Az Európai Parlament,

–  tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanács rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról szóló 1316/2013/EU rendelet felülvizsgálatáról szóló, 2019. április 17-én első olvasatban elfogadott parlamenti álláspontra(3), valamint a transzeurópai energiahálózatról (TEN-E) szóló 347/2013/EU rendeletnek az Európai Unió jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célkitűzései fényében történő felülvizsgálatára vonatkozó felhívására,

–  tekintettel a Tanács 2016. október 5-i (EU) 2016/1841 határozatára az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről(4),

–  tekintettel az ENSZ 2017. évi, Bonnban (Németországban) tartott éghajlatváltozási konferenciájáról (COP23) szóló, 2017. október 4-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című bizottsági közleményre (COM(2018)0773),

–  tekintettel az ENSZ 2018. évi, Katowicéban (Lengyelországban) tartott éghajlatváltozási konferenciájáról (COP24) szóló, 2018. október 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási csomagra,

–  tekintettel az ENSZ 2019. évi, Madridban (Spanyolországban) tartott éghajlatváltozási konferenciájáról (COP25) szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseire, amelyek támogatják a klímasemleges Unió 2050-ig történő megvalósítását,

–  tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett „Az európai zöld megállapodás” című bizottsági közleményre (COM(2019)0640),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank energetikai hitelezési kritériumaira,

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 172. cikkére,

–  tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatáról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000012/2020 – B9-0008/2020),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

A.  mivel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló 347/2013/EU rendelet (TEN-E rendelet) szabályokat állapít meg a TEN-E hálózatok időben történő fejlesztésére és interoperabilitására vonatkozóan az Unió energiapolitikai célkitűzéseinek elérése érdekében;

B.  mivel a TEN-E rendelet meghatározza a transzeurópai energiainfrastruktúra kiemelt folyosóit és tematikus területeit, és iránymutatást nyújt a közös érdekű projektek kiválasztásához; mivel a TEN-E rendelet megállapítja, hogy a közös érdekű projektek pénzügyi támogatásban részesülhetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF), és igénybe vehetik az egyszerűsített engedélyezési eljárásokat, valamint a határokon átnyúló költségmegosztási mechanizmusokhoz és ösztönzőkhöz való hozzáférést és fokozott átláthatóságot biztosító egyedi szabályozási kezelést;

C.  mivel a közös érdekű projekteknek az 1391/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel 2013-ban létrehozott első listája 248 közös érdekű projektet, az (EU) 2016/89 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel létrehozott második lista 195 közös érdekű projektet, az (EU) 2018/540 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel létrehozott harmadik lista pedig 173 közös érdekű projektet tartalmazott; mivel a Bizottság 2019. október 31-én elfogadta a közös érdekű projektek negyedik listáját, amely 151 közös érdekű projektet tartalmaz;

D.  mivel – amint azt a Parlament első olvasatban elfogadott, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. április 17-i álláspontja is tükrözi – a társjogalkotók ideiglenesen megállapodtak abban, hogy a Bizottságnak értékelnie kell a TEN-E rendelet hatékonyságát és szakpolitikai koherenciáját, figyelembe véve többek között a 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseket, az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalását és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét; mivel ezt az értékelést 2020. december 31-ig be kell nyújtani a Parlamentnek és a Tanácsnak;

E.  mivel a TEN-E rendeletet a Párizsi Megállapodás elfogadása előtt fogadták el, , amely magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy a globális átlaghőmérsékletnek az iparosodás előtti szinthez viszonyított emelkedését jóval 2 °C alatt tartsuk, valamint hogy erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 1,5 °C-ot az iparosodás előtti szinthez képest;

F.  mivel a TEN-E rendelet 2013. évi elfogadása óta számos fejlemény jelentősen megváltoztatta az uniós energiapolitikai környezetet;

G.  mivel az energia központi szerepet játszik a nulla nettó ÜHG-kibocsátású gazdaságra való átállásban, és mivel ezért erőfeszítéseket kell tenni az energiarendszer további szén-dioxid-mentesítésére annak érdekében, hogy az Unió legkésőbb 2050-ig elérhesse a nulla nettó kibocsátást, ugyanakkor más ágazatokban is előmozdíthassa az átállást, és meg tudjon birkózni a megnövekedett villamosenergia-kereslettel;

H.  mivel éghajlat- és energiapolitikai céljainak elérése, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés fellendítése érdekében az Uniónak olyan korszerű, nagy teljesítményű energiainfrastruktúrára van szüksége, amely időtálló, költséghatékony és képes biztosítani az energiaellátás biztonságát, beleértve az útvonalak, források és szolgáltatók diverzifikálását is;

I.  mivel a TEN-E rendelet meghatározza azokat a transzeurópai energiainfrastruktúra-prioritásokat, amelyeket az Unió energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése érdekében végre kell hajtani, és meghatározza az e prioritások megvalósításához szükséges közös érdekű projekteket;

J.  mivel a kiemelt jelentőségű folyosóknak, a kiemelt területeknek és a támogathatósági kritériumoknak követniük kell az energiarendszer alakulását, és mindig összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikai prioritásokkal, különösen a hosszú távú szén-dioxid-mentesítési törekvések összefüggésében;

K.  mivel a megfelelő infrastruktúra kiépítését és az energiahatékonysági politikákat egymást kiegészítve kell végrehajtani az uniós célkitűzések és célok lehető legköltséghatékonyabb megvalósításának elősegítése érdekében;

L.  mivel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalásában a transzeurópai energiahálózatokra (TEN-E) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát szorgalmazza a közös érdekű projektek következő listájának elfogadása előtt;

1.  üdvözli az európai zöld megállapodásról szóló közleményben tett bejelentést, miszerint a TEN-E iránymutatások felülvizsgálatára 2020-ban kerül sor;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2020 végéig terjesszen elő javaslatot a TEN-E iránymutatások felülvizsgálatára, amely figyelembe veszi különösen 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseket, az EU hosszú távú dekarbonizációs kötelezettségvállalását és az energiahatékonyság elsődlegességének elvét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy 2020 végéig nyújtson átmeneti iránymutatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében történő kiadásokkal és projekteknek a közös érdekű projektek 5. listájára való kiválasztásával kapcsolatban, valamint hogy biztosítsa, hogy mind a kiadások, mind a kiválasztás összhangban legyen a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokkal;

4.  úgy véli, hogy a „közös érdekű projekt” státusz megadására vonatkozó, a TEN-E iránymutatásokban meghatározott kritériumoknak összhangban kell lenniük az Unió éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseivel, beleértve az Európai Tanács 2019. decemberi következtetéseiben említett 2050-es klímasemlegességi célkitűzést, valamint az energiaunió mind az öt dimenziójával, beleértve a megfizethetőség célkitűzését is;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 115., 2013.4.25., 39. o. (2) HL L 348., 2013.12.20., 129. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0420. (4) HL L 282., 2016.10.19., 1. o. (5) HL C 346., 2018.9.27., 70. o. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0430. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0079. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078. (9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.