Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása az egyéb uniós információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek megállapításáról, valamint az (EU) 2018/1862 rendelet és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0003 – C8-0025/2019 – 2019/0001A(COD))

P9_TA(2021)0263 A9-0254/2020

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0003),

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2021. február 11-i határozatára, miszerint engedélyezi az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot, és két különálló jogalkotási jelentést készítsen az alapján,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0025/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. március 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0254/2020),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/1150 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása az ETIAS céljából a más uniós információs rendszerekhez való hozzáférés feltételeinek megállapításáról, valamint a (EU) 2018/1240 rendelet, a 767/2008/EK rendelet, a (EU) 2017/2226 rendelet és az (EU) 2018/1861 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0004 – C8-0024/2019 – 2019/0002(COD))

P9_TA(2021)0264 A9-0255/2020

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0004),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 77. cikke (2) bekezdésének a), b) és d) pontjára, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0024/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. március 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0255/2020),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. június 8-án került elfogadásra a 767/2008/EK, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861 és az (EU) 2019/817 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/1152 rendelettel.)

Az Európai Parlament 2021. június 8-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Németország kérelme – EGF/2020/003 DE/GMH Guss) (COM(2021)0207 – C9-0156/2021 – 2021/0107(BUD))

P9_TA(2021)0265 A9-0189/2021

Az Európai Parlament

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0207 – C9-0156/2021),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2021–2027-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 9. pontjára,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0189/2021),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.  mivel Németország a 2020. július 31. és 2020. november 30. közötti referencia-időszakban a Guss GmbH vállalatnak a NACE Rev. 2. rendszer szerinti 24. ágazatába („Fémalapanyag gyártása”) sorolt, négy leányvállalatánál a NUTS 2. szintű Düsseldorfban (DEA1)(4) és Arnsbergben (DEA5)(5) történt 585 elbocsátást(6) követően „EGF/003 DE/GMH Guss” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtandó pénzügyi hozzájárulás iránt;

C.  mivel a kérelem a GMH Guss GmbH vállalat négy német leányvállalatától elbocsátott 585 munkavállalóra vonatkozik;

D.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban;

E.  mivel a németországi öntödei ipar olyan súlyos kihívásokkal néz szembe, mint az áruk és szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének változásai és a túltermelés Kínában, különösen a gépjármű- és gépiparban, valamint a tevékenységek áthelyezése harmadik országokba, többek között az EU tagjelölt országaiba, ahol alacsonyabb szintű környezetvédelmi előírások vannak érvényben(7), és az iparágak erősen támogatottak;

F.  mivel a GMH Guss problémái akkor kezdődtek, amikor Walter Hundhausen GmbH nevű leányvállalatának a termelés 60%-át kitevő fő ügyfele úgy döntött, hogy ellátási láncának egyes részeit Törökországba helyezi át;

G.  mivel a tajvani versenytárs MEITA két olyan öntödét nyitott meg Obrenovacban (Szerbia), amelyek főként az európai gépjárműipar számára gyártanak, és a támogatások és az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt a MEITA sokkal alacsonyabb árakat tudott kínálni, mint német versenytársa, a GMH Guss;

H.  mivel a németországi fémöntvénygyártás teljes mennyisége 2018 és 2019 között 8,9%-kal csökkent(8) a globalizációval kapcsolatos kihívások miatt, különösen Észak-Rajna-Vesztfáliát érintve, ahol a német öntött fémek 25%-át állítják elő;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Németország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 1 081 706 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami az 1 802 845 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 1 730 731 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és beszámolási tevékenységekre szánt 72 114 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;

2.  megállapítja, hogy a német hatóságok 2020. december 15-én nyújtották be a kérelmet, és hogy a Németország általi kiegészítő információk benyújtását követően annak értékelését a Bizottság 2021. április 27-én fejezte be, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  megállapítja, hogy valamennyi eljárási követelmény teljesült;

4.  megjegyzi, hogy a kérelem összesen 585 munkavállalót érint, akiket a német ipari ágazatban bocsátottak el; sajnálja, hogy Németország szerint az összes támogatható kedvezményezett közül csak 476 – köztük 455 férfi és 21 nő, akik többsége 30 és 54 év közötti – vesz majd részt az intézkedésekben (célzott kedvezményezettek);

5.  hangsúlyozza, hogy ezek az elbocsátások várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra, mivel az 1960-as évek óta fennálló strukturális kihívások és a Covid19-világjárvány következményei miatt magas munkanélküliségi rátájú Ruhr-vidéken következtek be (2020 szeptemberében 10,7%);

6.  rámutat, hogy az elbocsátott munkavállalók többsége szakmai pályafutásának második felében van, alacsony képzettséggel rendelkezik, és gyakran rosszul beszéli a német nyelvet; hangsúlyozza továbbá, hogy – amint azt a kérelem kifejti – a kedvezményezettek nagy száma migráns hátterű férfi, és hogy a munkaerőpiacra való sikeres visszailleszkedésükben családjaik más tagjai lehetnek segítségükre, akik gyakran sokkal jobban tudnak németül, mint az elbocsátott munkavállalók;

7.  kiemeli és üdvözli a csoportfoglalkozások szervezését, amely figyelembe veszi az érintett volt munkavállalók személyes helyzetét; hangsúlyozza, hogy a volt munkavállalókat – megkülönböztetés nélkül és állampolgárságuktól függetlenül – integrálni kell és támogatni kell az EGAA ezen projektjében foglalt intézkedésekkel;

8.  úgy véli, hogy az Unió társadalmi felelőssége, hogy az elbocsátott munkavállalók számára biztosítsa az uniós iparnak az európai zöld megállapodással összhangban történő ökológiai és igazságos átalakításához szükséges képesítéseket, mivel nagy szén-dioxid-intenzitású ágazatban dolgoztak; üdvözli ezért az EGAA által a munkavállalóknak nyújtott személyre szabott szolgáltatásokat, amelyek magukban foglalják a továbbképzési intézkedéseket és a német nyelvtanfolyamokat, a műhelyfoglalkozásokat, a pályaorientációt, az állástanácsadást, valamint a képzési juttatásokat és a vállalkozásalapításhoz nyújtott tanácsadási szolgáltatást annak érdekében, hogy a térséget és az egész munkaerőpiacot fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tegyék a jövőben;

9.  megjegyzi, hogy Németország 2020. augusztus 1-jén kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célzott kedvezményezetteknek, így az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka 2020. augusztus 1-től 2022. december 15-ig fog tartani;

10.  megjegyzi, hogy az EGAA végrehajtásával összefüggésben a német hatóságoknál 2020. november 1-től kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy ezért 2020. november 1. és 2023. június 15. között az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;

11.  üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját Németország a szociális partnerekkel egyeztetve állította össze, és hogy az EGAA által társfinanszírozott beavatkozás irányítása érdekében létrehoztak egy monitoringbizottságot, amely a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a transzfervállalat, a szociális partnerek képviselői, az IG Metall szakszervezet képviselői, az elbocsátó vállalkozás felszámolói és leányvállalatai, valamint az üzemi tanácsok képviselőiből áll; kiemeli, hogy az érintett vállalkozások szociális partnerei az EGAA igénybevételét megelőző hónapokban és években már együttműködtek a nehéz gazdasági feltételek és a helyzet javítása érdekében, ami magában foglalta a munkavállalók által tett jelentős bérengedményeket is;

12.  megjegyzi, hogy a német hatóságok megerősítették, hogy a támogatható intézkedések kiegészítik, de nem helyettesítik az Európai Szociális Alap (ESZA) által Észak-Rajna-Vesztfáliára vonatkozó ESZA operatív program keretében kínált intézkedéseket;

13.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartoznak;

14.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

15.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Németország EGF/2020/003 DE/GMH Guss referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2021/1021 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o. (4) A Friedrich Wilhelms-Hütte Eisenguss GmbH és a Friedrich Wilhems-Hütte GmbH leányvállalat is Mülheim an der Ruhr városában található. (5) A Dieckerhoff Guss GmbH leányvállalat Gevelsberg, míg a Walter Hundhausen GmbH leányvállalat (és a GMH Guss GmbH székhelye) Schwerte városában található. (6) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében. (7) A Deutsche Bank kutatása (2020): Automobilindustrie – Produktion in China überflügelt heimische Fertigung; Eurofound (2016): ERM report 2016 – Globalisation slowdown? Recent evidence of offshoring and reshoring in Europe (Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő 2016. évi jelentése: Lassuló globalizáció? Az európai tevékenységkihelyezésekre és -visszahelyezésekre vonatkozó legújabb eredmények); Eurofound (2020): ERM report 2020 – Restructuring across borders (Az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő 2020. évi jelentése: Határokon átnyúló szerkezetátalakítás). Súlyozott bruttó tonnában mérve (cgt). (8) Stephen, Sophie (2020): Deutsche Gussproduktion 2019 und Ausblick 2020, in: GIESSEREI, 04/2020.

Az Európai Parlament 2021. június 8-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Belgium kérelme – EGF/2020/005 BE/Swissport) (COM(2021)0212 – C9-0159/2021 – 2021/0109(BUD))

P9_TA(2021)0266 A9-0188/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0212 – C9-0159/2021),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 9. pontjára,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0188/2021),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.  mivel Belgium a 2020. június 9. és 2020. október 9. közötti referencia-időszakban a Swissport Belgium vállalatnál történt 1468 elbocsátást(4) követően benyújtotta az EGF/2020/005 BE/Swissport referenciaszámú kérelmet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) nyújtandó pénzügyi hozzájárulás iránt;

C.  mivel 2021. április 27-én a Bizottság határozatra irányuló javaslatot fogadott el az EGAA Belgium javára történő igénybevételére, hogy támogassa 1468 célzott kedvezményezett munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését;

D.  mivel a kérelem a Swissport Belgium vállalattól elbocsátott 1468 munkavállalóra vonatkozik;

E.  mivel a kérelmet az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti beavatkozási kritériumok alapján nyújtották be, amely a támogatást a következőkhöz köti: legalább 500 elbocsátott munkavállaló egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban, ideértve a beszállítók vagy a továbbfeldolgozó vállalatok körében elbocsátott munkavállalókat és/vagy a tevékenységüket megszüntető önálló vállalkozókat is;

F.  mivel a Covid19-világjárvány és az azt követő globális gazdasági válság hatalmas megrázkódtatást okozott a belga utazási ágazatnak, különösen a brüsszeli repülőtéren működő légi fuvarozóknak és vállalkozásoknak, ahol a kijárási korlátozások első hetében (2020. március 16–22.) a járatok száma 2020 januárjához képest 58%-kal csökkent, és a következő hetekben az utasszállító repülőgépek mozgása szinte teljesen megállt;

G.  mivel 2020-ban összességében a nemzetközi utasforgalom 60%-kal csökkent 2019-hez képest (4,5 milliárd utasról 1,8 milliárdra), és világszerte a légi járművek 50%-a állt; mivel a Swissport Belgium, amely a brüsszeli repülőtér két földi kiszolgálójának egyike, a repülőtér kiszolgálási és takarítási szolgáltatásainak 60%-áért felelt;

H.  mivel 2020. június 9-én a Swissport Belgiumot likviditás hiánya miatt fizetésképtelennek nyilvánították azt követően, hogy a brüsszeli repülőtéren heteken át szinte egyáltalán nem volt szükség földi kiszolgálásra,

I.  mivel a Swissport Belgium a világjárvány kitörése előtt sikeresen végrehajtott egy helyreállítási tervet, amely 2020-ra a 2019. évihez képest 37%-os veszteségcsökkenést jelzett előre, és a Swissport Belgiumot a brüsszeli bíróság 2020. június 9-én fizetésképtelennek nyilvánította;

J.  mivel a légi személyszállítási ágazat rövid távú fellendülésével kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság miatt egyetlen vállalkozás sem mutatott érdeklődést a Swissport Belgium kiszolgálási tevékenységeinek átvétele iránt;

K.  mivel valós a kockázata annak, hogy 2021 folyamán további csődök következhetnek be a földi kiszolgálást végző szolgáltatók körében;

L.  mivel ez az EGAA egyik első igénybevétele a Covid19-válság miatt, miután az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2020/000 TA 2020 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) szóló, 2020. június 18-i európai parlamenti állásfoglalást(5) elfogadták, amely kimondja, hogy az EGAA igénybe vehető a Covid19 okozta globális válsággal összefüggésben tartósan elbocsátott munkavállalók és önálló vállalkozók támogatására az 1309/2013/EU rendelet módosítása nélkül;

M.  mivel a Bizottság kijelentette, hogy az egészségügyi válság gazdasági válsághoz vezetett, helyreállítási tervet dolgozott ki, és hangsúlyozta az EGAA mint vészhelyzeti eszköz szerepét(6);

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Belgium jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 3 719 224 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 6 198 708 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 5 977 108 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és beszámolási tevékenységekre szánt 221 600 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;

2.  megállapítja, hogy a belga hatóságok 2020. december 22-én nyújtották be a kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság – a kiegészítő információk Belgium általi benyújtását követően – 2021. április 27-én fejezte be, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  megállapítja, hogy valamennyi eljárási követelmény teljesült;

4.  megjegyzi, hogy a kérelem összesen 1 468 munkavállalóra vonatkozik, akiket a Swissport Belgium vállalattól bocsátottak el, és akik közül 1 086 férfi és 382 nő; üdvözli, hogy várhatóan valamennyi munkavállaló részt vesz az intézkedésekben;

5.  emlékeztet, hogy Belgiumban egyes kulcsfontosságú ágazatok (étkeztetés, idegenforgalom, kultúra stb.) hirtelen leállása 2020 harmadik negyedévében 15%-os munkanélküliséget(7) eredményezett Brüsszelben, és hogy a Swissport Belgium korábbi munkavállalóinak nagy része hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik, mivel többnyire alacsonyan képzett és betanított munkavállalók, egyharmaduk (32,5%) pedig 50 évnél idősebb;

6.  hangsúlyozza, hogy valamennyi munkavállalót – megkülönböztetés nélkül és állampolgárságuktól függetlenül – integrálni kell és támogatni kell az EGAA ezen igénybevételében foglalt intézkedésekkel;

7.  megjegyzi, hogy Belgium 2020. június 9-én kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a megcélzott kedvezményezetteknek, így az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka 2020. június 9-től 2022. december 22-ig fog tartani;

8.  emlékeztet arra, hogy a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: tájékoztatás, munkakereséshez nyújtott segítség és pályaorientáció, képzések, vállalkozásalapítás támogatása és az ahhoz való hozzájárulás, valamint ösztönzők és juttatások; üdvözli, hogy azok az alulreprezentált nemhez tartozó munkavállalók, akik a nemek szempontjából jelentős mértékben kiegyensúlyozatlan munkakörökben(8) folyó szakképzést választanak, 700 EUR bónuszt kapnak; megismétli, hogy a nemi dimenziót az uniós költségvetés fontos elemeként be kell építeni, és úgy véli, hogy azt az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulás végrehajtásának valamennyi szakaszában elő kell mozdítani;

9.  megjegyzi, hogy az EGAA végrehajtásával összefüggésben a belga hatóságoknál 2020. június 10-től kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy ezért 2020. június 10. és 2023. június 22. között az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;

10.  üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját Belgium a munkavállalók képviselőivel és a szociális partnerekkel, valamint a légiközlekedési ágazatra szakosodott foglalkoztatási központtal konzultálva készítette el;

11.  hangsúlyozza, hogy a belga hatóságok megerősítették, hogy a támogatható tevékenységek más uniós alapokból vagy pénzügyi eszközökből nem részesülnek támogatásban, és hogy a javasolt intézkedésekhez való hozzáférés és azok végrehajtása során tiszteletben fogják tartani az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;

12.  emlékeztet, hogy az EGAA-n keresztül nyújtott támogatásnak a lehető leggyorsabbnak és leghatékonyabbnak kell lennie; hangsúlyozza, hogy a lehetőségekhez mérten le kell rövidíteni a kérelmek Bizottság általi értékelésének időtartamát;

13.  megismétli, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartoznak;

14.  tudomásul veszi az EGAA-n keresztül nyújtott pénzügyi támogatás iránti kérelmek számának közelmúltbeli növekedését; aggodalmát fejezi ki a Covid19-világjárvány által a foglalkoztatásra gyakorolt tartós globális gazdasági válság miatt, valamint amiatt, hogy az EGAA elegendő-e az összes jövőbeli szükséglet kielégítéséhez;

15.  határozottan támogatja, hogy a 2021–2027 közötti időszakban az EGAA továbbra is szolidaritást mutasson, miközben a hangsúly a szerkezetátalakítás okáról a hatásra helyeződik át; üdvözli, hogy az új szabályok értelmében a dekarbonizáció céljából is benyújtható támogatás iránti kérelem;

16.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

17.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Belgium EGF/2020/005 BE/Belgium Swissport referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2021/1020 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o. (4) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0141. (6) COM(2020)0442. (7) https://statbel.fgov.be/fr/themes/emploi-formation/marche-du-travail/emploi-et-chomage (8) Azok a foglalkozások, ahol a munkavállalók legalább 75%-a ugyanahhoz a nemhez tartozik.

Az Európai Parlament 2021. június 8-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Hollandia kérelme – EGF/2020/004 NL/KLM) (COM(2021)0226 – C9-0161/2021 – 2021/0115(BUD))

P9_TA(2021)0267 A9-0187/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0226 – C9-0161/2021),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i Intézményközi Megállapodásra („IIA”, 2020. december 16.)(3) és különösen annak 9. pontjára,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0187/2021),

A.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.  mivel Hollandia a 2020. augusztus 15. és 2020. december 15. közötti referencia-időszakban EGF/2020/004 NL/KLM referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt, miután a hollandiai Noord-Holland NUTS 2 szintű régióban (NL32) a KLM Royal Dutch Airlines vállalatnál elbocsátottak 1 851 munkavállalót(4);

C.  mivel a kérelem a KLM Royal Dutch Airlines vállalattól elbocsátott 1 851 munkavállalóra vonatkozik, akik közül 650 fő elbocsátására a referencia-időszak alatt, 1 201 fő elbocsátására pedig a referencia-időszak előtt vagy után került sor, és egyértelmű ok-okozati összefüggés állapítható meg a referencia-időszak alatt történt elbocsátásokat kiváltó eseménnyel;

D.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban;

E.  mivel a Bizottság elismerte, hogy a Covid19-járvány okozta egészségügyi válság gazdasági válsághoz vezetett, és szorgalmazta a Next Generation EU helyreállítási terv kidolgozását, amely kiemeli, hogy az EGAA kulcsfontosságú szerepet játszik az elbocsátott munkavállalók megsegítésében;

F.  mivel a Covid19-világjárvány az utazási korlátozások következtében hatalmas sokkhatással volt a légiközlekedési ágazatra, aminek következtében 2020 áprilisában 2019 áprilisához képest 98,9%-kal csökkent a nemzetközi légi forgalom, és a világ repülőgépeinek 64%-át raktárba helyezték;

G.  mivel a nemzetközi utazások iránti kereslet 2020-ban 75,6%-kal esett vissza a 2019-es szinthez képest, mivel a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség utasokra vonatkozó globális előrejelzése szerint 3–4 évbe fog telni, amíg a légi közlekedési ágazat eléri a válság előtti szintet;

H.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi javaslatról (EGF/2020/000 TA 2020 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére)(5) szóló, 2020. június 18-i európai parlamenti állásfoglalás elfogadása után ez az EGAA egyik első igénybevétele a Covid19-válság kapcsán, mely állásfoglalás kimondja, hogy az EGAA igénybe vehető a Covid19 okozta globális válsággal összefüggésben tartósan elbocsátott munkavállalók és önálló vállalkozók támogatására az 1309/2013/EU rendelet módosítása nélkül;

I.  mivel a világjárvány kezdete előtt a KLM pénzügyi teljesítménye 2015 és 2019 között folyamatosan nőtt, nettó nyeresége a 2015. évi pénzügyi évben elkönyvelt 54 millió EUR-ról a 2019. évi pénzügyi évben 449 millió EUR-ra nőtt;

J.  mivel a KLM által szállított utasok száma 2019-hez képest 2020-ban 68%-kal, a KLM bevételei pedig 53,8 -kal csökkentek, minek következtében a KLM 2020-ban 1 154 millió EUR működési veszteséget halmozott fel a 2019. évi 714 millió EUR nyereséghez képest(6), és vezetősége szerkezetátalakítási tervet jelentett be a munkaerő mintegy 5 000 teljes munkaidős egyenértékkel történő csökkentésére(7);

K.  mivel a Bizottság kijelentette, hogy az egészségügyi válság gazdasági válsághoz vezetett, helyreállítási tervet dolgozott ki, és kiemelte az EGAA vészhelyzeti eszközként betöltött fontos szerepét(8);

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Hollandia jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 5 019 218 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, ami a 8 365 364 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 8 030 750 EUR, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és beszámolási tevékenységekre szánt 334 614 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;

2.  megállapítja, hogy a holland hatóságok 2020. december 22-én nyújtották be a kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság – a kiegészítő információk Hollandia általi benyújtását követően – 2021. május 6-án fejezte be, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet;

3.  sajnálatosnak tartja, hogy ilyen nehéz körülmények között ilyen hosszúra nyúlik a folyamat, és felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az értékelési folyamatot, biztosítva, hogy az elbocsátott munkavállalók időben részesülhessenek az uniós támogatásból;

4.  megjegyzi, hogy a kérelem összesen 1 851 munkavállalót érint, akiket a KLM Royal Dutch Airlines vállalatnál bocsátottak el; sajnálja, hogy Hollandia előrejelzése szerint az összes támogatható kedvezményezettből csak 1201 fog részt venni az intézkedésekben (a továbbiakban: célzott kedvezményezettek);

5.  megjegyzi, hogy Hollandia úgy döntött, hogy nem nyújt jövedelemtámogatást az elbocsátott munkavállalóknak az EGAA-n keresztül; tudomásul veszi, hogy a holland kormány általános bértámogatást vezetett be minden olyan vállalat esetében, amelynek forgalmát a Covid19-válság több mint 20%-ban érintette, és hogy a KLM Group NOW-támogatás (Noodmaatregel Overbrugging voor Werkgelegenheid) iránti kérelmet nyújtott be; tudomásul veszi, hogy a KLM képviselőcsoport a NOW-támogatás által lefedett teljes időszakra pályázott, és már 683 millió EUR előleget kapott, valamint további 488 millió EUR támogatást kell kapnia;

6.  megjegyzi, hogy a tagállamnak kell eldöntenie, hogy a támogatásra jogosult munkavállalók közül hányan részesüljenek támogatásban; felszólítja Hollandiát, hogy a megkülönböztetés minden formájától mentesen biztosítsa azon legkiszolgáltatottabb személyek támogatásban való részvételét, akik valószínűsíthetően a legtöbb nehézséggel szembesülnek a munkaerőpiacon; kiemeli, hogy fontos, hogy valamennyi elbocsátott munkavállalónak – akinek ez jelenti a legjobb opciót – lehetősége legyen részt venni az EGAA-projektben foglalt intézkedésekben és részesülni az azok nyújtotta támogatásban;

7.  hangsúlyozza, hogy az elbocsátások társadalmi hatása várhatóan jelentős lesz, mivel a KLM Hollandia második legnagyobb munkáltatója a magánszektorban, és 2019-ben több mint 33 000 munkavállalót foglalkoztatott(9); emlékeztet arra, hogy az elbocsátásokra egy olyan időszakban került sor, amikor Noord-Holland régióban nőtt a munkanélküliségi ráta: 2020 negyedik negyedévében 2019 azonos negyedévéhez képest 1,5 százalékponttal, 4,8%-ra nőtt;

8.  megjegyzi, hogy Hollandia 2021. február 1-jén kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a célzott kedvezményezetteknek, ezért az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka 2021. február 1-től 2023. február 1-ig fog tartani;

9.  emlékeztet arra, hogy a munkavállalóknak nyújtandó személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: szakmai orientáció, a munkakeresés támogatása célzott ágazatokban, képzés, tanácsadás és/vagy oktatás és pénzügyi tanácsadás; üdvözli, hogy a hatóságok a munkavállalók átképzésére összpontosítanak, hogy megkönnyítsék a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokba – például az oktatási, az egészségügyi, a logisztikai, a technológiai és az információkezelési ágazatokba – való átlépésüket;

10.  megjegyzi, hogy az EGAA végrehajtásával összefüggésben a holland hatóságoknál 2021. február 1-től kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy ezért 2021. február 1. és 2023. augusztus 1. közötti előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;

11.  üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagját Hollandia az illetékes hatóságok és szervezetek, köztük nyolc szakszervezet képviselőivel konzultálva készítette el, és hogy az érintett üzemi tanácsokkal szoros együttműködésben létrehoztak egy támogató csoportot e szolgáltatások összehangolásának biztosítása érdekében;

12.  hangsúlyozza, hogy a holland hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást(10);

13.  szorgalmazza, hogy a folyamat során még tovább csökkentsék az adminisztratív terheket;

14.  szorgalmazza, hogy erősítsék meg az uniós költségvetésből az EGAA-n keresztül támogatott intézkedésekkel kapcsolatos kommunikációs tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy fontos az uniós hozzáadott értékkel és a kiszolgáltatott ágazatoknak és munkavállalóknak nyújtott támogatással kapcsolatos információk terjesztése, különösen a Covid19-járvány kitörését követően;

15.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartoznak;

16.  megállapítja, hogy a Bizottság szerint valamennyi eljárási követelmény teljesült;

17.  határozottan támogatja, hogy a 2021–2027 közötti időszakban az EGAA továbbra is szolidaritást mutasson, miközben a hangsúly a szerkezetátalakítás okáról a hatásra helyeződik át; üdvözli, hogy az új szabályok értelmében a dekarbonizáció céljából is benyújtható támogatás iránti kérelem.

18.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

19.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

20.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Hollandia EGF/2020/004 NL/KLM referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2021/1022 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o. (4) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0141. (6) https://www.airfranceklm.com/sites/default/files/q4_2020_press_release_en_final.pdf (7) A KLM híroldala: https://news.klm.com/klm-adapts-organisation-further-due-to-covid-19-crisis/ (8) COM(2020)0442. (9) A KLM 2019. évi éves jelentése: https://www.klm.com/travel/nl_nl/images/KLM-Jaarverslag-2019_tcm541-1063986.pdf (10) 2020. július 13-án az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján jóváhagyott egy 3,4 milliárd EUR összegű holland állami támogatási intézkedést, amely a KLM-nek nyújtott, kölcsönökre vonatkozó állami kezességvállalásból és egy alárendelt állami kölcsönből állt, melynek célja az volt, hogy sürgősen likviditást biztosítson a vállalatnak a koronavírus-járvány kitörésével összefüggésben. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_1333

Az Európai Parlament 2021. június 8-i állásfoglalása az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (Finnország kérelme – EGF/2020/007/FI/Finnair) (COM(2021)0227 – C9-0162/2021 – 2021/0116(BUD))

P9_TA(2021)0268 A9-0186/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2021)0227 – C9‑0162/2021),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 8. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i Intézményközi Megállapodásra(3) („IIA”, 2020. december 16.) és különösen annak 9. pontjára,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0186/2021),

A.  mivel az Unió létrehozta a jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerőpiaci beilleszkedésüket; mivel ez a támogatás a munkavállalóknak és azoknak a vállalatoknak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül valósul meg, amelyeknek dolgoztak;

B.  mivel Finnország a 2020. augusztus 25. és 2020. december 25. közötti referencia-időszakban EGF/2020/007 FI/Finnair referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból (EGAA) igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt miután a Finnair Oyj vállalatnál és annak egyik alvállalkozójánál(4) a Helsinki-Uusimaa NUTS 2 szintű régióban (FI1B) elbocsátottak 508 munkavállalót(5).

C.  mivel a Bizottság 2021. május 6-án határozatra irányuló javaslatot fogadott el az EGAA Finnország javára történő igénybevételére, hogy támogassa a NACE Rev. 2. rendszer szerinti gazdasági ágazatok közül az 51. ágazatban (Légi szállítás) működő vállalattól elbocsátott 500 célzott kedvezményezett, azaz munkavállaló munkaerőpiacra történő újbóli beilleszkedését;

D.  mivel a kérelem a Finnair Oyj vállalattól Finnországban elbocsátott 504, és annak egyik alvállalkozójától elbocsátott 4 munkavállalóra vonatkozik;

E.  mivel a kérelem az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt beavatkozási kritériumra épül, amely szerint legalább 500 munkavállalót bocsátanak el egy négy hónapos referencia-időszak alatt egy vállalkozáson belül egy tagállamban;

F.  mivel a Bizottság elismerte, hogy a Covid19-járvány okozta egészségügyi válság gazdasági válsághoz vezetett, és szorgalmazta a Next Generation EU helyreállítási terv kidolgozását, amely hangsúlyozza az EGAA kulcsfontosságú szerepét az elbocsátott munkavállalók megsegítésében;

G.  mivel a Covid19-világjárvány az utazási korlátozások következtében hatalmas sokkhatással volt a légiközlekedési ágazatra, aminek következtében 2020 áprilisában 2019 áprilisához képest 98,9%-kal csökkent a nemzetközi légi forgalom(6), az egész ágazatra kiterjedő utaskilométerek pedig 2020 júniusában 86,5%-kal csökkentek 2019 júniusához képest(7);

H.  mivel a nemzetközi utasok igényei 2019-hez képest 2020-ban 75,6%-kal estek vissza; mivel a Nemzetközi Légiszállítási Szövetség utasokra vonatkozó globális előrejelzése szerint 3–4 évbe fog telni, amíg a légi közlekedési ágazat eléri a válság előtti szintet;

I.  mivel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (EGF/2020/000 TA 2020 – Technikai segítségnyújtás a Bizottság kezdeményezésére) szóló, 2020. június 18-i európai parlamenti állásfoglalás(8) elfogadása után ez az EGAA egyik első igénybevétele a Covid19-válság kapcsán, mely állásfoglalás kimondja, hogy az EGAA igénybe vehető a Covid19 okozta globális válsággal összefüggésben tartósan elbocsátott munkavállalók és önálló vállalkozók támogatására az 1309/2013/EU rendelet módosítása nélkül;

J.  mivel a világjárvány kezdete előtt a Finnairnek megbízható pénzügyi eredményei voltak, a szállított utasok száma 2019-ben 10,3%-kal nőtt, bevételei pedig 2019-ben 9,2%-kal, a 3 097 millió EUR-t elérve nőttek a 2018. évi 2 836 millió EUR-hoz képest;

K.  mivel a Finnországban, valamint a többi országban bevezetett korlátozások jelentős hatást gyakoroltak a Finnair működésére, különösen a nemzetközi és az interkontinentális járatok tekintetében; mivel a légi közlekedés fontos közlekedési mód, amely összeköti a távoli területeket, például Finnországot a világ többi részével;

L.  mivel a helsinki repülőtér jelentős légi közlekedési csomópont, a Finnair pedig jelentős légi fuvarozó Európa és Ázsia között, és 2020 januárjában a Kínába érkező utasok száma 2019 januárjához képest 58%-kal nőtt; mivel azonban 2020 februárjában az utasszám a járványhelyzet miatt meredeken, 73%-kal csökkent;

M.  mivel a Finnair által szállított utasok száma 2019-hez képest 76,2 %-kal, bevételei pedig 2020-ban 73,2 %-kal csökkentek, aminek következtében a vállalat 2020-ban 464,5 millió EUR működési veszteséget halmozott fel(9); mivel a Finnairnél megtakarításokra került sor az ingatlanokkal, a légi járművek lízingjével, az információtechnológiával (az ügyfélfolyamatok digitalizációjával és automatizálásával), az értékesítési és forgalmazási költségekkel, valamint az adminisztrációs költségekkel és a kompenzációs rendszerekkel összefüggésben; mivel ezzel a munkaerő állománya pedig 700 álláshellyel csökkent(10), és szinte az összes munkavállalót az év egy részében kényszerszabadságra küldték, és 2021-ben a munkavállalók nagy része továbbra is kényszerszabadságon van;

N.  mivel a Finnair hosszú távú célja, hogy 2045-re elérje a szén-dioxid-semlegességet, és 2025 végéig a 2019-es szinthez képest 50%-kal csökkentse a nettó kibocsátást(11), és a vállalat szerint a Finnair a világjárvány alatt is továbbfejlődött fenntartható bioüzemanyagokba való beruházásokkal a fenntarthatóságra irányuló erőfeszítések révén;

O.  mivel a légi közlekedési ágazat a teljes GDP 3,2%-át kitéve jelentős mértékben járul hozzá a finn gazdasághoz(12), és az ország legnagyobb légitársaságánál, a Finnairnél történt elbocsátások súlyos hatást gyakorolnak Helsinki-Uusimaa régióra és a nemzetgazdaságra;

P.  mivel 2020-ban 42 000 főt foglalkoztattak (23 000 közvetlen és 19 000 közvetett munkahelyen) a finnországi légi közlekedési ágazatban, és ezek az elbocsátások súlyos hatással lesznek a nemzetgazdaságra; mivel az elbocsátások által érintett Helsinki-Uusimaa régióban az állást kereső munkanélküliek száma 0,8 százalékponttal, a 2019. évi 6,4%-ról 2020-ra 7,2%-ra nőtt;

Q.  mivel a válság miatt növekvő munkanélküliség következtében a Finnair korábbi munkavállalóinak kihívást jelenthet újra elhelyezkedniük;

R.  mivel a Bizottság kijelentette, hogy az egészségügyi válság gazdasági válsághoz vezetett, gazdaságélénkítési tervet dolgozott ki, és hangsúlyozta az EGAA mint vészhelyzeti eszköz szerepét(13);

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Finnország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 1 752 360 EUR összegű pénzügyi hozzájárulásra, amely a 2 920 600 EUR-t kitevő összes kiadás 60%-a, amely a személyre szabott szolgáltatásokra fordított 2 730 600 EUR-t, továbbá az előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre szánt 190 000 EUR összegű kiadásokat foglalja magában;

2.  megállapítja, hogy a finn hatóságok 2020. december 30-án nyújtották be a kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság 2021. május 6-án fejezte be, majd erről ugyanazon a napon értesítette a Parlamentet; sajnálja, hogy a Bizottság értékelése a jelenlegi körülmények között ilyen hosszú időt vett igénybe;

3.  megállapítja, hogy valamennyi eljárási követelmény teljesült;

4.  megjegyzi, hogy a kérelem a Finnair Oyj vállalattól és annak egyik alvállalkozójától elbocsátott 508 munkavállalóra vonatkozik; megjegyzi továbbá, hogy Finnország előrejelzése szerint az összes támogatható kedvezményezettből 500 fog részt venni az intézkedésekben (célzott kedvezményezettek);

5.  emlékeztet arra, hogy az elbocsátások társadalmi hatásai várhatóan jelentősek lesznek a Finnair működésének központjául szolgáló Helsinki-Uusimaa régióban élő munkavállalók számára, ahol a munkanélküli álláskeresők száma 2020 februárja és áprilisa között 22,5%-kal, 2019 és 2020 között pedig 0,8 százalékponttal nőtt(14), ami az elbocsátott munkavállalók újrafoglalkoztatása tekintetében problémákkal teli kilátásokat vetít előre; ezért pozitívumként jegyzi meg, hogy az elbocsátott munkavállalók egyéni álláskeresési tanácsadásban és támogatásban, valamint személyre szabott továbbképzésekben és átképzésekben részesülhetnek, amivel növelhetik elhelyezkedési esélyeiket;

6.  hangsúlyozza, hogy valamennyi munkavállalót – megkülönböztetés nélkül és állampolgárságuktól függetlenül – integrálni kell és támogatni kell az EGAA ezen projektjében foglalt intézkedésekkel;

7.  hangsúlyozza, hogy a támogatásra jogosult személyek 44%-a nő, és a leginkább érintett korcsoport a 30 és 54 év közöttiek; megjegyzi, hogy a második legnagyobb korcsoport, az 55–64 év közöttiek (28,20%) további kihívásokkal szembesülhetnek a munkaerőpiacra való visszailleszkedés során;

8.  megjegyzi, hogy Finnország 2020. október 21-én kezdte meg a személyre szabott szolgáltatások nyújtását a megcélzott kedvezményezetteknek, ezért az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulásra való jogosultság időszaka 2020. október 21-től 2022. december 30-ig fog tartani;

9.  emlékeztet arra, hogy a munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak nyújtott, személyre szabott szolgáltatások az alábbiakat foglalják magukban: tanácsadás és egyéb előkészítő intézkedések, foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások, képzés, bértámogatás, vállalkozásindítási támogatás, valamint utazási, szállás- és költözési támogatások; üdvözli a kedvezményezetteknek nyújtott szakképzési képzéseket, többek között a következőkről szóló képzéseket: mesterséges intelligencia (MI), digitális biztonság és robotika; üdvözli továbbá, hogy Finnország a bértámogatást a kedvezményezettek bérköltségeinek csökkentésére, a vállalkozásindítási támogatást pedig a vállalkozói tevékenység előmozdítására használja, de emlékeztet arra, hogy ez a támogatás a munkakereső vagy képzési tevékenységekben részt vevő kedvezményezettek tevékeny részvételétől függ;

10.  megjegyzi, hogy az EGAA végrehajtásával összefüggésben a finn hatóságoknál 2020. október 21-től kezdődően merültek fel igazgatási kiadások, és hogy ezért 2020. október 21. és 2023. június 30. közötti előkészítő, irányítási, tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos, valamint ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekre fordított kiadások támogathatók az EGAA-ból származó pénzügyi hozzájárulásból;

11.  üdvözli, hogy a személyre szabott szolgáltatások koordinált csomagját Finnország egy munkacsoporttal egyeztetve állította össze; hangsúlyozza, hogy az előkészítő tevékenységek keretében találkozókra került sor a következők képviselőivel: Uusimaa gazdaságfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi központjai, valamint foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési hivatalai, a Finnair, továbbá a következő szakszervezetek: Ilmailualan Unioni (IAU), Finnairin insinöörit ja ylemmät toimihenkilöt (FINTO), Auto ja Kuljetusalan Työntekijäliitto ry (AKT) és a Trade Union Pro;

12.  hangsúlyozza, hogy a finn hatóságok által nyújtott megerősítés szerint a támogatható intézkedésekre más uniós pénzügyi eszközből nem folyósítanak támogatást;

13.  ismételten hangsúlyozza, hogy az EGAA-ból nyújtott támogatás nem léphet azon intézkedések helyébe, amelyek a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében a vállalatok felelősségi körébe tartoznak;

14.  határozottan támogatja, hogy a 2021–2027 közötti időszakban az EGAA továbbra is szolidaritást mutasson, ugyanakkor a szerkezetátalakítás okairól annak hatásaira helyezve a hangsúlyt; üdvözli, hogy az új szabályok értelmében a dekarbonizáció céljából is benyújtható támogatás iránti kérelem;

15.  jóváhagyja a jelen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

16.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és annak mellékletét a Tanácsnak és a Bizottságnak.

MELLÉKLET

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Finnország EGF/2020/007 FI/Finnair referenciaszámú kérelme nyomán az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, az (EU) 2021/1023 határozattal.)

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (2) HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o. (3) HL L 433. I, 2020.12.22., 28. o. (4) Hub Logistics Finland Oy, amely Helsinki-Uusimaa régióban található. (5) Az EGAA-rendelet 3. cikke értelmében. (6) ATAG. 2020 Aviation Benefits Beyond Borders Report (Légi közlekedés: előnyök határok nélkül, 2020. évi jelentés): https://aviationbenefits.org/media/167186/abbb2020_full.pdf (7) IATA: Air Passenger Market Analysis June 2020 (A légi utasok piacának 2020. júniusi elemzése): https://www.iata.org/en/iata-repository/publications/economic-reports/air-passenger-monthly-analysis---june-20202/ (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0141. (9) https://company.finnair.com/en/media/all-releases/news?id=3801600 (10) News | Finnair (11) News | Finnair (12) Légi közlekedési akciócsoport (Air Transport Action Group, ATAG), Aviation Benefits Beyond Borders (Légi közlekedés: előnyök határok nélkül): https://aviationbenefits.org/downloads/aviation-benefits-beyond-borders-2020/ (13) COM(2020)0442. (14) Finnország statisztikai adatbázisa https://pxnet2.stat.fi/PXWeb/pxweb/en/StatFin/

Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2019)0003 – C8-0025/2019 – 2019/0001B(COD))

P9_TA(2021)0269 A9-0083/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2019)0003),

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete 2021. február 11-i határozatára, miszerint engedélyezi az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság számára, hogy felossza a fent említett bizottsági javaslatot, és két különálló jogalkotási jelentést készítsen az alapján,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (2) bekezdésének d) pontjára és 82. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0025/2019),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2021. március 31-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0083/2021),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. június 8-án került elfogadásra az (EU) 2019/816 és az (EU) 2019/818 rendeletnek az egyéb uniós információs rendszerekhez az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer céljából való hozzáférésre vonatkozó feltételek megállapítása tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(A Parlament és a Tanács megállapodása következtében a Parlament álláspontja megegyezik a végleges jogalkotási aktussal, az (EU) 2021/1151 rendelettel.)

Az Európai Parlament határozata a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló, 2021. május 6-i felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás mellőzéséről (C(2021)3114 - 2021/2680(DEA))

P9_TA(2021)0270 B9-0315/2021

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2021)3114),

–  tekintettel a Bizottság 2021. május 12-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett, 2021. június 3-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 85. cikke (2) bekezdésére és 82. cikke (6) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 111. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 111. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik franciabekezdésében említett határidőn belül – amely 2021. június 8-án járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel a 648/2012/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az említett rendelet 4. cikkében megállapított elszámolási kötelezettség a 2021. június 18-ig tartó átmeneti időszakban nem alkalmazandó azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik azokat a befektetési kockázatokat, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek és a nyugdíjkonstrukció-rendszerek tagjait az ilyen rendszerek nemteljesítése esetén illető kártérítés nyújtására létrehozott szervezetek fizetőképességéhez; mivel ezt az átmeneti időszakot azért vezették be, hogy a származtatott ügyletek központi elszámolása ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására, továbbá, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a számlapénzben és nem számlapénzben, változó biztosítékeszközként nyújtott biztosítékok nyugdíjkonstrukció-rendszerek általi átalakítására vonatkozó életképes technikai megoldások kidolgozására;

B.  mivel a 648/2012/EU rendelet 85. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az említett átmeneti időszakot két alkalommal, minden egyes alkalommal egy évvel meghosszabbítsa, ha arra a következtetésre jut, hogy még nem dolgoztak ki életképes technikai megoldást, és hogy a származtatott ügyletek központi elszámolása továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolna a jövőbeli nyugdíjasok nyugellátására;

C.  mivel az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) 2020. decemberi jelentésében azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel, ezáltal több időt biztosítva a központi szerződő feleknek hozzáférési modelljeik finomítására annak érdekében, hogy azok szélesebb körben elérhetővé váljanak a nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára, és ezzel egyidejűleg elkerüljék azt a helyzetet, hogy a Covid19 piaci dinamikája után elszámolási kötelezettséget vezessenek be a nyugdíjkonstrukció-rendszerekre vonatkozóan;

D.  mivel a Bizottság – figyelembe véve az ESMA jelentését – megállapítja, hogy valóban szükség van az átmeneti időszak egy évvel történő meghosszabbítására a tervezett megoldások kidolgozása és további pontosítása céljából;

E.  mivel a Bizottság ezért elfogadta a felhatalmazáson alapuló rendeletet, amely 2022. június 18-ig meghosszabbítja az átmeneti időszakot;

F.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie annak érdekében, hogy biztosítsa az uniós nyugdíjkonstrukció-rendszerek számára a központi elszámolás alóli mentességhez szükséges biztonságot;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása a vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszközének az Integrált Határigazgatási Alap részeként történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (07234/1/2021 – C9-0196/2021 – 2018/0258(COD))

P9_TA(2021)0271 A9-0196/2021

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (07234/1/2021 – C9-0196/2021),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0474) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0196/2021),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 67. o. (2) HL C 158., 2021.4.30., 133. o.

Az Európai Parlament 2021. június 8-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (06980/2/2021 – C9-0195/2021 – 2018/0206(COD))	P9_TA(2021)0272 A9-0197/2021
HELYESBÍTÉSEK COR01

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (06980/2/2021 – C9-0195/2021),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0382) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel a Bizottság módosított javaslatára (COM(2020)0447),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0197/2021),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

3.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

4.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

5.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

MELLÉKLET A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

A Bizottság nyilatkozata a gyermekszegénység elleni küzdelemre irányuló „ESZA+” beruházásokkal kapcsolatban:

2019-ben az EU-ban 18 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, és az érintett gyermekek száma egyes tagállamokban rendkívül magas volt. A Covid19-járvány és annak társadalmi-gazdasági következményei súlyosbították az egyenlőtlenségeket és a szegénységet, és a gyermekeket nagyobb mértékben érintették. A gyermekszegénység az összes tagállamban következetesen jelen van, és továbbra is jelentősebb, mint a munkaképes korú felnőtteket érintő szegénység.

A Bizottság ezért üdvözli, hogy olyan kiegyensúlyozott megállapodás született, amelynek köszönhetően az ESZA+ a gyermekszegénység jelentette kihívás kezelésének egyik legfontosabb eszköze lesz. A megállapodás elismeri, hogy valamennyi tagállamban sürgősen szükség van a gyermekek javát szolgáló befektetésre.

2021. március 24-én a Bizottság elfogadta az európai gyermekgarancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot azzal a céllal, hogy strukturálisan kezelje a kihívást . Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz majd annak biztosítására, hogy a tagállamok az ESZA+-ból származó finanszírozást megfelelő mértékben a gyermekgarancia végrehajtásához való hozzájárulásra fordítsák. Ezen túlmenően ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy más rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is vegyenek igénybe ahhoz, hogy támogassák, hogy ezen a területen megfelelő beruházások valósuljanak meg.

A Bizottság nyilatkozata az ifjúsági foglalkoztatásra irányuló „ESZA+” beruházásokkal kapcsolatban:

A Bizottság hangsúlyozza, hogy a fiatalokat aránytalanul nagy mértékben sújtotta a Covid19-járvány nyomán kialakult társadalmi-gazdasági válság. Az EU-ban az ifjúsági munkanélküliség aránya 2019 decembere és 2020 decembere között 3 százalékponttal nőtt, és a munkanélküli fiatalok száma meghaladta a 3,1 milliót. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy a munkanélküliség a fiatalok körében következetesen és jelentősen elterjedtebb, mint a felnőtt népesség körében, és a legfrissebb adatok szerint több mint 10 százalékpontos eltérés áll fenn (2020 decemberében 17,8%, illetve 6,6%).

A Bizottság üdvözli a társjogalkotók által elért megállapodást, amely figyelembe veszi ezt a minden tagállamot érintő kihívást. Az ESZA+ a legfontosabb uniós finanszírozási eszköz a nemrégiben elfogadott megerősített ifjúsági garancia, valamint az ifjúsági foglalkoztatást támogató kezdeményezés keretébe tartozó egyéb releváns intézkedések végrehajtásához.

Az ESZA+ programozása során a Bizottság minden tőle telhetőt megtesz majd annak biztosítására, hogy a tagállamok az ESZA+-ból származó finanszírozást megfelelő mértékben a megerősített ifjúsági garancia végrehajtására fordítsák. Ezen túlmenően ösztönözni fogja a tagállamokat arra, hogy más rendelkezésre álló uniós finanszírozási eszközöket és nemzeti forrásokat is vegyenek igénybe ahhoz, hogy támogassák, hogy ezen a területen megfelelő beruházások valósuljanak meg.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 165. o. (2) HL C 86., 2019.3.7., 84. o. (3) Elfogadott szövegek, 2019.4.4., P8_TA(2019)0350.