Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (06980/2/2021 – C9-0195/2021 – 2018/0206(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (06980/2/2021 – C9-0195/2021),
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),
– tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),
– tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0382) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),
– tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2020)0447),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,
– tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,
– tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,
– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0197/2021),
1. egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;
2. tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;
3. megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;
4. utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;
5. utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
6. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
A Bizottság nyilatkozata a gyermekszegénység elleni küzdelemre irányuló „ESZA+” beruházásokkal kapcsolatban:
2019-ben az EU-ban 18 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, és az érintett gyermekek száma egyes tagállamokban rendkívül magas volt. A Covid19-járvány és annak társadalmi-gazdasági következményei súlyosbították az egyenlőtlenségeket és a szegénységet, és a gyermekeket nagyobb mértékben érintették. A gyermekszegénység az összes tagállamban következetesen jelen van, és továbbra is jelentősebb, mint a munkaképes korú felnőtteket érintő szegénység.
A Bizottság ezért üdvözli, hogy olyan kiegyensúlyozott megállapodás született, amelynek köszönhetően az ESZA+ a gyermekszegénység jelentette kihívás kezelésének egyik legfontosabb eszköze lesz. A megállapodás elismeri, hogy valamennyi tagállamban sürgősen szükség van a gyermekek javát szolgáló befektetésre.
2021. március 24-én a Bizottság elfogadta az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy strukturálisan kezelje a kihívást . Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz majd annak biztosítására, hogy a tagállamok az ESZA+-ból származó finanszírozást megfelelő mértékben a gyermekgarancia végrehajtásához való hozzájárulásra fordítsák. Ezen túlmenően ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy más rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is vegyenek igénybe ahhoz, hogy támogassák, hogy ezen a területen megfelelő beruházások valósuljanak meg.
A Bizottság nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatásra irányuló „ESZA+” beruházásokkal kapcsolatban:
A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fiatalokat aránytalanul nagy mértékben sújtotta a Covid19-járvány nyomán kialakult társadalmi-gazdasági válság. Az EU-ban az ifjúsági munkanélküliség aránya 2019 decembere és 2020 decembere között 3 százalékponttal nőtt, és a munkanélküli fiatalok száma meghaladta a 3,1 milliót. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy a munkanélküliség a fiatalok körében következetesen és jelentősen elterjedtebb, mint a felnőtt népesség körében, és a legfrissebb adatok szerint több mint 10 százalékpontos eltérés áll fenn (2020 decemberében 17,8%, illetve 6,6%).
A Bizottság üdvözli a társjogalkotók által elért megállapodást, amely figyelembe veszi ezt a minden tagállamot érintő kihívást. Az ESZA+ a legfontosabb uniós finanszírozási eszköz a nemrégiben elfogadott megerősített ifjúsági garancia, valamint az ifjúsági foglalkoztatást támogató kezdeményezés keretébe tartozó egyéb releváns intézkedések végrehajtásához.
Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz majd annak biztosítására, hogy a tagállamok az ESZA+-ból származó finanszírozást megfelelő mértékben a megerősített ifjúsági garancia végrehajtására fordítsák. Ezen túlmenően ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy más rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is vegyenek igénybe ahhoz, hogy támogassák, hogy ezen a területen megfelelő beruházások valósuljanak meg.