bizottságot; súlyosan aggódik a szomáliai biztonsági erők által elkövetett emberi jogi visszaélésekről, köztük gyilkosságokról, önkényes letartóztatásokról és fogva tartásról, kínzásról, nemi erőszakról és emberrablásokról szóló jelentések miatt; felszólítja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a törvénysértéseket teljes körűen kivizsgálják, és az elkövetőket bíróság elé állítsák; felszólítja a kormányt és az EU-t, hogy erősítse meg a szomáliai nyomozóhivatal (CID) ahhoz szükséges műszaki szakértelmét, hogy alapos és hatékony, a jogokat tiszteletben tartó nyomozásokat tudjon lefolytatni; felszólítja az al-Shabaab elleni harcban részt vevő hazai és külföldi csapatokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban lépjenek fel; felszólítja a szomáliai kormányt, hogy teljesítse kötelezettségeit és szüntesse meg a belső menekültek kényszerkilakoltatását, többek között az ország fővárosában, Mogadishuban;

13.  elismerését fejezi ki a szomáliai kormánynak, amiért a 2018. májusi háromnapos nemzeti alkotmányozó konventet követően elindította a szomáliai ideiglenes alkotmány felülvizsgálatát célzó folyamatot, amely el fog vezetni Szomália állandó alkotmányához; sürgeti a szomáliai kormányt, hogy véglegesítse az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló szomáliai nemzeti cselekvési tervet (PCVE), amely része az ország biztonságra vonatkozó, az AMISOM által támogatott átfogó megközelítésének (CAS);

14.  szörnyű háborús bűnként elítéli a nők, férfiak, fiúk és lányok ellen elkövetett nemi alapú szexuális erőszakot, amely különösen a nőket és a lányokat érinti; felszólítja az államot, hogy fokozza a társadalom kiszolgáltatott csoportjainak védelme érdekében tett erőfeszítéseit; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a kormány az ENSZ-szel és az EU-val együttműködve tavaly elindított egy országos igazságügyi képzési tantervet; ismételten hangot ad a nők jogai miatti súlyos aggodalmának; felszólít minden érintett hatóságot, hogy támogassák a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését; elítéli a homoszexualitás törvényen kívül helyezését Szomáliában és az LMBTI személyek kriminalizálását;

15.  elítéli a szomáliaiak millióinak életét fenyegető súlyos humanitárius helyzetet; emlékeztet arra, hogy a 2011-es éhínség idején a bizonytalanság, valamint az növelte a halálesetek számát, hogy az al-Shabaab szélsőséges milicistái hátráltatták az élelmiszersegélyek akkoriban ellenőrzésük alatt tartott dél- és közép-szomáliai területekre való eljutását; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy fokozzák a szomáliai lakosságnak nyújtott segítséget, javítsák a legkiszolgáltatottabbak életkörülményeit, valamint kezeljék a kényszerű lakóhelyelhagyás, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, a járványok és a természeti katasztrófák következményeit; elítéli a Szomáliában a humanitárius szereplők és a békefenntartók ellen intézett összes támadást; felszólít arra, hogy az uniós támogatást hangolják össze a nemzetközi szinten elfogadott fejlesztéshatékonysági alapelvekkel a nemrégiben jóváhagyott fenntartható fejlesztési célok elérése érdekében;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, Szomália elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.

(1) HL C 204., 2018.6.13., 127. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0229.