Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes hatótávolságú és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról kötött szerződésre(1) (a továbbiakban „INF-szerződés”), amelyet 1987. december 8-án írt alá Washingtonban az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan, valamint a Szovjetunió vezetője, Mihail Gorbacsov,

–  tekintettel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által készített, a fegyverzet-ellenőrzésről, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésről szóló megállapodásokhoz és kötelezettségvállalásokhoz való csatlakozásról és az azoknak való megfelelésről szóló 2018. évi jelentésre,

–  tekintettel Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke 2018. október 21-i nyilatkozatára, amelyben figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államok ki fog lépni az INF-szerződésből,

–  tekintettel az Egyesült Államok külügyminiszterének az Egyesült Államoknak az INF-szerződésből való kilépésére vonatkozó szándékával kapcsolatos, 2019. február 2-i nyilatkozatára(2),

–  tekintettel Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019. február 2-i nyilatkozatára, amelyben kijelenti, hogy Oroszország is fel fogja függeszteni a szerződésben való részvételét,

–  tekintettel a NATO-tagállamok külügyminisztereinek az INF-szerződéssel kapcsolatos, 2018. december 4-i nyilatkozatára(3),

–  tekintettel a „Közös jövőkép, közös fellépés: erősebb Európa. Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra,

–   tekintettel az INF-szerződés teljesítésének Oroszország általi elmulasztásával, különösen annak új 9M729 típusú rakétarendszerével kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO által, a legutóbb az Észak-atlanti Tanács által 2019. február 1-jén kiadott nyilatkozatban(4) felvetett aggályokra;

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) az Unió nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a leszerelésről szóló, 2018. december 18–19-én Brüsszelben tartott hetedik konferenciáján tett észrevételeire,

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU és a NATO közötti együttműködésről szóló, 2018. július 10-én Brüsszelben aláírt együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ leszerelési menetrendjére(6),

–  tekintettel az ENSZ 16. fenntartható fejlődési céljára, amely a fenntartható fejlődés érdekében a békés és befogadó társadalmak előmozdítására irányul(7),

–  tekintettel a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégia végrehajtásával kapcsolatban 2017-ben elért eredményekről szóló, 2018. május 18-i éves jelentésre,

–  tekintettel az 1968-as atomsorompó-szerződésre (NPT), amely minden államot kötelez a nukleáris leszerelés jóhiszemű folytatására és a nukleáris fegyverkezési verseny leállítására,

–  tekintettel a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló, az ENSZ Közgyűlése által 2017. július 7-én elfogadott szerződésre (TPNW),

–  tekintettel a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésről elfogadott, 2010. március 10-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Tanács által 2003. december 12-én elfogadott, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni uniós stratégiára,

–  tekintettel a Tanács 8079/15. számú, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kilencedik felülvizsgálati konferenciájáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a 2017. évi Nobel-békedíjnak a International Campaign to Abolish Nuclear Weapons (ICAN, Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Eltörléséért) nevű szervezetnek való odaítélésére, és a szervezetnek „Az Egyesült Államok kilépése az INF-szerződésből veszélyt jelent Európára (és a világra)” című, 2019. február 1-jei nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az Egyesült Államok és a Szovjetunió által 1987-ben aláírt INF-szerződés a hidegháborús időszak egyedi megállapodása volt, mivel mindkét ország számára előírta, hogy korlátozásuk helyett semmisítse meg 500 és 5500 km közötti hatótávolságú, szárazföldi indítású, atomtöltetű és hagyományos ballisztikus rakétáit és robotrepülőgépeit, és megtiltotta a feleknek, hogy ilyen rakétákat birtokoljanak, gyártsanak és repülés során teszteljenek;

B.  mivel 1991 májusára 2692 rakétát semmisítettek meg a szerződésben foglaltaknak megfelelően; mivel ezt követően 10 éven át helyszíni ellenőrzéseket folytattak; mivel az INF-szerződésnek köszönhetően végül több mint 3000 nukleáris robbanófejjel ellátott rakétát távolítottak el;

C.  mivel az INF-szerződés hozzájárult az Egyesült Államok és a Szovjetunió, majd később az Oroszországi Föderáció közötti stratégiai verseny megfékezéséhez és a stabilitás megteremtéséhez és megerősítéséhez a hidegháború idején; mivel Európa volt az INF-szerződés első számú haszonélvezője, amely több mint három évtizedig alapvető szerepet játszott biztonságának fenntartásában; mivel a szerződés továbbra is a nemzetközi béke és stabilitás egyik pillére, különösen az európai biztonsági felépítés részeként;

D.  mivel 2014-ben az Obama-kormány kijelentette, hogy Oroszország „megszegi az INF-szerződésben vállalt kötelezettségeit, amelyek szerint nem birtokolhat, nem gyárthat és repülés során nem tesztelhet 500 és 5500 km közötti hatótávolságú, szárazföldi indítású robotrepülőgépeket, illetve nem birtokolhat és nem gyárthat ilyen robotrepülőgépeket kilövő szerkezeteket”; mivel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egymást követően közzétett jelentések megismételték az USA azon állításait, hogy Oroszország továbbra is megsérti a szerződést;

E.  mivel a NATO és az USA ismételten kérdéseket tett fel Oroszországnak a rakétafejlesztési tevékenységeivel kapcsolatban, különösen a 9M729 rakétarendszer tekintetében, amely álláspontjuk szerint sérti az INF-szerződést;

F.  mivel Trump elnök kormánya a szerződés 30. évfordulója alkalmából 2017. decemberben diplomáciai, katonai és gazdasági intézkedések „integrált stratégiáját” jelentette be azzal a céllal, hogy rászorítsa Oroszországot a szerződés betartására; mivel ezek az intézkedések magukban foglalták a különleges ellenőrzési bizottság révén tett diplomáciai erőfeszítéseket, egy katonai kutatási és fejlesztési program elindítását, valamint a szerződésben foglaltaknak nem megfelelő rakétafejlesztésben és -gyártásban részt vevő orosz szervezetekkel szembeni gazdasági intézkedéseket;

G.  mivel az Egyesült Államok és Oroszország nem foglalkozott kölcsönös aggályaik diplomáciai párbeszéd útján való rendezésével; mivel a szerződés által többek között a szerződés betartásával kapcsolatos aggályok kezelésére létrehozott különleges ellenőrzési bizottságot nem hívták össze;

H.  mivel 2018. október 20-án Trump elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok ki fog lépni a szerződésből, arra hivatkozva, hogy Oroszország azt nem tartja be, Kína pedig nem vesz részt benne; mivel 2018. december 4-én, a NATO-tagok külügyminisztereinek ülését követően Mike Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette, hogy az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország súlyosan megsérti a szerződést, és 60 napon belül hatályos jogorvoslatként felfüggeszti kötelezettségeit, kivéve, ha Oroszország ismét teljes mértékben és ellenőrizhető módon betartja a szerződést;

I.  mivel 2019. február 1-jén az Egyesült Államok bejelentette, hogy az Oroszországnak a szerződés teljes körű betartására adott 60 napos határidő lejártával felfüggeszti az INF-szerződésből eredő kötelezettségeit, és megkezdi a szerződésből való kilépésének folyamatát, kivéve, ha Oroszország, amely az Egyesült Államok szerint súlyosan megsérti a szerződést, hat hónapon belül ismét teljesíti a feltételeket; mivel Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy használja ki az USA által felajánlott hat hónapos időszakot, és térjen vissza a szerződés rendelkezéseinek maradéktalan teljesítéséhez;

J.  mivel 2018. december 4-én, a NATO-tagállamok külügyminiszterei nyilatkozatot adtak ki, amelyben elismerték, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést, és felszólították Oroszországot arra, hogy teljes mértékben és ellenőrizhető módon, sürgősen tartsa be a szerződést;

K.  mivel Oroszország 2019. február 2-án bejelentette, hogy felfüggeszti az INF-szerződést, és új rakétatípusokat fejleszt; mivel az orosz hatóságok több alkalommal aggodalmukat fejezték ki a NATO rakétavédelmi létesítményei miatt;

L.  mivel Kína és más államok, amelyek nem részes felei az INF-szerződésnek, széles körben telepítették rakétaarzenáljukat, igazolva egy, az USA-ra, Oroszországra és Kínára kötelezően vonatkozó új szerződés szükségességét;

M.  mivel a szerződés esetleges megszűnése az atomfegyverrel rendelkező országok közötti feszültségek eszkalálódásához, nézeteltérésekhez és újabb fegyverkezési versenyhez vezethet;

N.  mivel az INF-szerződés a világszintű stratégiai stabilitás, a világbéke és a regionális biztonság fenntartásának sarokköve; mivel a szerződés fenntartása hozzájárulna az egyéb meglévő fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások fenntartására irányuló erőfeszítésekhez, valamint a kedvezőbb feltételek megteremtéséhez a fegyverekre vonatkozó korlátozásokról, a leszerelésről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról folytatott tárgyalások számára; mivel a kilépésről szóló bejelentések megkérdőjelezik más jelentős fegyverzet-ellenőrzési szerződések, mint például az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció közötti, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződés („új START”) meghosszabbításának valószínűségét, ami súlyosan károsítaná a nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési rendszert, amely a nukleáris fegyverek tekintetében több évtizedes stabilitást biztosított, így a nukleáris arzenál tekintetében jogilag kötelező erejű és ellenőrizhető korlátozás nélkül hagyná a világot;

O.  mivel az ENSZ főtitkára 2017. szeptember 20-án megnyitotta aláírásra a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló ENSZ-szerződést, és eddig 70 állam írta alá azt, amelyek közül 21 állam a csatlakozás ratifikálása útján részes állammá vált, köztük az uniós tagállam Ausztria, Írország pedig várhatóan néhány hónapon belül átadja megerősítő okmányát az ENSZ főtitkárának;

P.  mivel a Nobel-békedíjas ICAN minden államot felszólított a nukleáris fegyverek tilalmáról szóló szerződés ratifikálására;

1.  támogatja az INF-szerződés betartását, fenntartását és megerősítését; emlékeztet annak a békéhez és biztonsághoz, valamint a globális leszereléshez és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásához való létfontosságú hozzájárulására Európában és a világban;

2.  mély aggodalmát fejezi ki a szerződésszegések, valamint az USA és Oroszország ezt követő bejelentései miatt, amelyek szerint felfüggesztik a szerződés értelmében vállalt kötelezettségeiket, és hat hónapon belül kilépnek a szerződésből; hangsúlyozza, hogy ezek a fejlemények fenyegetik Európa egyik legéletbevágóbb biztonsági érdekét, valamint az európai és a globális biztonságot; attól tart, hogy ezek a lépések tévedéseket és félreértéseket eredményezhetnek, amelyek az USA és Oroszország közötti viszony megromlásához, a feszültségek eszkalálódásához, fokozott nukleáris és katonai fenyegetésekhez és kockázatokhoz, valamint a destabilizáló fegyverkezési versenyek visszatéréséhez vezethetnek, ami káros hatással lenne Európa biztonságára és stratégiai stabilitására;

3.  elítéli Oroszországot a szerződés rendelkezéseinek folytatódó megsértéséért;

4.  felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy az USA és a NATO által a szerződés rendelkezéseinek Oroszország általi folytatódó megsértésére válaszul felvetett aggályok eloszlatása érdekében teljesítse ismét maradéktalanul és ellenőrizhető módon a szerződés rendelkezéseit, és sürgeti Oroszországot, hogy kötelezze el magát a megállapodás hosszú távú jövője mellett;

5.  elismeri a teljes átláthatóság és a párbeszéd fontosságát az INF-szerződés és a stratégiai stabilitást és biztonságot támogató minden más megállapodás végrehajtása iránti bizalom megteremtése érdekében; a fentiek fényében felszólítja Oroszországot és az Egyesült Államokat, hogy rendezzék a szerződésszegésekre vonatkozó állításokat, az ENSZ Biztonsági Tanácsa, a különleges ellenőrző bizottság vagy más megfelelő fórumok égisze alatt a kilépés 2019. augusztusi hatálybalépését megelőzően kezdjenek konstruktív párbeszédet a feszültségek enyhítése céljából, figyelembe véve mindkét fél érdekeit és aggályait, és jóhiszeműen tárgyalásokat folytatva az INF-szerződés megőrzése érdekében, erősítve az átláthatóságot, és a kölcsönös megfigyelést, valamint szigorúbb szabályokat és garanciákat meghatározva saját rakéta- és nukleáris képességeik tekintetében;

6.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy a hat hónapos időszakban használjon fel minden rendelkezésére álló politikai és diplomáciai eszközt arra, hogy párbeszédet kezdeményezzen az INF-szerződés részes államaival a határokon átnyúló bizalom helyreállítása érdekében, felajánlva egyúttal az EU közvetítői szakértelmét és tapasztalatát az USA és Oroszország kilépésének megelőzése céljából; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy törekedjen az INF-szerződés fenntartására és továbbfejlesztésére, és kezdeményezzen tárgyalásokat a rakéták e kategóriájára vonatkozó többoldalú szerződés létrehozása céljából; kéri az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy az EU a biztonság proaktív és hiteles szolgáltatójaként lépjen fel, többek között szomszédsága érdekében is, és hogy az EU játsszon határozott és konstruktív szerepet a szabályokon alapuló globális nonproliferációs erőfeszítések, valamint fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési rendszerek kialakításában és megerősítésében;

7.  hangsúlyozza, hogy az INF-szerződés bizonytalan jövője nem sodorhatja veszélybe az egyéb fegyverzetellenőrzési megállapodásokat; különösen sürgeti, hogy az USA és Oroszország hosszabbítsa meg a 2021-ben lejáró új START-megállapodást, amely a telepített stratégiai robbanófejek számát mindkét fél tekintetében 1550-re korlátozza;

8.  megismétli, hogy teljes mértékben elkötelezett a világszintű és európai biztonság sarokköveként működő hatékony nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési, leszerelési és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló rendszerek fenntartása mellett; véleménye szerint Európának hitelessége érdekében jó példával kell elöl járnia, és elő kell mozdítania az atomfegyvermentes világot; felhívja az EU tagállamait, hogy a többoldalú nukleáris leszerelést tegyék az uniós kül- és biztonságpolitika kiemelt céljává; emlékeztet azon kötelezettségvállalására, hogy olyan politikákat folytat, amelyek célja valamennyi nukleáris arzenál csökkentése és felszámolása;

9.  úgy véli, hogy az európai biztonságnak továbbra is oszthatatlannak kell lennie; felhívja az EU azon tagállamait, amelyek NATO-tagállamok, hogy cselekedjenek ennek megfelelően; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzon ki közös fenyegetésértékelést, amely az EU biztonságát érintő következményeket elemzi abban az esetben, ha megszűnne az INF-szerződés által az Unió és polgárai számára nyújtott biztonság, és az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikkével összhangban időben tegyen jelentést a Parlamentnek, és ezt követően dolgozzon ki a hatékony multilateralizmuson alapuló hiteles és ambiciózus nukleáris leszerelési stratégiát;

10.  felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszen elő javaslatokat az uniós források mozgósítására és az Unió nonproliferációval, fegyverzetellenőrzéssel és az atomfegyverekhez kapcsolódó fenyegetések elemzésére szolgáló humán kapacitással kapcsolatos tudásbázisának és szakértelmének erősítésére; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszen elő körültekintő terveket az atomfegyverek nem szándékos vagy véletlen használatának megelőzése érdekében;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO-nak, az ENSZ-nek, az Egyesült Államok Kongresszusa elnökének és tagjainak, az Oroszországi Föderáció elnökének, valamint az Orosz Állami Duma és a Szövetségi Tanács tagjainak.

(1) https://treaties.un.org/doc/Publication/UNTS/Volume%201657/v1657.pdf (2) https://www.state.gov/secretary/remarks/2019/02/288722.htm (3) https://www.nato.int/cps/en/natohq/official_texts_161122.htm (4) https://www.nato.int/cps/en/natohq/news_162996.htm (5) HL C 215., 2018.6.19., 202. o. (6) https://front.un-arm.org/documents/SG+disarmament+agenda_1.pdf (7) https://sustainabledevelopment.un.org/sdg16 (8) HL C 349. E, 2010.12.22., 77. o.