(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0282),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0205/2021),

–  tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0262/2021),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás Módosítás 1 Határozatra irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés (2)  Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében megállapítottak szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. (2)  Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelmét. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében megállapítottak szerint politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a befogadó munkaerőpiac, a foglalkoztatás magas szintje, a kollektív tárgyalások és a méltó bérek előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre – különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra, nevezetesen a gyermekekre, a fogyatékossággal élőkre, az egyedülálló szülőkre, az etnikai kisebbségekre, köztük a romákra, az LMBTIQA+ személyekre, a távoli helyeken élőkre és az idősebbekre –, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket. Módosítás 2 Határozatra irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés (5)  Az európai szemeszter e különböző eszközökből alakítja ki a gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikák integrált, átfogó keretét, amely biztosítja ezek többoldalú összehangolását és felügyeletét. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszter integrálja a szociális jogok európai pillérének és nyomonkövetési eszközének, a szociális eredménytáblának az elveit, ideértve a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a más érdekelt felekkel való szoros kapcsolattartást. A szemeszter támogatja a fenntartható fejlődési célok megvalósítását. Az Unió és a tagállamok foglalkoztatási és gazdaságpolitikáinak kéz a kézben kell haladniuk Európa klímasemleges, környezeti szempontból fenntartható és digitális gazdaságra való átállásával, javítva a versenyképességet, biztosítva a megfelelő munkafeltételeket, ösztönözve az innovációt, előmozdítva a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, valamint kezelve az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket. (5)  Az európai szemeszter e különböző eszközökből alakítja ki a gazdasági, foglalkoztatási, szociális és környezetvédelmi szakpolitikák integrált, átfogó keretét, amely biztosítja ezek többoldalú összehangolását és felügyeletét. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszter jobban kell, hogy integrálja a szociális jogok európai pillérének és nyomonkövetési eszközének, a szociális eredménytáblának az elveit, ideértve a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a más érdekelt felekkel való szoros kapcsolattartást. A szemeszter támogatja a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre. Az Unió és a tagállamok foglalkoztatási és gazdaságpolitikáinak kéz a kézben kell haladniuk Európa klímasemleges, társadalmilag befogadó, környezeti szempontból fenntartható és digitális gazdaságra való átállásával, javítva a versenyképességet, biztosítva a méltó munkafeltételeket, ösztönözve az innovációt, előmozdítva a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, beruházva az ifjúságba valamint kezelve az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket és csökkentve a szegénységet. Sürgősen gondoskodni kell a minőségi és fenntartható foglalkoztatásról, ideértve a tisztességes munkakörülményekre vonatkozó kezdeményezéseket is a távmunka, a kijelentkezéshez való jog, a szülői és gondozási szabadság, a platform-munkavállalók jogai, az alvállalkozásba adás általános jogi kerete, a nagyobb átláthatóság és a felelősségre vonatkozó ajánlások, valamint az egészség és a biztonság, továbbá a kollektív tárgyalások szerepének megerősítése tekintetében. Módosítás 3 Határozatra irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés (6)  Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó környezeti kihívások, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunkavégzés, a platformalapú gazdaság és a demográfiai változások várhatóan átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük e strukturális tényezők hatékony kezelése és a meglévő rendszerek szükség szerinti kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak és kapcsolódó szakpolitikáinak szoros egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten összehangolt, ambiciózus és hatékony szakpolitikai fellépésre van szükség, amely megfelel az EUMSZ-nek és a gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós rendelkezéseknek. E szakpolitikai fellépésnek el kell érnie a fenntartható beruházások fellendítését és az újbóli elköteleződést az olyan, megfelelően ütemezett reformok iránt, amelyek javítják a gazdasági növekedést, a minőségi munkahelyteremtést, termelékenységet, a megfelelő munkafeltételeket, a társadalmi és területi kohéziót, a felfelé irányuló konvergenciát, a rezilienciát és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást. Kombinálnia kell kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, szem előtt tartva ugyanakkor azok környezeti, foglalkoztatási és társadalmi hatását. (6)  Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó környezeti kihívások, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a távmunkavégzés, a platformalapú gazdaság és a demográfiai változások átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Bár a távmunka a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly felé tett lépésnek tekinthető, amely lehetővé teszi a korábban kirekesztett munkavállalói csoportok számára a munkaerőpiachoz való hozzáférést, azzal a kockázattal is járhat, hogy elmosódnak a munka és a személyes idő közötti határok, ami negatív hatással lehet a munkavállalók alapvető jogaira, valamint fizikai és mentális egészségére. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük e strukturális tényezők hatékony kezelése és a meglévő rendszerek szükség szerinti kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak és kapcsolódó szakpolitikáinak szoros egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten összehangolt, ambiciózus és hatékony, a szociális partnereket bevonó szakpolitikai fellépésre van szükség, amely megfelel az EUMSZ-nek, a szociális jogok európai pillérének és a gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós rendelkezéseknek. E szakpolitikai fellépésnek el kell érnie a fenntartható beruházások fellendítését és az újbóli elköteleződést az olyan, megfelelően ütemezett reformok iránt, amelyek javítják a gazdasági növekedést, a minőségi munkahelyteremtést, termelékenységet, a méltó munkafeltételeket, a társadalmi és területi kohéziót, a felfelé irányuló konvergenciát, a rezilienciát és a felelősségteljes költségvetési és szociális gazdálkodást. Kombinálnia kell kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, szem előtt tartva ugyanakkor azok környezeti, foglalkoztatási és társadalmi hatását. Az uniós pénzügyminisztereknek a Covid19-válság fényében a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 2020. március 23-i nyilatkozata, amelyben ideiglenes eltérést jelentettek be a Stabilitási és Növekedési Paktumtól (általános mentesítési záradék) és a Bizottság 2021. június 2-i, a „2021. évi gazdaságpolitikai koordináció: a Covid19 leküzdése, a helyreállítás támogatása és gazdaságunk korszerűsítése” című közleménye nyomán, amelyben jelezték, hogy az általános mentesítési záradékot 2022-ben továbbra is alkalmazni fogják, de 2023-tól várhatóan már nem fogják alkalmazni, a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az általános mentesítési záradék kínálta lehetőségeket a nehéz helyzetben lévő vagy likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások, különösen a mikro-, a kis- és középvállalkozások támogatására, a munkahelyek, a bérek és a munkakörülmények megőrzésére, valamint az emberekbe és a szociális jóléti rendszerekbe való beruházásra. Előzetesen értékelni kell a meghosszabbítás által az államháztartásra gyakorolt potenciális kockázatot, valamint a 2023-ra várható deaktiválás lehetséges negatív társadalmi következményeit. Módosítás 4 Határozatra irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés (8)  2021. május 8-án a portói szociális csúcstalálkozón(20) az uniós vezetők elismerték, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás alapvető eleme, megjegyezve, hogy annak végrehajtása erősíteni fogja az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, valamint hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megvalósításához és a demográfiai kihívások kezeléséhez. Hangsúlyozták, hogy a szociális dimenzió, a szociális párbeszéd és a szociális partnerek aktív részvétele a magas versenyképességű szociális piacgazdaság központi eleme. A tagállamok szerint a Bizottság által előterjesztett, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv hasznos iránymutatást nyújtott a pillér végrehajtásához, többek között a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és a szociális védelem területén. Üdvözölték a foglalkoztatásra (a 20–64 év közötti lakosság 78%-a foglalkoztatottságának elérésére), a készségekre (évente az összes felnőtt 60%-ának képzésben való részvételére) és a szegénység csökkentésére (legalább 15 millióval, köztük ötmillió gyermek) vonatkozó, 2030-ra kitűzött új kiemelt uniós célokat, valamint a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelynek célja a szociális pillér elveinek végrehajtása felé tett előrehaladás nyomon követése az európai szemeszter keretében a szakpolitikai koordinációs keret részeként. Megjegyezték továbbá, hogy amint Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyek teremtése és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladat, és hangsúlyozták, hogy a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy az inkluzív helyreállítás keretében mindenki számára több és jobb munkahely jöjjön létre. Végezetül a tagállamok hangsúlyozták annak fontosságát, hogy – a legmagasabb szinten is – szorosan nyomon kell követni a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a 2030-ra kitűzött uniós kiemelt célok megvalósítása terén elért eredményeket. (8)  2021. május 8-án a portói szociális csúcstalálkozón20 az uniós vezetők elismerték, hogy a szociális jogok európai pillére a helyreállítás alapvető eleme, megjegyezve, hogy annak végrehajtása erősíteni fogja az Unió digitális, zöld és méltányos átállásra irányuló törekvéseit, valamint hozzá fog járulni a felfelé irányuló társadalmi és gazdasági konvergencia megvalósításához és a demográfiai kihívások kezeléséhez. Hangsúlyozták, hogy a szociális dimenzió, a szociális párbeszéd és a szociális partnerek aktív részvétele a magas versenyképességű szociális piacgazdaság központi eleme. A tagállamok szerint a Bizottság által előterjesztett, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv hasznos iránymutatást nyújtott a pillér végrehajtásához, többek között a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és a szociális védelem területén. Üdvözölték a foglalkoztatásra (a 20–64 év közötti lakosság 78 %-a foglalkoztatottságának elérésére), a készségekre (évente az összes felnőtt 60 %-ának képzésben való részvételére) és a szegénység csökkentésére (legalább 15 millióval, köztük ötmillió gyermek) vonatkozó, 2030-ra kitűzött új kiemelt uniós célokat, valamint a felülvizsgált szociális eredménytáblát, amelynek célja a szociális pillér elveinek végrehajtása felé tett előrehaladás nyomon követése az európai szemeszter keretében a szakpolitikai koordinációs keret részeként. Megjegyezték továbbá, hogy amint Európa fokozatosan talpra áll a Covid19-világjárványt követően, a munkahelyek védelme helyett a munkahelyek teremtése és a munkahelyek minőségének javítása lesz az elsődleges feladat, és hangsúlyozták, hogy a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtása alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy az inkluzív helyreállítás keretében mindenki számára több és jobb munkahely jöjjön létre. Végezetül a tagállamok hangsúlyozták annak fontosságát, hogy – a legmagasabb szinten is – szorosan nyomon kell követni a szociális jogok európai pillérének végrehajtása és a 2030-ra kitűzött uniós kiemelt célok megvalósítása terén elért eredményeket. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a méltányos mobilitást és a jogok és jogosultságok hordozhatóságát az utazó munkavállalók, köztük a határt átlépő munkavállalók és az idénymunkások jobb védelme, hatékonyabb munkaügyi felügyelet és hatékony digitális megoldások bevezetése révén. __________________ __________________ 20 Európai Tanács, Portói nyilatkozat, 2021. május 8. 20 Európai Tanács, Portói nyilatkozat, 2021. május 8. Módosítás 5 Határozatra irányuló javaslat 8 a preambulumbekezdés (új) (8a)  A hajléktalanság a társadalmi kirekesztés egyik legszélsőségesebb formája, amely negatívan befolyásolja az emberek fizikai és mentális egészségét, jóllétét és életminőségét, valamint a foglalkoztatáshoz és más gazdasági és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésüket. Az Európai Parlament, a Bizottság, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, valamint az uniós szintű civil társadalmi szervezetek megállapodtak a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának elindításáról. Azzal a végső céllal, hogy 2030-ig megszüntessék a hajléktalanságot, elkötelezték magukat az „első a lakhatás” elv végrehajtása mellett, előmozdítva a hajléktalanság megelőzését, valamint megfelelő, biztonságos és megfizethető lakhatáshoz és támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést a hajléktalanok számára a szükséges szakpolitikai intézkedések bevezetése mellett, megfelelő nemzeti és uniós finanszírozással. Módosítás 6 Határozatra irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés (9)  A munkaerőpiaci reformoknak követniük kell a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos tagállami gyakorlatot, köztük a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat annak érdekében, hogy tisztességes életszínvonalat és fenntartható növekedést lehetővé tevő tisztességes béreket biztosítsanak. Lehetővé kell tenniük továbbá az olyan társadalmi-gazdasági kérdések átfogó mérlegelését, mint például a fenntarthatóság, a versenyképesség, az innováció, a minőségi munkahelyteremtés, a munkafeltételek, a dolgozói szegénység, az oktatás és a készségek, a népegészségügy és befogadás, valamint a reáljövedelmek javítása. A tagállamoknak és az Uniónak biztosítaniuk kell, hogy a Covid19-válság társadalmi, foglalkoztatási és gazdasági hatása mérséklődjön, valamint hogy az átalakulások méltányosak és társadalmi szempontból igazságosak legyenek. Arra kell törekedniük, hogy támogassák a helyreállítást és az egyre inkább befogadó és reziliens társadalom irányába történő elmozdulást, amelyben az emberek védelmet élveznek, és képesek az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és amelyben mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak tevékeny szereplői. A Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlásban (EASE) kiemelteknek megfelelően a munkaerőpiaci átmenet támogatása érdekében az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák koherens csomagjára van szükség, amely magában foglalja az ideiglenes munkaerő-felvételt és az átmenetet ösztönző intézkedéseket, a készségekkel kapcsolatos szakpolitikákat és a jobb foglalkoztatási szolgáltatásokat. (9)  A munkaerőpiaci reformoknak követniük kell a társadalmi párbeszéddel kapcsolatos tagállami gyakorlatot, köztük a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat annak érdekében, hogy tisztességes életszínvonalat és fenntartható növekedést lehetővé tevő tisztességes béreket biztosítsanak. Lehetővé kell tenniük továbbá az olyan társadalmi-gazdasági kérdések átfogó mérlegelését, mint például a fenntarthatóság, a versenyképesség, az innováció, a minőségi munkahelyteremtés, a munkafeltételek, a dolgozói szegénység, a nemek közötti egyenlőség, az oktatás és a készségek, a népegészségügy és befogadás, valamint a reáljövedelmek javítása. A tagállamoknak ezért tiszteletben kell tartaniuk és meg kell erősíteniük a szociális partnerek szerepét, elő kell mozdítaniuk a kollektív tárgyalások hatókörének kiterjesztését, és támogatniuk kell a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek nagy taglétszámának előmozdítását az inkluzív és társadalmilag igazságos helyreállítás biztosítása érdekében. A tagállamoknak és az Uniónak biztosítaniuk kell, hogy a Covid19-válság társadalmi, foglalkoztatási és gazdasági hatása mérséklődjön, valamint hogy az átalakulások méltányosak és társadalmi szempontból igazságosak legyenek. Arra kell törekedniük, hogy támogassák a helyreállítást és az egyre inkább befogadó és reziliens társadalom irányába történő elmozdulást, amelyben az emberek védelmet élveznek, és képesek az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és amelyben mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak tevékeny szereplői. A Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony aktív támogatásáról szóló bizottsági ajánlásban (EASE) kiemelteknek megfelelően a munkaerőpiaci átmenet támogatása érdekében az aktív munkaerőpiaci szakpolitikák koherens csomagjára van szükség, amely magában foglalja az ideiglenes munkaerő-felvétel ösztönzését, az átmenetet ösztönző intézkedéseket, a készségek elismerését és megszerzését és a jobb foglalkoztatási szolgáltatásokat. A tanulságok levonása és a jövőbeli használatra szánt eszközök azonosítása érdekében alaposan értékelni kell a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére alkalmazott nemzeti szakpolitikákat és támogatási rendszereket. Módosítás 7 Határozatra irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés (10)  A megkülönböztetés minden formája ellen fel kell lépni, biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget és támogatni kell a fiatalok foglalkoztatását. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenki számára, továbbá csökkenteni kell a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget a gyermekek esetében is, különösen a munkaerőpiacok és a megfelelő és inkluzív szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosításával, valamint az oktatás, a képzés és a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályok megszüntetésével, többek között a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba, valamint a digitális készségekbe történő beruházások révén. A megfizethető tartós ápolás-gondozási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való időben történő és egyenlő hozzáférés, beleértve a betegségmegelőzést és az egészségügyi ellátás ösztönzését is, különösen releváns a Covid19-válság fényében és az elöregedő társadalmak kontextusában. Jobban ki kell aknázni a fogyatékossággal élő személyek potenciálját a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásra. Ahogy az Unió munkahelyein új gazdasági és üzleti modellek alakulnak ki, a munkaviszonyok is változóban vannak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új munkaformákból eredő munkaviszonyok fenntartsák és erősítsék az európai szociális modellt. (10)  A megkülönböztetés minden formát meg kell szüntetni, biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget és ösztönözni kell a fiatalok foglalkoztatását. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenki számára, továbbá fel kell számolni a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget a gyermekek esetében is, különösen a munkaerőpiacok és a megfelelő és inkluzív szociális védelmi rendszerek hatékony működésének biztosításával, valamint az oktatás, a képzés és a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályok megszüntetésével, többek között a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba, valamint a digitális készségekbe és az élethosszig tartó tanulásba történő beruházások révén. A tagállamoknak ösztönözniük kell a fenntartható, minőségi munkahelyekre irányuló beruházásokat, és átfogó megközelítést kell elfogadniuk a gyermekek szegénységből való kiemelése és a rászoruló gyermekek szüleinek támogatása érdekében. Az európai gyermekgaranciát valamennyi szakpolitikai ágazatban érvényesíteni kell, és prioritásként kell kezelni a gyermekek jogainak finanszírozását, ugyanakkor teljes mértékben ki kell használni a meglévő uniós szakpolitikákat és alapokat olyan konkrét intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés felszámolásához. A megfizethető tartós ápolás-gondozási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való időben történő és egyenlő hozzáférés, beleértve a betegségmegelőzést – például a munkahelyi mentális problémák tekintetében – és az egészségügyi ellátás ösztönzését is, különösen fontos a Covid19-válság fényében és az elöregedő társadalmak kontextusában. Jobban ki kell aknázni a fogyatékossággal élő személyek potenciálját a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásra. Ahogy az Unió munkahelyein új gazdasági és üzleti modellek alakulnak ki, a munkaviszonyok is változóban vannak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új munkaformákból eredő munkaviszonyok erősítsék az európai szociális modellt, miközben garantálják a munkavállalók jogait, a tisztességes munkakörülményeket, többek között a munkahelyi egészséget és biztonságot, a tisztességes béreket, valamint a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt. Módosítás 8 Határozatra irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés (12)  A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a REACT-EU(21) támogatást 2023-ig a kohéziós politikai alapok megerősítésére, az Európai Szociális Alap Pluszt, az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt(22) és az egyéb uniós alapokat, beleértve a Méltányos Átállást Támogató Alapot és az InvestEU Alapot a foglalkoztatás, a szociális beruházások, a társadalmi befogadás, az akadálymentesség ösztönzése, a munkaerő tovább- és átképzési lehetőségeinek, a mindenki számára hozzáférhető egész életen át tartó tanulás és a magas szintű oktatás és képzés, többek között a digitális jártasság és készségek előmozdítása céljából. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői szoros bevonásával kell történnie. (12)  A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a REACT-EU21 támogatást 2023-ig a kohéziós politikai alapok megerősítésére, az Európai Szociális Alap Pluszt, az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt22 és az egyéb uniós alapokat, beleértve a Méltányos Átállást Támogató Alapot és az InvestEU Alapot a foglalkoztatás, a szociális beruházások, a társadalmi befogadás, az akadálymentesség ösztönzése, a munkaerő tovább- és átképzési lehetőségeinek, a mindenki számára hozzáférhető egész életen át tartó tanulás és a magas szintű oktatás és képzés, többek között a digitális jártasság és készségek előmozdítása céljából. A tagállamoknak továbbá teljes mértékben ki kell használniuk az (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelettel22a létrehozott, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült munkavállalók számára létrehozott, felülvizsgált Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot a Covid19-válság következtében elbocsátott munkavállalók támogatására. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői szoros bevonásával kell történnie. __________________ __________________ 21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) (HL L 437., 2020.12.28., 30. o.). 21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2221 rendelete (2020. december 23.) az 1303/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány és társadalmi következményei okozta válság elhárításának előmozdítását és a zöld, digitális és reziliens gazdasági helyreállítás előkészítését támogató kiegészítő források és az azokkal kapcsolatos végrehajtási rendelkezések tekintetében történő módosításáról (REACT-EU) (HL L 437., 2020.12.28., 30. o.). 22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17–75. o.). 22 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.). 22a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/691 rendelete (2021. április 28.) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 48. o.). Módosítás 9 Határozatra irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új) (13a)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2020. július 10-i jogalkotási állásfoglalásában az Európai Parlament a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásoknak a Covid19-világjárvány, valamint annak társadalmi és foglalkoztatási következményei fényében történő felülvizsgálatára szólított fel a válságra való jobb reagálás érdekében. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokat ennek megfelelően felülvizsgálják. A demokratikus döntéshozatal erősítése érdekében az Európai Parlamentnek a Tanáccsal egyenrangú félként kell részt vennie a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások meghatározásában.