Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/0206(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0157/2022

Előterjesztett szövegek :

A9-0157/2022

Viták :

PV 07/06/2022 - 2
CRE 07/06/2022 - 2
PV 17/04/2023 - 15
CRE 17/04/2023 - 15

Szavazatok :

PV 08/06/2022 - 10.5
CRE 08/06/2022 - 10.5
A szavazatok indokolása
PV 22/06/2022 - 13.2
CRE 22/06/2022 - 13.2
PV 18/04/2023 - 4.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2022)0247
P9_TA(2023)0101

Elfogadott szövegek
PDF 367kWORD 113k
2022. június 22., Szerda - Brüsszel
Szociális Klímaalap ***I
P9_TA(2022)0247A9-0157/2022

Az Európai Parlament 2022. június 22-én elfogadott módosításai jogalkotási állásfoglalása a Szociális Klímaalap létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0568 – C9-0324/2021 – 2021/0206(COD))(1)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében aláírt Párizsi Megállapodásnak28 (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), amely 2016 novemberében lépett hatályba. A megállapodás értelmében a részes felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon.
 (1)  Az Unió és tagállamai részes felei az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015 decemberében aláírt Párizsi Megállapodásnak28 (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás), amely 2016 novemberében lépett hatályba. A megállapodás értelmében a részes felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartják, és törekednek arra, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A glasgow-i éghajlati paktum elfogadásával a Párizsi Megállapodás részes felei elismerték, hogy a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre való korlátozása jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2022 végéig megerősítik a 2030-ra vonatkozó céljaikat, hogy megszüntessék az elérendő célok és a vállalások közötti szakadékot, összhangban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításaival. Ezt méltányos módon, a közös, de megkülönböztetett felelősség és az eltérő képességek elvének tiszteletben tartásával, az eltérő különböző nemzeti körülmények figyelembevételével kell végrehajtani.
__________________
 __________________
28 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
 28 Párizsi Megállapodás (HL L 282., 2016.10.19., 4. o.).
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény29 meghatározza az új növekedési stratégiát, amelynek célja, hogy az Uniót olyan fenntartható, méltányosabb és virágzóbb társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, és ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a gazdasági növekedés nem erőforrásfüggő. A Bizottság javasolja továbbá az EU természeti tőkéjének védelmét, megőrzését és fejlesztését, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelmét a környezettel kapcsolatos kockázatok és hatások ellen. Végezetül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki ne maradjon le.
 (2)  Az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közlemény meghatározza az új növekedési stratégiát, amelynek célja, hogy az Uniót olyan fenntartható, igazságos, méltányosabb és virágzóbb társadalommá alakítsa át, amely modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkezik, és ahol legkésőbb 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A Bizottság javasolja továbbá az EU természeti tőkéjének helyreállítását, védelmét, megőrzését és fejlesztését, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelmét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Végezetül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki ne maradjon le.
__________________
 __________________
29 COM(2019)0640.
 29 COM(2019)0640.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet30 átülteti a jogba a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást ír elő az Unió részére a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Uniónak 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elnyelésének levonása után az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. E cél eléréséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
 (3)  Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet30 átülteti a jogba a gazdaság egészére kiterjedő klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérésére vonatkozó célkitűzést. Az említett rendelet kötelező erejű kötelezettségvállalást ír elő az Unió részére a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Uniónak 2030-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elnyelésének levonása után az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkentenie az üvegházhatásúgáz-kibocsátását. E cél eléréséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
__________________
 __________________
30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
 30 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  A 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat újólag megerősítette az Európai Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy a szociális Európa megteremtésén munkálkodik, valamint aziránti elkötelezettségét, hogy – a vonatkozó hatáskörök, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – uniós és nemzeti szinten tovább fokozza a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.
 (6)  A szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv1a a hangsúlyozza, hogy a szociális jogokat és az európai szociális dimenziót valamennyi uniós politikában erősíteni kell a Szerződésekben foglaltaknak, különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkében foglaltaknak megfelelően. A 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat újólag megerősítette az Európai Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy a szociális Európa megteremtésén munkálkodik, garantálva az igazságos átállást, valamint aziránti elkötelezettségét, hogy – a vonatkozó hatáskörök, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett – uniós és nemzeti szinten tovább fokozza a szociális jogok európai pillérének konkrét végrehajtását.
__________________
1a Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
6 a preambulumbekezdés (új)
(6a)  Az Alap csak olyan tevékenységeket és címzetteket támogathat, amelyek tiszteletben tartják a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat, többek között a bérekre és a munkakörülményekre vonatkozóan, ideértve a kollektív szerződéseket is, és amelyek előmozdítják a fenntartható és minőségi munkahelyeket.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében.
 (7)  A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében. Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjében és a szociális jogok európai pillérében foglalt méltányos átállás elve azt jelenti, hogy Unió-szerte felszámoljuk az energetikai és közlekedési szegénységet. Ennek előmozdítása érdekében az új Szociális Klímaalapnak hozzá kell járulnia a legkiszolgáltatottabb háztartások védelméhez és megerősítéséhez. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy ezek a háztartások ténylegesen részesüljenek a különböző finanszírozási eszközök végrehajtásából származó előnyökből, nevezetesen a tagállamok rendelkezésére álló eszközökből, amelyek magukban foglalják a kohéziós alapokat, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, valamint a jelenleg az EU ETS-ből származó bevételeket. A tagállamok rendelkezésére álló forrásokat épületek mélyfelújítási beruházásaira, minőségi zöld munkahelyek teremtésére és a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztésére, a közlekedési ágazat dekarbonizálására és a nyilvánosan elérhető, megosztott környezetbarát mobilitás hozzáférhetőbbé tételére kell fordítani.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra. Mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv31 hatálya alá vonása további gazdasági ösztönzőt jelent a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz, és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – csökkenteni fogja az épületek és a közúti közlekedés költségeit, és új lehetőségeket teremt a munkahelyteremtésre és a beruházásokra.
 (8)  Ezek a módosítások eltérő gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv31 hatályának bármilyen meghosszabbításának további gazdasági ösztönzőt kell biztosítania a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez – közép- és hosszú távon – hozzá fog járulni az energiaszegénység és a közlekedési szegénység felszámolásához, és új lehetőségeket teremt minőségi munkahelyek létrehozására és fenntartható beruházásokra, teljes összhangban az európai zöld megállapodás céljaival. A Bizottságnak adatokat kell gyűjtenie a kísérő intézkedések társadalmi hatásáról, valamint arról, hogy ezek az intézkedések hogyan érintik a különböző tagállamokat, régiókat és kiszolgáltatott csoportokat, annak érdekében, hogy megelőző megközelítést biztosítson a fenntartható és megfizethető energiához való hozzáférés és a mobilitás terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Külön figyelmet kell fordítani a leghátrányosabb helyzetű csoportokra és a közlekedési szegénységtől sújtott vagy energiaszegénységben élő háztartásokra annak érdekében, hogy részesülhessenek az e finanszírozási eszközök végrehajtásából származó előnyökből, és senki se maradjon le.
__________________
 __________________
31 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
 31 Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  E beruházások finanszírozásához azonban forrásokra van szükség. Továbbá ezeket a beruházásokat megelőzően a háztartások és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevők fűtési, hűtési és főzési, valamint közúti közlekedési költségei valószínűleg emelkedni fognak, mivel az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi kötelezettségek hatálya alá tartozó tüzelőanyag-forgalmazók áthárítják a szén-dioxid-kibocsátási költségeket a fogyasztókra.
 (9)  Az elegendő, stabil és méltányos beruházások finanszírozásához azonban forrásokra van szükség. Továbbá ezeket a beruházásokat megelőzően a háztartások és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevők fűtési, hűtési és főzési, valamint közúti közlekedési költségei valószínűleg emelkedni fognak, az orosz agressziós háború fényében is, figyelembe véve a tagállamok importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)   A fosszilis gáz magas árai, amelyek a 2021–2022-es fűtési szezonban egyes tagállamokban szélsőséges áremelkedéseket okoztak, és amelyeket az importfüggőség és a geopolitikai feszültségek tovább súlyosbítottak, ismét rávilágítottak arra, hogy az EU ipara és háztartásai, különösen a legszegényebb háztartások mennyire függnek az importált fosszilis gáztól. Az energiahatékonysági intézkedésekbe, valamint a megújuló energián alapuló fűtési rendszerekbe történő beruházások – beleértve az elektromos hőszivattyúkat, a távfűtést és -hűtést, valamint a megújulóenergia-közösségekben való részvételt – jelentik tehát a legköltséghatékonyabb módszert az importfüggőség és a kibocsátás csökkentésére, miközben növelik az Unió rezilienciáját. Az említett elveknek való megfelelés biztosítása érdekében harmadik fél általi finanszírozási rendszerekre van szükség, különösen a legszegényebb háztartások esetében.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)   Mivel a tisztább Európára való átállásnak olyan gazdasági és társadalmi hatásai lesznek, amelyeket nehéz előre felmérni, további beruházásokra és így pénzügyi forrásokra lehet szükség ahhoz, hogy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megőrzése mellett megvalósuljon a klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalás.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
9 c preambulumbekezdés (új)
(9c)  A tüzelőanyag-forgalmazók által a végső fogyasztókra áthárított költségek vállalatonként, régiónként vagy tagállamonként eltérőek lehetnek. A Bizottságnak ezért adatokat kell gyűjtenie a tüzelőanyag-forgalmazók által vállalt költségek és a végső fogyasztókra áthárított költségek arányáról, és évente jelentést kell tennie megállapításairól a Parlamentnek.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
9 d preambulumbekezdés (új)
(9d)  Az építőiparban az épületek szerkezetének holisztikus reformja az energia iránti kereslet csökkenéséhez vezetne, ami hatékonyabban venné figyelembe a kirekesztés kockázatának kitett embereket, vagyis azokat, akik az Unióban a leginkább szenvednek az energiaszegénységtől. Ellensúlyozná a családok vidéki, városkörnyéki, városi és ritkán lakott területek közötti mobilitásának tendeciáját is, ami gátolná a lakásárak esetleges emelkedését és az ebből következő, a megnövekedett magánközlekedéssel járó üvegházhatásúgáz-kibocsátást.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési fogyasztókat, akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe.
 (10)  A klímasemlegességre való, többek között a szén-dioxid-árazás révén történő átállás aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési fogyasztókat, akik jövedelmük nagyobb részét energiára és közlekedésre fordítják, – bizonyos régiókban, többek között a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető területeken vagy a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is – nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét a bevonásból eredő társadalmi hatások kezelésére kell fordítani, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le.
 (11)  Ezért az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét saját forrásként kell felhasználni az uniós költségvetés általános bevételként történő finanszírozására, összhangban az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervet meghatározó, jogilag kötelező erejű, 2020. december 16-i intézményközi megállapodással1a, ily módon biztosítva az eszközt az uniós költségvetés számára a bevonásból eredő társadalmi hatások kezeléséhez való hozzájáruláshoz, hogy az átállás méltányos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon le. Az intézményközi megállapodás értelmében az új saját források számára létrehozott kosár bevezetése 2023. január 1-jéig várható. A zöld saját források eszközt biztosítanak arra, hogy az uniós költségvetést hozzá lehessen igazítani az Unió szakpolitikai prioritásaihoz, ezáltal uniós hozzáadott értéket teremtenek, és azokat az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos célkitűzésekhez, a NextGenerationEU nyomán keletkezett adósság visszafizetéséhez, valamint az uniós költségvetésnek a beruházási és garanciaeszközként való működésével kapcsolatos rezilienciájához való hozzájárulás érdekében kell felhasználni.
__________________
1a Intézményközi Megállapodás (2020. december 16.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről (HL L 433I., 2020.12.22., 28. o.).
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
11 a preambulumbekezdés (új)
(11a)  További adóügyi vagy ösztönző intézkedésekre lehet szükség a kiszolgáltatott helyzetben levő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kisvállalkozások vagy a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók támogatása érdekében.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni olyan alapvető energetikai szolgáltatásokhoz, mint például a hűtés – mivel a hőmérséklet emelkedik – és a fűtés. Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát32. Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések – különösen az energetikai felújítások – nyújthatnak tartós megoldást.
 (12)  Az energiaszegénység jelenlegi mértékére való tekintettel ez még relevánsabb. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem férnek hozzá azokhoz azalapvető energetikai szolgáltatásokhoz, amelyek a tisztességes életszínvonal alapját képezik, beleértve a megfelelő fűtést, a hűtést, a világítást és a készülékek táplálására szolgáló energiát az adott meglévő szociálpolitikai és egyéb szakpolitikai keretben, gyakran amiatt, mert azzal szembesülnek, hogy a rendelkezésre álló jövedelmen belül több tényező, köztük az alacsony jövedelem, a magas energiaárak és a gyenge minőségű, rossz teljesítményű lakóépületek miatt magas az energiakiadások aránya. Egy 2019. évi uniós szintű felmérés szerint mintegy 34 millió európai számolt be arról, hogy 2018-ban nem volt képes megfelelően fűteni otthonát, és az Unió népességének 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse otthonát32. Összességében az Energiaszegénységi Megfigyelőközpont becslése szerint az Európai Unióban több mint 50 millió háztartás él energiaszegénységben. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. Annak ellenére, hogy e kihívás fontosságát uniós szinten különböző kezdeményezéseken, jogszabályokon és iránymutatásokon keresztül már több mint egy évtizede elismerik, az energiaszegénységnek még mindig nincs egységes uniós szintű fogalommeghatározása, és a tagállamoknak csak egyharmada vezette be az energiaszegénység nemzeti fogalommeghatározását. Ebből kifolyólag nem állnak rendelkezésre átlátható és összehasonlítható adatok az Unión belüli energiaszegénységről, ez pedig gátolja az energiaszegénység szintjének tényleges nyomon követését és értékelését. Ezért uniós szintű fogalommeghatározást kell kidolgozni az energiaszegénység hatékony kezelése és a tagállamokban elért eredmények mérése érdekében. A szociális tarifák vagy a közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak, ugyanakkor csak a célzott strukturális intézkedések, az energiahatékonyság elsődlegessége elvének alkalmazása, további megújuló energiaforrások – többek között közösségvezérelt projektek révén történő – telepítése, valamint a háztartásokat célzó tájékoztatási és tudatosságnövelő intézkedések – különösen az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelvben (átdolgozás) meghatározott felújítási követelményekhez hozzájáruló energetikai felújítások – nyújthatnak tartós megoldást, és segíthetik hatékonyan az energiaszegénység elleni küzdelmet.
__________________
 __________________
32 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01]).
 32 2018. évi adatok. Eurostat, SILC [ilc_mdes01]).
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
12 a preambulumbekezdés (új)
(12a)  Az építőipari ágazatban az épületek teljes körű felújítása, amely az energiahatékonyság javítását célzó intézkedéseken alapul az épületet alkotó valamennyi elem figyelembe vételével, az egy családmagra jutó energiafogyasztás csökkenését, egyúttal a háztartások megtakarításainak növekedését eredményezné, és így az energiaszegénység elleni küzdelem egyik módját jelentené. A 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv jövőbeli felülvizsgálata megteremtené az alapokat e célkitűzések eléréséhez, ezért azt a Szociális Klímaalap végrehajtása során figyelembe kell venni.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
12 b preambulumbekezdés (új)
(12b)  Különös figyelmet kell fordítani a magánbérleti piacon a bérlőkre. Az ilyen bérlők közé tartoznak kiszolgáltatott helyzetben lévő, energiaszegénységben élő háztartások vagy az olyan, az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érintenek a megemelkedett fűtési költségek árhatásai vagy a felújítás után magasabb bérleti díjak, de nincsenek abban a helyzetben, hogy felújítsák az általuk lakott épületet. A tagállamoknak ezért szociális klímaterveik részeként a bérbeadókkal, a magánszektorral és az érintett helyi hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel konzultálva energiahatékony, környezetbarát szociális lakhatási programot és konkrét intézkedéseket és beruházásokat kell kidolgozniuk a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők támogatására, például a magánbérleti szektor bérlőit célzó nemzeti rendszerek vagy utalványrendszerek mérlegelésével, hogy felújítási intézkedéseket hozzanak, és hozzájáruljanak az Unió éghajlat-politikai céljaihoz. A tagállamok által végrehajtott intézkedésekről és beruházásokról szóló kétéves jelentés és értékelés részeként a Bizottságnak értékelnie kell, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott bérlők támogatására, és mennyire voltak hatékonyak ebben. Pozitív eredmények hiányában ezt az értékelést adott esetben – a tagállamokkal, a magánbérleti piac képviselőivel és az érintett helyi hatóságokkal és civil társadalmi szervezetekkel konzultálva – bizottsági kezdeményezésnek kell kísérnie, amely a magánbérleti piacon a kiszolgáltatott helyzetben lévő bérlők helyzetének kezelésére irányul.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
12 c preambulumbekezdés (új)
(12c)  A közlekedési szegénységről eddig kevés szó esett, és sem uniós, sem nemzeti szinten nem állnak rendelkezésre egyértelmű fogalommeghatározások. A probléma megoldása azonban egyre sürgetőbbé válik a belső égésű motorral hajtott járművek fokozatos kivonására vonatkozó szigorodó követelmények, a magas üzemanyagárak, illetve a vidéki, szigeti, perifériális, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető régiókban vagy területeken – beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is – élők esetében a közlekedés elérhetőségétől, akadálymentesítésétől és költségeitől való nagyfokú függőség miatt.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Ezért létre kell hozni a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: Alap), amely forrásokat biztosít a tagállamok számára az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatások kezelésére irányuló szakpolitikáik támogatása céljából. Ez mindenekelőtt ideiglenes jövedelemtámogatással, valamint olyan intézkedésekkel és beruházásokkal valósítandó meg, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelésével, az épületfűtés és -hűtés dekarbonizációjával, többek között a megújuló energia integrálásával, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításával, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálja.
 (13)  Ezért létre kell hozni a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: Alap), amely forrásokat biztosít a tagállamok számára a klímasemlegességre való, többek között a szén-dioxid-árazás révén történő átállás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatások kezelésére irányuló szakpolitikáik támogatása céljából. Ez mindenekelőtt ideiglenes jövedelemtámogatással, valamint olyan intézkedésekkel és beruházásokkal valósítandó meg, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelésével, az épületfűtés és -hűtés dekarbonizációjával, többek között a megújuló energia integrálásával, valamint a megfizethető és hatékony, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításával, ami a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálja.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)  Mivel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak, a kiszolgáltatott mikrovállalkozásoknak és a veszélyeztetett közlekedési felhasználóknak további támogatásra lesz szükségük a zöld átállás keretében, elegendő és arányos pénzügyi támogatást kell biztosítani valamennyi tagállam számára.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. E terveknek két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is biztosítaniuk kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számára az energiahatékonyságba, a fűtés és hűtés dekarbonizációjába, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekbe, valamint a mobilitásba történő beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energia- és közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg nem kerül sor ilyen beruházások végrehajtására. A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére irányuló hosszú távú megoldást, és más intézkedéseket is előirányozhatnak, beleértve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást.
 (14)  E célból minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) kell benyújtania a Bizottságnak. A terveknek hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtásához és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez, miközben biztosítják, hogy senki ne maradjon ki, valamint két célkitűzés elérésére kell törekedniük. Először is, a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal együtt azonosítaniuk kell és fel kell térképezniük az energia- vagy közlekedési szegénységben élő kiszolgáltatott háztartásokat, a kiszolgáltatott mikrovállalkozásokat és a veszélyeztetett közlekedési felhasználókat, hogy azok részesüljenek az energiahatékonysággal, a fűtés és hűtés dekarbonizációjával, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekkel és a mobilitással kapcsolatos beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges forrásokból. A tagállamoknak a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal közösen készített részletes elemzéssel kell szolgálniuk az energia- és közlekedési szegénység fő okairól a területükön; A terveknek célokat és célkitűzéseket is meg kell határozniuk az energia- vagy közlekedési szegénységben élők, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a veszélyeztetett közlekedési felhasználók számának csökkentése érdekében. Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőkre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energia- és közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg nem kerül sor ilyen beruházások végrehajtására. A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetésére irányuló hosszú távú megoldást, kiegészítve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló, ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással. A terveknek a nemzeti szinten már végrehajtott intézkedések figyelembevételét is biztosítaniuk kell.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)   Az építőipari és felújítási ágazatban dolgozók különösen ki vannak téve az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak. Ezért a felújítási munkák megkezdése előtt az azbeszt kötelező szűrésére és nyilvántartására, valamint az azbeszt és más veszélyes anyagok eltávolítására vonatkozó követelményekre van szükség. Az energetikai felújítások lehetőséget biztosítanak az azbeszt épületekből történő biztonságos eltávolítására.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)  A tagállamok által benyújtott terveknek tartalmazniuk kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentését célzó beruházások és intézkedések végrehajtásához szükséges tájékoztatási, kapacitásépítési és képzési intézkedéseket az épületek energiahatékonyságának növelése és az épületek fűtésére és hűtésére szolgáló megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés, valamint a fenntartható mobilitási és közlekedési szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása révén, beleértve a szükséges infrastruktúrákat és az elektromos járművek töltőállomásainak kiépítését. A terveknek foglalkozniuk kell a zöld átállás valamennyi szakaszához szükséges munkaerő hiányával is, különösen az épületek energetikai felújításával és a megújuló energiaforrásokból előállított energia integrálásával kapcsolatos munkahelyek, valamint az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kezelésére irányuló szakértői és közösségi munka terén.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A regionális szintű hatóságokkal konzultálva a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához.
 (15)  A helyi és regionális szintű hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt követően a tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményekhez az érintett területekre vonatkozó szakpolitikájukként és más releváns uniós alapok tervezett felhasználásaként. Így lehet a leginkább tiszteletben tartani a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatok, a gazdasági és szociális partnerek, valamint az érintett civil társadalmi szervezetek speciális tudását, a kutatást és innovációt, a munkaügyi kapcsolatokat, a társadalmi párbeszéd struktúráit, valamint a nemzeti hagyományokat, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévőknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához és a helyi és regionális szintű hatóságok és a társadalmi-gazdasági szereplők által kidolgozott projektek bővítéséhez.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
15 a preambulumbekezdés (új)
(15a)  A terveket átfogó módon kell kidolgozni, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott adminisztratív terheket. A tagállamok számára ezért elő kell írni, hogy a terveknek az ismertetettek szerinti kidolgozása és végrehajtása során átfogó módon járjanak el, ugyanakkor kerüljék a szükségtelen összetettséget.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből eredő társadalmi hatások kezelésében.
 (16)  Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegény vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogató intézkedéseknek segíteniük kell a tagállamokat az klímasemlegességre való átállásból, többek között a szén-dioxid-árazásból eredő szociális hatások kezelésében.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  E beruházásoknak a költségek és kibocsátások csökkentésére gyakorolt hatásától függően a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőknek nyújtott jól célzott közvetlen jövedelemtámogatás elősegítené az igazságos átállást. Az ilyen támogatást a lakás- és közlekedési ágazat dekarbonizációját kísérő ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. Nem lenne állandó, mivel nem kezeli az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kiváltó okait. Az ilyen támogatás csak az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő közvetlen hatásokra vonatkozhat, a villamosenergia- és hőtermelésnek az említett irányelv hatálya alá vonásához kapcsolódó villamosenergia- és fűtési költségekre nem. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatásra való jogosultságot időben korlátozni kell.
 (17)  A közvetlen jövedelemtámogatás az ugyanazon kedvezményezetteket célzó hosszú távú strukturális beruházási intézkedésekkel együtt hozzájárul az Alap célkitűzéseinek eléréséhez. E beruházásoknak a költségek és kibocsátások csökkentésére gyakorolt hatásától függően az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartásoknak nyújtott, jól célzott közvetlen jövedelemtámogatás hozzájárulna az energia- és mobilitási költségek csökkentéséhez és az igazságos átmenet támogatásához, amíg további strukturális beruházások meg nem valósulnak. Az ilyen támogatást a lakás- és közlekedési ágazat dekarbonizációját kísérő ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. Nem lenne állandó, mivel nem kezeli az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kiváltó okait. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatást az egyes tervek 2024–2027 közötti időszakra vonatkozó becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára kell korlátozni, és azt a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan a Bizottság által a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának előrehaladása és hatása fényében végzett, a közvetlen jövedelemtámogatás hatékonyságáról, hozzáadott értékéről, folyamatos relevanciájáról és szükséges mértékéről szóló országonkénti értékelésnek megfelelően kell megállapítani annak érdekében, hogy az ilyen támogatást 2032 végéig fokozatosan meg lehessen szüntetni.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat, a közlekedés kiszolgáltatott helyzetben lévő felhasználóit és a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokat tájékoztatni kell az Alap keretében nyújtott támogatás létezéséről és az abból való részesülés módjairól. Célzott, hozzáférhető és megfizethető információkat, oktatást, tájékoztatást és tanácsadást kell biztosítani a költséghatékony intézkedésekről és beruházásokról, és e célból megfelelő támogatásnak kell rendelkezésre állnia.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   Az Alapnak összhangban kell lennie az Uniónak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből eredő kötelezettségével, és nem támogathat olyan intézkedéseket vagy beruházásokat, amelyek szegregációhoz vagy társadalmi kirekesztéshez vezetnek.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
18 preambulumbekezdés
(18)  Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban történő kezelésének fontosságára, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon cél eléréséhez, hogy a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret összes kiadásának 30 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések érvényesítésére kell fordítani, és hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2026-ban és 2027-ben az éves kiadások 10 %-át biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket is. Ehhez az Alap kiadásainak jelölésére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 II. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet. A tervekben csak ilyen intézkedések és beruházások szerepelhetnek. A közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket főszabályként úgy kell tekinteni, mint amelyek előreláthatólag jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, és mint ilyenek, megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság már jóval a tervek elkészítését megelőzően technikai iránymutatást kíván kiadni a tagállamoknak. Az iránymutatás kifejti, hogyan kell az intézkedéseknek és beruházásoknak megfelelniük az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság 2021-ben tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kíván benyújtani a zöld átállás szociális vonatkozásainak kezelését illetően.
 (18)  Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban történő kezelésének fontosságára, a szociális jogok európai pillérével összefüggő kötelezettségvállalásokra, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre, az e rendelet szerinti intézkedéseknek hozzá kell járulniuk azon cél eléréséhez, hogy a 2021–2027 közötti időszak többéves pénzügyi keretében az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes összegének legalább 30%-át az éghajlat-politikai célkitűzések támogatására kell fordítani, és hozzá kell járulniuk ahhoz a célkitűzéshez, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret éves kiadásainak 7,5%-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10%-át biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket is. Ehhez az Alap kiadásainak jelölésére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet33 II. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Az Alapnak olyan tevékenységeket kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a Bizottság által az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet34 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott technikai vizsgálati kritériumokat. A tervekben csak ilyen intézkedések és beruházások szerepelhetnek. A közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket főszabályként úgy kell tekinteni, mint amelyek előreláthatólag jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, és mint ilyenek, megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság 2021-ben tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot nyújtott be a zöld átállás szociális vonatkozásainak kezelését illetően.
__________________
 __________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).
 33 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete (2021. június 24.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról (HL L 231., 2021.6.30., 159. o.).
34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
 34 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
19 preambulumbekezdés
(19)  A nőket különösen érinti a szén-dioxid-árazás, mivel ők képviselik az egyszülős családok 85 %-át. Az egyszülős családok esetében különösen nagy a gyermekszegénység kockázata. A tervek elkészítése és végrehajtása során figyelembe kell venni és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének kérdését annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.
 (19)  A nőket aránytalanul nagy mértékben érinti az energiaszegénység és a közlekedési szegénység, különösen az egyszülős családok 85 %-át képviselő egyedülálló anyákat, valamint az egyedülálló nőket, a fogyatékossággal élő nőket vagy az egyedül élő idősebb nőket. Emellett a nők eltérő és összetettebb mobilitási mintákkal rendelkeznek. Az eltartott gyermeket nevelő egyszülős családok esetében különösen nagy a gyermekszegénység kockázata. A tervek elkészítése és végrehajtása során támogatni kell és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési jogait annak biztosítása érdekében, hogy senki se maradjon le.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)  A megújulóenergia-közösségek és a lakossági energiaközösségek a polgárok által kezdeményezett, alulról felfelé építkező megközelítés révén segíthetik a tagállamokat e rendelet célkitűzéseinek elérésében, mivel ezek a közösségek felhatalmazzák és bevonják a fogyasztókat, és lehetővé teszik a háztartási fogyasztók bizonyos csoportjai számára, akik városi és vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé hozzáférhető területeken, illetve a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken – ideértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is – élnek, hogy javítsák energiahatékonysági projektekben vegyenek részt, támogassák a háztartások megújuló energia felhasználását, és egyúttal hozzájáruljanak az energiaszegénység elleni küzdelemhez. A tagállamoknak ezért elő kell mozdítaniuk a megújulóenergia-közösségek és a helyi energiaközösségek szerepét, és azokat az Alap támogatható kedvezményezettjeinek kell tekinteniük.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
20 preambulumbekezdés
(20)  A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 14. cikkével összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket. A terveknek tartalmazniuk kell a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat.
 (20)  A tagállamoknak az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet35 14. cikkével és a 240/2014/EU rendelet35a szerinti európai partnerségi magatartási kódexszel összhangban az integrált nemzeti energia- és klímatervük aktualizált változatával együtt kell benyújtaniuk tervüket. A terveknek tartalmazniuk kell a finanszírozandó intézkedéseket, azok becsült költségeit és a nemzeti hozzájárulást. Tartalmazniuk kell továbbá az intézkedések hatékony végrehajtásának értékeléséhez szükséges kulcsfontosságú mérföldköveket és célokat.
__________________
 __________________
35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
 35 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
35a A Bizottság 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. január 7.) az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósított partnerségre vonatkozó európai magatartási kódexről (HL L 74., 2014.3.14., 1. o.).
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
20 a preambulumbekezdés (új)
(20a)  A tervekben foglalt intézkedések végrehajtása megfelelő szintű munkaerőtől függ, beleértve a kézműveseket, a magasan képzett zöld technológiai szakértőket, az alkalmazott tudósokat és az innovátorokat. Ezért a tagállamoknak ki kell egészíteniük a terveket azáltal, hogy a munkavállalók át- és továbbképzésének biztosítása érdekében felhasználják az egyéb vonatkozó uniós intézkedéseket és programokat, hogy jobb lehetőségeket teremtsenek a szakképzett kézművesek és a magasan képzett szakértők számára, különösen az épületfelújítással, a hőszivattyúk szigetelésével és telepítésével, valamint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítésével – például az elektromos járművek töltőállomásainak telepítésével – kapcsolatos munkahelyek tekintetében.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv36 [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat], a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv37, az (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelettel38 létrehozott Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+), az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet39 értelmében vett igazságos átmenet tervek, valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel.
 (21)  Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv [az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására irányuló javaslat]36, a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv37, az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)38, a Modernizációs Alap, az (EU) 2021/1058 rendelet szerinti kohéziós politikai operatív programok, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, az igazságos átmenet tervek39, valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv40 szerinti hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében a tagállamok által tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyek keretbe foglalják őket. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük a fent felsorolt jogszabályokkal és tervekkel.
__________________
 __________________
36 [Hivatkozás helye]
 36 [Hivatkozás helye]
37 Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
 37 Az Európai Tanács a 2021. június 24–25-i ülésén jóváhagyta.
38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
 38 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 231., 2021.6.30., 21. o.).
39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
 39 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
40 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
 40 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
21 a preambulumbekezdés (új)
(21a)  A beavatkozások közti átfedések vagy a beavatkozások megkettőzésének elkerülése érdekében elengedhetetlen az Alap koherenciájának biztosítása mind a nemzeti energia- és klímatervekkel, mind pedig a kohéziós politikai programokkal, amelyek hasonló prioritásokat fogalmaznak meg. Továbbá hatékony koordinációra és stratégiai tervezésre van szükség a tagállamokban az Alap, valamint a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika és más uniós alapok, elsősorban például az Igazságos Átmenet Alap és az Európai Szociális Alap plusz között.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  Az Uniónak a Szociális Klímaalapon keresztül pénzügyi eszközökkel támogatnia kell a tagállamokat a tervük végrehajtásában. A Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésétől kell függővé tenni. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások hatékony figyelembevételét, leegyszerűsítené a finanszírozást, és megkönnyítené annak más nemzeti kiadási programokkal való integrációját, ugyanakkor garantálná az uniós kiadások hatását és integritását.
 (22)  Az Uniónak a tagállamokkal arányos, megfelelő pénzügyi eszközökkel kell támogatnia a tagállamokat, figyelembe véve azok földrajzi és demográfiai realitásait, valamint technikai támogatást kell nyújtania terveik végrehajtásához a Szociális Klímaalapon keresztül. Különös figyelmet kell fordítani a vidéki, szigeti, perifériális, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető régiók vagy területek sajátos és egyedi kihívásaira, amelyek az éghajlatvédelmi átállás fokozott társadalmi-gazdasági hatásaival néznek szembe. Az e régiókra vonatkozó intézkedések és beruházások hatékonyságának biztosítása érdekében külön minimális pénzügyi előirányzatot kell megállapítani számukra. Az uniós alapok lehető leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében a Szociális Klímaalapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célok elérésétől kell függővé tenni, és azoknak összhangban kell lenniük az említett mérföldkövek és célok elérése érdekében jelzett költségekkel, továbbá biztosítaniuk kell, hogy azok ne hosszabbítsák meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és elkerüljék a szén-dioxid-kibocsátás mértékének rögzülését. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások hatékony figyelembevételét, leegyszerűsítené a finanszírozást, és megkönnyítené annak más nemzeti kiadási programokkal való integrációját, ugyanakkor garantálná az uniós kiadások hatását és integritását.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az uniós költségvetés egységességének elve, amely szerint az Unió valamennyi bevételi és kiadási tétele szerepel a költségvetésben, az EUMSZ 310. cikkének (1) bekezdése révén a Szerződésben foglalt követelmény. Ezért többek között a közösségi módszer tiszteletben tartása, a parlamenti demokratikus elszámoltathatóság, felügyelet és ellenőrzés tiszteletben tartása, a finanszírozás kiszámíthatósága és a többéves programozás biztosítása, valamint az uniós szinten hozott költségvetési döntések átláthatóságának biztosítása érdekében az Alapot teljes mértékben integrálni kell az uniós költségvetésbe.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  Az Alap pénzügyi keretösszege főszabály szerint az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából a 2026–2032 közötti időszakban származó várható bevételek 25 %-ának felel meg. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat41 értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a tervük összköltségének 50 %-át. E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak többek között a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell felhasználniuk.
 (23)  Az Alap pénzügyi keretösszegét annak a becsült összegnek az értékelése alapján határozzák meg, amely az első időszakban a kereskedelmi célú közúti fuvarozáshoz, a kereskedelmi épületekhez és a IVa. fejezet [ETS-irányelv] hatálya alá tartozó egyéb üzemanyagokhoz kapcsolódó várható bevételek 25%-ának az uniós költségvetéshez való hozzárendelése révén keletkezik. Ezt az összeget ki kell egészíteni a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (3) bekezdésével összhangban árverésre bocsátott 150 millió kibocsátási egységből származó bevételekkel. 35 EUR/tonna szén-dioxid-árat feltételezve a hároméves időszak alatt további 5,25 milliárd euró áll majd rendelkezésre. Ez a pénzügyi keretösszeggel együtt 16,39 milliárd eurót tenne ki ebben az időszakban. A következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások fényében, valamint annak fényében, hogy a 2003/87/EK irányelv [XX.] cikkével összhangban 2029. január 1-jéig a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonnák a magánépületek és a közúti magánközlekedés ágazatait, bizottsági javaslatra lenne szükség a Szociális Klímaalap 2028–2032 második időszakra vonatkozó összegének megállapításához. Következésképpen az Alap elérheti a 72 milliárd eurót a [hatálybalépés időpontja]–2032 közötti teljes időszakban. Az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat41 értelmében a tagállamoknak ezeket a bevételeket saját forrásként az uniós költségvetés rendelkezésére kell bocsátaniuk. A tagállamoknak maguknak kell finanszírozniuk a terveik összköltségének egy jelentős hányadát, amely az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás esetében legalább 60%-nak, a célzott strukturális intézkedések és beruházások esetében pedig legalább 50%-nak felel meg. Ettől eltérve lehetővé kell tenni, hogy a célzott strukturális intézkedések és beruházások nemzeti társfinanszírozási aránya 40%-ra korlátozódjon azon tagállamok esetében, amelyek jogosultak a Modernizációs Alapból történő kiegészítésre. E célból, valamint a negatívan érintett polgárok számára szükséges átállás felgyorsítását és hatásainak enyhítését célzó beruházások és intézkedések érdekében a tagállamoknak a 2003/87/EK irányelv szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből várható bevételeiket erre a célra kell elsőként felhasználniuk. Az Alap finanszírozása nem történhet más uniós programok és szakpolitikák kárára.
__________________
 __________________
41 A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
 41 A Tanács (EU, Euratom) 2020/2053 határozata (2020. december 14.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 424., 2020.12.15., 1. o.).
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Magasabb szén-dioxid-ár esetén további allokációkat kell az Alap rendelkezésére bocsátani annak biztosítására, hogy az uniós költségvetésben a Szociális Klímaalap számára rendelkezésre álló előirányzatok a szén-dioxid-árhoz igazodva emelkedjenek annak érdekében, hogy továbbra is támogassák a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőit a klímasemlegességre való átállásban. Ezeket az évenkénti emeléseket a többéves pénzügyi keretben a 3. fejezet felső határának és a kifizetések felső határának a szén-dioxid-ár ingadozását ellensúlyozó automatikus kiigazítása révén kell kezelni, és az erre szolgáló mechanizmust az EUMSZ 312. cikkének megfelelően az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben kell meghatározni.
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  Az Alapnak olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az Alap nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti kiadásokat, kivéve kellően indokolt esetekben.
 (24)  Az Alapnak olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az Alap nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti kiadásokat.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
25 preambulumbekezdés
(25)  A pénzeszközök hatékony és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az Alapból és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását. A Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában mindenekelőtt biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a terveiknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
 (25)  A pénzeszközök hatékony, átlátható és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a folyamatban lévő uniós, nemzeti és adott esetben regionális programokkal, eszközökkel és alapokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni, hogy ugyanazon kiadások tekintetében az Alap helyettesítse és egyéb uniós programokat, beruházásokat és alapokat. A Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában mindenekelőtt biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében, és a szociális partnerekkel, valamint az állami és magánszervezetekkel partnerségben elő kell mozdítaniuk a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt és a szociális innovációt. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a terveiknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhessenek más uniós programokból és eszközökből, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
25 a preambulumbekezdés (új)
(25a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a tervek szerinti támogatást a ...-tól/-től [a Szociális Klímaalap hatálybalépésének dátuma] számított első években hatékonyan végre lehessen hajtani, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok pénzügyi hozzájárulásának legfeljebb 13%-át a Bizottság a tagállam által a Szociális Klímatervvel együtt benyújtott kérelem alapján előfinanszírozás formájában fizesse ki.
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
27 preambulumbekezdés
(27)  A nyomon követésre és értékelésre vonatkozó átlátható szabályok biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az elért eredményekről való jelentéstételre vonatkozóan, valamint a tervek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös mutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
 (27)  A Szociális Klímatervek kidolgozásának megkönnyítése, valamint a nyomon követésre és értékelésre vonatkozó átlátható szabályok biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által a Szociális Klímaterveik kidolgozásához használandó sablon, valamint az elért eredményekről való jelentéstételre vonatkozóan, valamint a tervek végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös mutatók meghatározása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra az európai partnerségi magatartási kódexben szereplő elveknek megfelelően kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  Az Alap végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás, adócsalás, adókijátszás, korrupció és összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.
 (28)  Az Alap végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve az uniós költségvetés védelmét a jogállamiság elveinek megsértése esetén, valamint a csalás, adócsalás, adókijátszás, korrupció és összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
28 a preambulumbekezdés (új)
(28a)  Az Alap uniós költségvetésbe történő integrálása erős biztosítékokat nyújt az Alap végrehajtása tekintetében, köszönhetően egyrészt az uniós pénzügyi jogszabályok és az alkalmazandó ágazatspecifikus és pénzügyi szabályok által az irányítási és kontrollrendszerekben előforduló szabálytalanságok vagy súlyos hiányosságok esetén biztosított védelemnek, másrészt a jogállamiság elvei tagállamokban történő megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére irányuló az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a meghatározott intézkedések által biztosított védelemnek. Ennek érdekében a Bizottságnak gondoskodnia kell egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről és a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről, valamint meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között a kifizetések felfüggesztését, a jogi kötelezettségvállalásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b értelmében történő megszüntetését, az ilyen jogi kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát vagy a részletek folyósításának felfüggesztését.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – az Alap teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett – egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen támogatást adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban nyújtsák. Különösen biztosítaniuk kell a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a költségvetési juttatás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a tervet, vagy az Alapból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát.
 (29)  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – az Alap teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett – egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen támogatást adott esetben az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban nyújtsák. Különösen biztosítaniuk kell a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a költségvetési juttatás csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a tervet, vagy az Alapból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, azaz csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. A pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodás felmondása vagy a költségvetési juttatás csökkentése és visszafizetése esetén ezeket az összegeket arányosan el kell osztani a többi tagállam között. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntése tiszteletben tartsa a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
29 a preambulumbekezdés (új)
(29a)  A Szociális Klímaalapból részesülő összes tagállam köteles tiszteletben tartani az EUSZ 2. cikkében foglalt alapvető értékeket. A jogállamiság tiszteletben tartása az EUMSZ 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek való megfelelés elengedhetetlen előfeltétele. Az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban a Bizottságnak biztosítania kell az uniós költségvetés védelmét szolgáló horizontális szabályok hatékony végrehajtását a jogállamiság elveinek tagállamokban történő megsértése esetén. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése kellően közvetlen módon érinti vagy súlyosan veszélyezteti a Szociális Klímaalap hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között a kifizetések felfüggesztését, a jogi kötelezettségvállalásnak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet1b értelmében történő megszüntetését, az ilyen jogi kötelezettségvállalások megkötésének tilalmát vagy a részletek folyósításának felfüggesztését. Ilyen esetekben a Bizottságnak minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az Alap szándékolt végső kedvezményezettjei ne szenvedjenek kárt, és szükség esetén továbbra is hozzájussanak az uniós támogatáshoz, a Bizottság pedig biztosítsa a kifizetések olyan regionális és helyi hatóságokon, nem kormányzati szervezeteken vagy más szervezeteken keresztül történő folyósítását, amelyek bizonyítottan képesek gondoskodni az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodásáról.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Az Alap keretében támogatható projektek előkészítése, értékelése, végrehajtása és nyomon követése során biztosítani kell az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést. Az Alapnak hozzá kell járulnia az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, a nemek közötti egyenlőség előmozdításához és a nemek dimenziójának beépítéséhez, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez az EUSZ 2. cikkében, az EUMSZ 10. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak szerint.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 3 bekezdés
Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és azokra a polgárokra, akik egyéni autók helyett nem rendelkeznek tömegközlekedési alternatívákkal (a távoli és vidéki területeken).
 Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők javát kell szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint a klímasemlegességre való átállás hatása, többek között a szén-dioxid-árazás, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra és a közlekedési szegénységben élő polgárokra, különös figyelmet fordítva a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető térségekre vagy kevésbé fejlett régiókra vagy területekre, köztük a kevésbé fejlett városkörnyéki területekre, a legkülső régiókra és a magas munkanélküliséggel küzdő karbonintenzív régiókra.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 4 bekezdés
Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók támogatása ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal.
 Az Alap általános célkitűzése, hogy mindenekelőtt az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos, senkit hátra nem hagyó átálláshoz. Az Alap egyedi célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a közlekedés kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevői – különösen az energiaszegénységben vagy közlekedési szegénységben élők – támogatása a 6. cikkel összhangban ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, többek között a megújuló energia integrálására és tárolására, továbbá a hatékony és megfizethető mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fokozatos megszüntetése – és nem meghosszabbítása –, valamint a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülésének elkerülése érdekében.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont
1.  „épületek energetikai felújítása”: az épület bármilyen energetikai célú felújítása, beleértve a külső térelhatárolók szigetelését, azaz a falakat, a tetőt, a padlót, az ablakok cseréjét, a fűtő-, hűtő- és főzőkészülékek cseréjét, valamint a megújuló forrásokból helyben előállított energiát;
 1.  „épületek energetikai felújítása”: az épület bármilyen energetikai célú felújítása és az ahhoz kapcsolódó biztonsági intézkedések, beleértve az .../... irányelvben [az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) [2021/0426(COD)] megállapított, az épületek energiafogyasztásának csökkentésére irányuló felújítási előírásokhoz való hozzájárulást is, többek között a következőket: a külső térelhatárolók szigetelését, azaz a falakat, a tetőt, a padlót, az ablakok cseréjét; a passzív szellőzést; hőszivattyúk és hűtőrendszerek beszerelését; a fűtő-, hűtő- és főzőkészülékek cseréjét; az elektromos berendezések korszerűsítését, valamint a megújuló forrásokból helyben előállított energiát, a hővisszanyerő rendszereket vagy a megújuló energiaforrásokból származó energiát és tárolást felhasználó, közeli rendszerekhez való csatlakozást;
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
2.   „energiaszegénység”: az (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelv50 2. cikkének [(49)] pontjában meghatározott energiaszegénység;
 (2)  „energiaszegénység”: azokat a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokat – beleértve az alacsonyabb közepes jövedelműeket is – érintő szegénység, amelyeknek energiakiadásai rendelkezésre álló jövedelmük jelentős részét teszik ki, többek között az alacsony minőségű lakások, a pénzügyi nehézségek okozta közüzemiszámla-hátralékok vagy a tisztességes életszínvonalat és egészséget biztosító alapvető és megfizethető energetikai szolgáltatásokhoz – ezen belül a megfelelő fűtéshez, hűtéshez, világításhoz és a háztartási készülékek működtetéséhez szükséges energiához – való korlátozott hozzáférés miatt;
__________________
50 [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [éééé/szszsz] irányelve (HL C […], […], […]. o.).] [Javaslat az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv átdolgozására.]
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
2a.  „közlekedési szegénység”: azokat a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokat – beleértve az alacsonyabb közepes jövedelműeket is – érintő szegénység, amelyeknek mobilitási kiadásai a rendelkezésre álló jövedelem nagy részét teszik ki, vagy amelyek korlátozottan férnek hozzá az alapvető társadalmi-gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges megfizethető tömegközlekedési vagy alternatív közlekedési módokhoz, különös tekintettel a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken vagy kevésbé fejlett régiókban vagy területeken található háztartásokra – ideértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket is –, és e jelenséget a nemzeti és helyi sajátosságoktól függően az alábbi tényezők valamelyike vagy kombinációja okozza: alacsony jövedelem, magas üzemanyag-kiadások, a belső égésű motorral hajtott gépjárművek fokozatos kivezetése, magas költségek vagy a megfizethető vagy elérhető tömegközlekedési eszközök vagy alternatív közlekedési módok hiánya;
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
11.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az energiaszegénységben élő háztartások vagy háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érintenek az épületek 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
 11.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások”: az energiaszegénységben élő vagy az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások vagy a legalsó jövedelmi decilisekbe tartozó olyan háztartások, beleértve az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokat is, amelyeket jelentősen érint a klímasemlegességre való átállás, ideértve a szén-dioxid-árazást is, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
12.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások”: olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületek 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
 12.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások”: olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának árhatásai – a klímasemlegességre irányuló, senkit hátra nem hagyó igazságos átmenet részeként –, és amelyek nem rendelkeznek az általuk használt épület felújításához vagy az üzleti tevékenységük során használt közúti járművek korszerűsítéséhez szükséges eszközökkel;
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 13 pont
13.  „kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók”: a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások által jelentős mértékben érintett, többek között az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokban élő, közlekedési szolgáltatást igénybe vevők, akik nem rendelkeznek a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek vásárlásához vagy alternatív fenntartható közlekedési módokra való átálláshoz, ideértve a tömegközlekedést, szükséges eszközökkel, különösen a vidéki és a távoli területeken.
 13.  „közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevője”: a közlekedési szolgáltatások legalacsonyabb jövedelmi decilisekbe tartozó háztartásokban élő igénybevevői – az alacsonyabb közepes jövedelmű háztartásokban élőket is beleértve –, akik ki vannak téve a közlekedési szegénység kockázatának, és akiket jelentős mértékben érint a klímasemlegességre való átállás, többek között a szén-dioxid-árazás hatása.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Minden tagállam szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően. A terv a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.
 (1)  Minden tagállam szociális klímatervet (a továbbiakban: terv) nyújt be a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és klímatervnek az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változatával együtt, az említett cikkben meghatározott eljárásnak és ütemtervnek megfelelően, valamint a helyi és regionális szintű hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szervezetekkel folytatott érdemi konzultációt követően. A terv a megfizethető és fenntartható fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében koherens intézkedéscsomagot és beruházásokat tartalmaz az energia- és közlekedési szegénység, különösen a klímasemlegességre való átállás hatásai, ezen belül a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  A terv tartalmazhat olyan nemzeti intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a háztartásoknak, amelyek kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók, annak érdekében, hogy csökkentsék az épületeknek és a közúti közlekedésnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá kerüléséből eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.
 (2)  A terv tartalmazhat olyan nemzeti vagy adott esetben regionális intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a háztartásoknak, amelyek a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői, annak érdekében, hogy csökkentsék a klímasemlegességre való átállásból, többek között a szén-dioxid-árazásból eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3)  A terv a következőkre irányuló nemzeti projekteket foglal magában:
 (3)  A terv a következőkre irányuló nemzeti, regionális vagy helyi projekteket foglal magában:
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  az épületek energiahatékonyságának növelésére, az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések végrehajtására, az épületek energetikai felújítására, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, beleértve a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés integrálását, irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása;
 a)  az épületek energiahatékonyságának növelésére, az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések végrehajtására, az épületek energetikai felújítására és az ehhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre – adott esetben a tűz- és szeizmikus biztonsági előírások megerősítésével összhangban –, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjára, beleértve a megújuló energiaforrásokból történő energiatermelés és energiatárolás integrálását, irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása a 6. cikknek megfelelően;
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozására irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása.
 b)  a mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozására irányuló intézkedések és beruházások finanszírozása, többek között intézkedéseket és beruházásokat irányítva a magánmobilitásról a közösségi, megosztott és aktív mobilitásra való modális váltás területére, a 6. cikkel összhangban.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a)  részletes mennyiségi információk az energiaszegénységről és a közlekedési szegénységről a következőkre vonatkozóan:
i.  az energiaszegénység és a közlekedési szegénység nemzeti szinten alkalmazott pontos definíciója a 2. cikkben foglalt fogalommeghatározások alapján;
ii.  a terv indulásakor azonosított kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői számának feltérképezése a 2. cikkben szereplő fogalommeghatározások alapján, a terv kedvezményezettjeinek azonosítása érdekében;
iii.  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások, és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevői számának csökkentésére vonatkozó nemzeti célértékek és célkitűzések a terv időtartama alatt;
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 3. cikknek megfelelő konkrét intézkedések és beruházások az e bekezdés c) pontjában említett hatások enyhítése érdekében, annak magyarázatával együtt, hogy azok hogyan járulnának hozzá hatékonyan az 1. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez a tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;
 a)  a 3. és 6 cikknek megfelelő konkrét intézkedések és beruházások az e bekezdés c) pontjában említett hatások kezelése érdekében, annak magyarázatával együtt, hogy azok hogyan járulnának hozzá hatékonyan az 1. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez a tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a c) pontban említett hatások csökkentését célzó kísérő intézkedések koherenciája és kölcsönös megerősítése;
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az áremelkedés által a háztartásokra – különösen az energiaszegénység előfordulására –, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőkre gyakorolt várható hatásokra vonatkozó becslés, amely magában foglalja különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra vonatkozó becslést és ezek azonosítását; ezeket a hatásokat megfelelő szintű regionális bontásban kell elemezni, figyelembe véve az olyan elemeket, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és meg kell határozni a leginkább érintett területeket, különösen a távoli és vidéki területeket;
 c)  az áremelkedés által az energiaszegénységre, a közlekedési szegénységre, a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire vonatkozó becslést és ezek azonosítását; ezeket a hatásokat megfelelő szintű regionális bontásban kell elemezni, figyelembe véve az olyan nemzeti sajátosságokat és elemeket, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és meg kell határozni a leginkább érintett területeket, különösen a vidéki, szigeti, peremterületi, hegyvidéki, távoli és kevésbé megközelíthető területeket vagy a kevésbé fejlett régiókat vagy területeket, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat, amelyek különös figyelmet és támogatást igényelnek a klímasemlegességre való átálláshoz;
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  amennyiben a terv a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó követelmények, a szóban forgó intézkedések tervezett határidejének megjelölése és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi magyarázata, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energia- és közlekedési szegénységet, valamint a háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén;
 d)  amennyiben a terv a 3. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó követelmények, a szóban forgó intézkedések tervezett határidejének megjelölése és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi magyarázata, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energia- és közlekedési szegénységet, valamint a háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési szolgáltatást igénybe vevők kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén; valamint annak megindokolása, hogy ezek az intézkedések hogyan egészítik ki a tagállamok e célra irányuló meglévő tevékenységeit;
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célok és indikatív menetrend;
 e)  a 23. cikk szerinti kétévenkénti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikig, valamint a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célok és indikatív menetrend;
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  adott esetben a járművekkel kapcsolatos, a 6. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás indikatív ütemterve;
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  adott esetben az intézkedések és beruházások hogyan járulnak hozzá a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásához;
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések, különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célokra, beleértve az intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozó mutatókat, amelyek adott esetben megegyeznek az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontnál rendelkezésre álló, az energiaszegénységről szóló (EU) 2020/1563 bizottsági ajánlásban54 meghatározottakkal;
 i)  a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések, amelyeket a helyi és regionális szintű hatóságokkal, a szociális partnerekkel és az érintett civil társadalmi szereplőkkel szoros együttműködésben kell a nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban végrehajtani, különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célokra, beleértve az intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozó mutatókat, amelyek adott esetben megegyeznek az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál és az Európai Energiaszegénységi Megfigyelőközpontnál rendelkezésre álló, az energiaszegénységről szóló (EU) 2020/1563 bizottsági ajánlásban54 meghatározottakkal;
__________________
 __________________
54 HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
 54 HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – j pont
j)  a terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben;
 j)  a terv előkészítése és – amennyiben rendelkezésre áll – végrehajtása céljából az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkével és az (EU) 2021/1060 rendelet 8. cikkével, valamint a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a tervben, és hogy mi a konkrét szerepük a végrehajtásban és a nyomon követésben;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – k a pont (új)
ka)  az Alapnak a közösségvezérelt helyi éghajlatváltozási projektekre elkülönített része.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ...-ig [kérjük, illesszék be a dátumot – e rendelet hatálybalépésétől számított három hónap] a 25. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet azon minta meghatározásával, amelynek alapján a tagállamoknak el kell készíteniük terveiket.
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A támogatás kifizetésének feltétele a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése. E mérföldköveknek és céloknak összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival, és különösen a következőkre kell kiterjedniük:
 (2)  A támogatást a 6. cikknek megfelelően a tervekben meghatározott intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldkövek és célok elérése tekintetében megjelölt költségekkel összhangban kell kifizetni. E mérföldköveknek és céloknak a szociális jogok európai pillére elveinek megfelelően összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival, és különösen a következőkre kell kiterjedniük:
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  épületek energetikai felújítása;
 b)  épületek energetikai felújítása, beleértve az .../... irányelvben [az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (átdolgozás) [2021/0426(COD)] megállapított felújítási előírások teljesítéséhez való hozzájárulást is;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés;
 c)  mobilitás és közlekedés a 6. cikknek megfelelően;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;
 d)  az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése azzal a céllal, hogy a 6. cikkel összhangban fokozatosan megszűnjön és ne hosszabbodjon meg a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, és elkerülhető legyen a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülése;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások – különösen az energiaszegénységben élő háztartások –, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számának csökkentése, többek között a vidéki és távoli területeken.
 e)  a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások – vagyis az energiaszegénységben élő vagy annak kockázatának kitett háztartások –, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók számának csökkentése, többek között a vidéki, szigeti és peremterületeken, a hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken vagy a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is, amelyek különös figyelmet és támogatást igényelnek a klímasemlegességre való átállás során;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  adott esetben hozzájárulás a fenntartható és minőségi munkahelyekhez.
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Alap csak olyan intézkedéseket és beruházásokat támogat, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
 (3)  Az Alap csak olyan intézkedéseket és beruházásokat támogat, amelyek összeegyeztethetők az (EU) 2020/852 rendelet keretében meghatározott technikai kritériumokkal, és megfelelnek az ugyanezen rendelet 17. cikkében említett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
Az Alap kedvezményezettjei tiszteletben tartják a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok figyelembe vehetik azon intézkedések költségeit, amelyek a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése miatt ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és azoknak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak, amelyek közlekedési szolgáltatást igénybe vevők. Az ilyen támogatás idővel csökken, és az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelem közvetlen hatására korlátozódik. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatásra való jogosultság a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott határidőkön belül megszűnik.
 (1)  A tagállamok figyelembe vehetik azon intézkedések költségeit, amelyek a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése miatt ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak – beleértve átmeneti intézkedésként a villamos energiát terhelő adók és díjak csökkentését is – a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak és a közlekedési szolgáltatások energia- vagy közlekedési szegénység által érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek. Ez az említett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak nyújtott támogatás átmeneti jellegű és idővel csökken, azon, hosszú távú hatásokkal járó strukturális intézkedések vagy beruházások végrehajtásának függvényében, amelyek célja a kedvezményezettek energia- és közlekedési szegénységből való tényleges kiemelése. Az említett támogatás a 2024–2027 közötti időszakban az egyes tervek becsült összköltségének legfeljebb 40%-át teheti ki, a 2028–2032 közötti időszakra pedig annak mértékét a Bizottság által a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban végzett értékelés alapján kell meghatározni, a támogatás 2032 végéig történő fokozatos kivezetését megcélozva.
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  A tagállamok a következő intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások vagy kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak:
 (2)  A tagállamok a következő, hosszú távú hatásokkal járó intézkedések és beruházások költségeit beleszámíthatják a tervek becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások vagy a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek javát szolgálják, és az alábbiakra irányulnak:
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  az épületek energetikai felújításának támogatása, különösen a legrosszabbul teljesítő épületek esetében, többek között pénzügyi támogatás vagy pénzügyi ösztönzők formájában, például a felújítási költségeknek a bérleti díjból való levonhatóságával, az érintett épületek tulajdonjogától függetlenül;
 a)  az épületek minőségi, költség- és energiahatékonysági célú felújításának támogatása, különösen [az épületek energiateljesítményéről szóló (átdolgozott) [2021/0426(COD)]] .../... irányelvben meghatározott épületfelújítási követelmények teljesítése érdekében, valamint a legrosszabbul teljesítő épületek esetében, kiemelt figyelmet fordítva a bérlőkre és a szociális bérlakásokban élőkre, többek között pénzügyi támogatás vagy pénzügyi ösztönzők formájában, például a felújítási költségeknek a bérleti díjból való levonhatóságával vagy a szociális bérlakások felújítására nyújtott egyedi támogatással, a megfizethető, energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférés előmozdítása érdekében, az érintett épületek tulajdonjogától függetlenül;
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a megfizethető, energiahatékony lakhatáshoz való hozzáférés biztosítása, többek között megfelelő mennyiségű energiahatékony és megfizethető lakás – többek között szociális bérlakások – biztosításával;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  hozzájárulás egyrészt az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzés dekarbonizációjához, beleértve a villamosítást, másrészt a megújuló energia integrálásához, amely hozzájárul az energiamegtakarítás megvalósításához;
 b)  hozzájárulás egyrészt az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzés költséghatékony dekarbonizációjához, beleértve a villamosítást, megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával, másrészt a megújuló energia integrálásához és tárolásához, többek között a helyi energiaközösségek és a személyközi energiamegosztás révén, a fennmaradó kereslet kielégítése, intelligens belső villamosenergia-létesítmények vagy az intelligens hálózatokhoz való csatlakozás költségeinek fedezése érdekében, továbbá minden egyéb olyan intézkedés, amely egyértelműen hozzájárul az energiamegtakarítás megvalósításához, valamint a távfűtési hálózatokhoz való csatlakozáshoz, például utalványok, támogatások vagy kamatmentes kölcsönök az épületek energiahatékonyságának növelését vagy a megújuló energiaforrások épületekbe való integrálását célzó termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházás céljából;
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  célzott, hozzáférhető és megfizethető információk, oktatás, tájékoztatás és tanácsadás nyújtása a költséghatékonysági intézkedésekről és beruházásokról, valamint az épületfelújítások és az energiahatékonyság növelése céljából rendelkezésre álló támogatásokról, valamint a megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákról, többek között az épületek energiaauditjain, személyre szabott energetikai tanácsadáson vagy mobilitáskezelési szolgáltatásokon keresztül;
Módosítás 89
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  az állami és magánszervezetek támogatása megfizethető energiahatékonysági felújítási megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában az Alap szociális céljaival összhangban;
 c)  az állami és magánszervezetek támogatása – beleértve a szociális lakhatást biztosító szervezetek és különösen a köz- és magánszektor közötti együttműködések támogatását – biztonságos és megfizethető energiahatékonysági felújítási megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában az Alap szociális céljaival összhangban, beleértve az intelligens hálózatokra épülő megoldásokat;
Módosítás 90
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a beszerzésükre, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára – többek között az elektromos és egyéb töltésre – irányuló pénzügyi támogatást vagy pénzügyi ösztönzőket; az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás esetében ki kell dolgozni a támogatás fokozatos csökkentésére szolgáló menetrendet;
 d)  pénzügyi támogatás vagy adóügyi ösztönzők nyújtása a kibocsátásmentes járművekhez és a kerékpárokhoz való hozzáférés javítása érdekében, a technológiasemlegesség fenntartása mellett, beleértve a kibocsátásmentes használt járművek piacához való hozzáférés és e piac továbbfejlesztésének ösztönzését, így például a kibocsátásmentes járművek beszerzésére, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára – többek között az elektromos és egyéb töltésre – irányuló pénzügyi támogatást vagy pénzügyi ösztönzőket; a támogatás azokra a járművekre korlátozódik, amelyeket egy adott évben valamely tagállamban az ilyen járművek átlagos piaci árán vagy az alatt kínálnak megvételre; az alacsony kibocsátású járműveket támogató intézkedéseket elsősorban csak akkor kell fontolóra venni, ha a kibocsátásmentes mobilitáshoz való hozzáférés még nem valósítható meg, különösen a vidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken. A tagállamok menetrendet terjesztenek elő a támogatás fokozatos csökkentésére a Bizottság által az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján megállapított technikai kritériumokkal összhangban;
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a tömegközlekedéshez való ingyenes hozzáférés biztosítása vagy a tömegközlekedéshez való hozzáférés kiigazított díjtételei, valamint az igény szerinti fenntartható mobilitás és a megosztott mobilitási szolgáltatások előmozdítása;
 e)  a megfizethető és hozzáférhető, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású tömegközlekedés használatának ösztönzése, valamint a magán- és állami szervezetek, köztük a szövetkezetek támogatása az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és a vonzó aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában, különösen a vidéki, szigeti, hegyvidéki, távoli és nehezen megközelíthető területeken, a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is;
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok a (2) bekezdés szerinti intézkedések és beruházások végrehajtása során adott esetben előmozdítják a fenntartható és minőségi munkahelyeket.
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A Bizottság 2023. július 31-ig iránymutatást ad a (2) bekezdéssel összefüggésben végrehajtandó költséghatékony intézkedésekről és beruházásokról. A Bizottság 2026. július 31-ig és azt követően kétévente értékeli a tagállamok által a terveik részeként végrehajtott intézkedések és beruházások költséghatékonyságát a 23. cikk szerinti kétéves integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentés alapján. A Bizottság jelentést készít a bevált gyakorlatokról, és azoknak megfelelően kiigazítja az iránymutatást.
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az Alap nem támogatja és a tervek becsült összköltsége sem tartalmazza az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen jövedelemtámogatás formájában az olyan háztartásokra irányuló intézkedéseket, amelyek már részesülnek a következőkből:
 (1)  Az Alap nem helyettesíti az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti közvetlen jövedelemtámogatás formájában végrehajtott intézkedéseket, amennyiben azok meghaladják és kiegészítik az olyan háztartásoknak nyújtott támogatást, amelyek már részesülnek a következőkből:
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó tüzelőanyagok árszintjére vonatkozó állami intervenció;
 a)  az épületek fűtéséhez és hűtéséhez, illetve a közúti közlekedéshez felhasznált tüzelőanyagok árszintjére vonatkozó állami intervenció;
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  Amennyiben az érintett tagállam a tervében bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben említett állami intervenció nem ellensúlyozza teljes mértékben az épületek és a közúti közlekedés 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő áremelkedést, a közvetlen jövedelemtámogatás belefoglalható a teljes becsült összköltségbe a nem teljesen ellensúlyozott áremelés korlátai között.
 (2)  Amennyiben az érintett tagállam a tervében bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben említett állami intervenció nem ellensúlyozza teljes mértékben az áremelkedést, a közvetlen jövedelemtámogatás belefoglalható a teljes becsült összköltségbe a nem teljesen ellensúlyozott áremelés mértékéig.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a becsült összköltségbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokon és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókon kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználók javát szolgálják.
 A tagállamok a becsült összköltségbe belefoglalhatják az energia- vagy közlekedési szegénység által sújtott, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokon, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokon és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőin kívüli köz- vagy magánszervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatást – szigorúan kizárva a pénzügyi közvetítőknek nyújtott támogatást –, amennyiben ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre az ő nevükben, amelyek végső soron közvetlenül szolgálják az említett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, mikrovállalkozások és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőinek javát, feltéve, hogy ezek a szervezetek megfelelnek az 5. cikkben említett társadalmi és környezetvédelmi biztosítékokra vonatkozó előírásoknak.
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 2 bekezdés
A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy az előnyök teljes egészében a háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatást igénybe vevőkre háruljanak.
 A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak érdekében, hogy az előnyöket teljes egészében a háztartások, a mikrovállalkozások és a közlekedési szolgáltatások igénybevevői élvezzék. E szervezeteknek meg kell felelniük a 22a. cikkben meghatározott, láthatóságra vonatkozó követelményeknek.
A Bizottság iránymutatást ad ki az alapelvekről és biztosítékokról, és előmozdítja a bevált gyakorlatokat.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap 2025–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 23 700 000 000 EUR.
 (1)  Az Alap [hatálybalépés éve]–2027 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron legalább 11 140 000 000 EUR. Az alapot az [ETS-irányelv] 30d. cikkének (3) bekezdése szerinti 150 millió kibocsátási egység árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel [5 250 000 000 EUR indikatív összeg] egészíti ki ebben az időszakban. Ezt a finanszírozást e rendelettel összhangban kell végrehajtani.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Alap 2028–2032 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeg folyó áron 48 500 000 000 EUR, az EUMSZ 312. cikkében említett, az alkalmazandó többéves pénzügyi keret éves felső határán belül rendelkezésre álló összegek függvényében.
 (2)  Az Alap 2028–2032 közötti időszakban történő végrehajtására szánt pénzügyi keretösszeget e rendelet felülvizsgálatát követően kell megállapítani, az EUMSZ 312. cikkében említett, az alkalmazandó többéves pénzügyi keret éves felső határán belül rendelkezésre álló összegek és az értékelés függvényében, és adott esetben és ha a feltételek teljesülnek, a 2003/87/EK irányelv [30a. cikkének (1a) bekezdése] szerinti célzott felülvizsgálat alapján.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós költségvetésben a Szociális Klímaalap számára rendelkezésre álló előirányzatok a szén-dioxid-árral összhangban növekedhessenek, a ... [módosított (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet1a] 4b. cikkében előírt, a szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás függvényében további allokációkat kell rendelkezésre bocsátani. A szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás meghosszabbítását az alkalmazandó többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében kell mérlegelni.
__________________
1a A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 b bekezdés (új)
(2b)  A 2003/87/EK irányelv [30d. cikkének (5) bekezdésével] összhangban a tagállamok a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban árverésre bocsátott kibocsátási egységekből származó bevételeket először a terveik nemzeti társfinanszírozására, a fennmaradó bevételeket pedig az e rendelet 6. cikke szerinti, éghajlatváltozással kapcsolatos szociális intézkedésekre és beruházásokra fordítják, kivéve az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként megállapított és az uniós költségvetésben általános bevételként szereplő bevételeket.
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
Az uniós tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók előtt álló sajátos kihívások
A tagállamok szociális klímatervük 3. cikkel összhangban történő elkészítésekor kiemelt figyelmet fordítanak a tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók helyzetére. A tagállamnak minősülő szigetországok, a szigetek és a legkülső régiók a klímasemlegességre és a nulla nettó kibocsátásra való zöld átállásból eredően súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülnek, tekintettel sajátos szükségleteikre és az átállás társadalmi hatásaira. Tekintettel sajátos kihívásaikra, e területek számára elégséges mértékű forrást kell elkülöníteni, megfelelő indoklás mellett.
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós alapok, programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
 (1)  Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű alapok, programok és eszközök – különösen a Modernizációs Alap, az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2021/1060 rendelet hatálya alá tartozó alapok – keretében nyújtott támogatást, és azokkal szinergiában és összhangban, illetve azokat kiegészítve kell felhasználni. Az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások finanszírozásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 1 bekezdés
(1)  A maximális költségvetési juttatás mértékét minden egyes tagállam esetében az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.
 (1)  A 9. cikk (1a) bekezdésének sérelme nélkül a maximális költségvetési juttatás mértékét minden egyes tagállam esetében az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az egyes tagállamok a maximális költségvetési juttatásuk erejéig nyújthatnak be kérelmet a tervük végrehajtása céljából, valamint a 9. cikk (1a) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott, a II. mellékletben meghatározott és az I. mellékletben említett számítási módszer alapján kiszámított további allokációból rájuk eső rész erejéig.
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
13 a cikk (új)
13a. cikk
Előfinanszírozás
(1)  Az e rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus Bizottság általi elfogadására is figyelemmel, ha egy tagállam a terv benyújtásával együtt előfinanszírozást kér, a Bizottság az e rendelet [ ]. cikkében említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 13%-ának megfelelő összegű előfinanszírozást fizet. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság a vonatkozó kifizetést lehetőség szerint az e rendelet 18. cikkében említett egyedi jogi kötelezettségvállalásra vonatkozó megállapodás Bizottság általi megkötését követő két hónapon belül teljesíti.
(2)  Az e cikk (1) bekezdése szerinti előfinanszírozás esetén a [ ]. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásokat arányosan kell kiigazítani.
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok legalább 60 %-kal járulnak hozzá a terveikben foglalt, a 6. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések és beruházások becsült összköltségének fedezéséhez. Azon tagállamok hozzájárulása, amelyek egy főre jutó GDP-je piaci áron az uniós átlag 65%-a alatt volt a 2016 és 2018 közötti időszakban, a terveikben foglalt, a 6. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések és beruházások becsült összköltségének legfeljebb 40%-ára korlátozódik.
Módosítás 109
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok többek között a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeket a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják.
 (2)  A tagállamok a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban a kibocsátási egységeik árverés útján történő értékesítéséből származó esetleges bevételeket elsőként a tervük becsült összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásukra fordítják.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – i alpont
i.  a terv választ ad-e az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó, a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása által a tagállamokban található kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatásokra és az előttük álló kihívásokra, különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikkének (3) bekezdése, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett bizottsági értékelés, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott bizottsági ajánlások tártak fel az Unió klímasemlegességére vonatkozó, 2050-ig elérendő hosszú távú célkitűzésre való tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni az érintett tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és az érintett tagállam számára biztosított költségvetési juttatást;
 i.  a terv megfelelő és eredményes választ ad-e a klímasemlegességre való átállást célzó intézkedések, ezen belül a szén-dioxid-árazás által a tagállamokban található, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőire gyakorolt társadalmi hatásokra és az előttük álló kihívásokra, különös tekintettel energia- és közlekedési szegénységben élő háztartásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikkének (3) bekezdése, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett bizottsági értékelés, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott bizottsági ajánlások tártak fel az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseire, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, 2050-ig elérendő hosszú távú célkitűzésre való tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni az érintett tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és az érintett tagállam számára biztosított költségvetési juttatást;
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – i a alpont (új)
ia.  a terv kidolgozása előtt sor került-e érdemi konzultációra a helyi és regionális önkormányzatokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel létrehozott európai partnerségi magatartási kódex elveivel összhangban;
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.  várhatóan biztosítja-e a terv, hogy a benne szereplő intézkedések vagy beruházások ne sértsék jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket;
 (A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – ii a alpont (új)
iia.  az Alap kedvezményezettjei tiszteletben tartják-e a szociális és munkajogokra vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat;
Módosítás 114
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – a pont – iii alpont
iii.  tartalmaz-e a terv olyan intézkedéseket és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő kihívások kezeléséhez, illetve különösen az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek és a mobilitási stratégia 2030. évi mérföldköveinek eléréséhez.
 iii.  tartalmaz-e a terv olyan innovatív és meglévő intézkedéseket és olyan megoldásokba való érdemi beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő kihívások kezeléséhez, a társadalmi hatások kezeléséhez, illetve különösen az Unió 2030-ra és 2050-re kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek és a mobilitási stratégia 2030. évi mérföldköveinek eléréséhez.
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – i alpont
i.  a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e az érintett tagállamban a terv által kezelt kihívásokra, mindenekelőtt a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetben lévő közlekedési felhasználókra, különösen az energiaszegénységben élő háztartásokra;
 i.  a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e a 2030-ig teljesítendő uniós célkitűzésre, a klímasemlegességre, valamint az érintett tagállamban a terv által kezelt kihívásokra, mindenekelőtt a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetben lévő igénybevevőire, különösen az energia- és közlekedési szegénységben élő háztartásokra;
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii a alpont (új)
iiia.  az érintett tagállam által javasolt intézkedések és beruházások az adott tagállamon belül koherensek-e, és megvalósítják-e az egyéb uniós eszközökkel és programokkal való kiegészítő jelleget, szinergiát, koherenciát és következetességet;
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – b pont – iii b alpont (új)
iiib.  adott esetben hozzájárul-e a terv fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozásához;
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – c pont – i alpont
i.  a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással;
 i.  a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, megfelel-e a költséghatékonyság elvének, és arányos-e a nemzeti szinten várható környezeti és társadalmi hatással, ugyanakkor figyelembe veszi-e a tervben szereplő költségeket esetlegesen befolyásoló nemzeti sajátosságokat is;
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A 15. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről a tervnek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított hat hónapon belül.
 A 15. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről a tervnek az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított három hónapon belül.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  az e rendelet 13. cikkével összhangban allokált uniós költségvetési juttatás, amelyet részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat, ami a 2028–2032 közötti időszak vonatkozásában az EUMSZ 312. cikkében említett többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárain belül az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett összegek rendelkezésre állásától függ;
 b)  az e rendelet 13. és 13a. cikkével összhangban allokált uniós költségvetési juttatás, amelyet előfinanszírozás keretében és részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően teljesítette a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat, ami a 2028–2032 közötti időszak vonatkozásában az EUMSZ 312. cikkében említett többéves pénzügyi keret éves felső összeghatárain belül az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett összegek rendelkezésre állásától függ;
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  A tagállamok...-tól/-től [illessze be e rendelet alkalmazásának kezdőnapját] megkezdhetik a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások végrehajtását, mielőtt a Bizottság az (1) bekezdés alapján kedvező határozatot hozna. Ez nem érinti a Bizottság 15. cikk szerinti értékelésének eredményét és a terv jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó hatáskörét. Az ilyen folyamatban lévő intézkedések és beruházások tekintetében az uniós pénzügyi juttatás továbbra is a terv bizottsági határozat révén történő jóváhagyásától, valamint a vonatkozó mérföldköveknek és céloknak az adott tagállam által való teljesítésétől függ. Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a tervről, az (1) bekezdésben említett határozatának adott esetben tartalmaznia kell az ilyen folyamatban lévő intézkedéseket és beruházásokat is, és figyelembe kell vennie, hogy azok végrehajtása már folyamatban van.
Módosítás 122
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 bekezdés
(1)  Amennyiben objektív körülmények miatt – különösen a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásai miatt – az érintett tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a szociális klímatervet – a vonatkozó mérföldköveket és célokat is beleértve –, az érintett tagállam benyújthatja a Bizottságnak a terve módosítását a szükséges és kellően indokolt változtatásokkal. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek egy ilyen kérés előkészítéséhez.
 (1)  Amennyiben objektív körülmények miatt az érintett tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a szociális klímatervet – a vonatkozó mérföldköveket és célokat is beleértve –, az érintett tagállam – a megfelelő érintett felekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban folytatott érdemi konzultációt követően – benyújthatja a Bizottságnak a terve módosítását a szükséges és kellően indokolt változtatásokkal. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek egy ilyen kérés előkészítéséhez.
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Amennyiben a 9. cikk (1a) bekezdése alapján további juttatásokat bocsátanak rendelkezésre, az érintett tagállam benyújthatja a Bizottságnak tervének célzott módosítását annak érdekében, hogy
a)  növelje a tervében meghatározott intézkedések vagy beruházások kedvezményezettjeinek számát vagy az azok által fedezett költségeket;
b)  a 6. cikknek megfelelően intézkedéseket vagy beruházásokat illesszen be.
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  Amennyiben a Bizottság kedvezően értékeli a módosított tervet, a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosított terv tagállam általi hivatalos benyújtásától számított három hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokait.
 (3)  Amennyiben a Bizottság kedvezően értékeli a módosított tervet, a 16. cikk (1) bekezdésével összhangban a módosított terv tagállam általi hivatalos benyújtásától számított három hónapon belül végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokait. Amennyiben egy tervet az (1a) bekezdés a) pontja szerint módosítanak, ezt az időszakot hat hétre kell csökkenteni.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 5 bekezdés
(5)  2027. március 15-ig minden érintett tagállam értékeli a terve megfelelőségét a 2003/087/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti kétéves eredményjelentés részeként kell benyújtani a Bizottságnak.
 (5)  2027. március 15-ig minden érintett tagállam értékeli a terve megfelelőségét a klímasemlegességre többek között szén-dioxid-árazás révén való átállás tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti kétéves eredményjelentés részeként kell benyújtani a Bizottságnak.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 1 bekezdés
(1)  Miután a Bizottság elfogadta a 16. cikkben említett határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, és ez a megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a 2025–2027 közötti időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül. Ez a megállapodás legkorábban egy évvel a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti árverések kezdő éve előtt köthető meg.
 (1)  Miután a Bizottság elfogadta a 16. cikkben említett határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, és ez a megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a ...-tól/-től [e rendelet hatálybalépésének időpontja] 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
Amennyiben a Bizottság a (3) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 16. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésére, a költségvetési juttatás egészének vagy egy részének a kifizetését fel kell függeszteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
 Amennyiben a Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 16. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célok teljesítésére, a költségvetési juttatás egészének vagy egy részének a kifizetését fel kell függeszteni. A költségvetési juttatás felfüggesztett összegének összhangban kell lennie azon intézkedések költségeivel, amelyek esetében a mérföldköveket és célokat nem sikerült kielégítően teljesíteni. Az érintett tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az e cikk alapján érintett tagállam nem léptette hatályba az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy eleget tegyen a(z) …/…/EK irányelv IVa. fejezetét módosító (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [(COD)2021/0211], a költségvetési juttatás kifizetését felfüggeszti. A felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha az érintett tagállam hatályba léptette az adott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket.
Módosítás 129
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 7 bekezdés
(7)  Amennyiben az érintett tagállam a 18. cikkben említett releváns megállapodások megkötésétől számított 12 hónapon belül nem ér el kézzelfogható előrehaladást a releváns mérföldkövek és célok egyikének tekintetében sem, a Bizottság megszünteti a 18. cikkben említett releváns megállapodásokat, és visszavonja a költségvetési juttatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság a 18. cikkben említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.
 (7)  Amennyiben az érintett tagállam a 18. cikkben említett releváns megállapodások megkötésétől számított 12 hónapon belül nem ér el kézzelfogható előrehaladást a releváns mérföldkövek és célok egyikének tekintetében sem, a Bizottság megszünteti a 18. cikkben említett releváns megállapodásokat, és visszavonja a költségvetési juttatásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A [13a.] cikkel összhangban nyújtott minden előfinanszírozás teljes összegét vissza kell fizettetni. A Bizottság a 18. cikkben említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot hoz, miután lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit. A visszavont összegeket arányosan fel kell osztani a többi tagállam között.
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az Alap végrehajtása során a tagállamok – mint az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei – minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó – különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó – uniós és nemzeti jognak. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben ismertetett hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok e célból igénybe vehetik állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereiket.
 (1)  Az Alap végrehajtása során a tagállamok – mint az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjei – tiszteletben tartják az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékeket, köztük a jogállamiságot. Minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó – különösen a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó – uniós és nemzeti jognak. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben ismertetett hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok e célból igénybe vehetik állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereiket.
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az Alap végrehajtása során a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a tagállamokban a jogállamiság elveinek megsértése esetén biztosítsa az Alapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos pénzeszközök védelmét. Ennek érdekében a Bizottság gondoskodik egy hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Amennyiben megállapítást nyer, hogy a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése érinti vagy súlyosan veszélyezteti az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban meghozza a megfelelő intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják többek között az érintett nemzeti hatóságoknak történő kifizetések felfüggesztését. Ilyen esetekben a Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az Alap tervezett végső kedvezményezettjei továbbra is hozzáférjenek az uniós támogatáshoz úgy, hogy a Bizottság helyi és regionális hatóságokon, nem kormányzati szervezeteken vagy az Alap hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítására bizonyítottan alkalmas egyéb szervezeteken keresztül biztosítja a kifizetést.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság és az érintett tagállamok – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
 A Bizottság és az érintett tagállamok – a saját hatáskörükkel arányos módon – elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az egyéb uniós programok és eszközök – többek között a Modernizációs Alap, az InvestEU program, a technikai támogatási eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve az (EU) 2021/1060 rendelettel fedezett alapok – közötti hatékony koordinációt. Ebből a célból:
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
 a)  biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a konzisztenciát a különböző uniós, nemzeti, illetve adott esetben helyi és regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és az ellenőrzés uniós, nemzeti és adott esetben regionális szintű felelősei között az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.
 c)  biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és az ellenőrzés uniós, nemzeti és adott esetben helyi és regionális szintű felelősei között – beleértve a megfelelő érintett feleket is a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban – az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az uniós finanszírozás címzettjei elismerik ezen források eredetét, és különösen az intézkedések és eredményeik népszerűsítése során biztosítják az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy koherens, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
 törölve
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
22 a cikk (új)
22a. cikk
Az uniós finanszírozás láthatósága
(1)  Valamennyi tagállam biztosítja:
a)  a láthatóságot a közvetítő szervezetek és az uniós támogatás végső kedvezményezettjei számára az Alap által támogatott műveletekkel kapcsolatos valamennyi tevékenységben, többek között az uniós jelkép feltüntetésével; és
b)  az alapok szerepének és eredményeinek az uniós polgárokkal való megismertetését egy olyan egységes webportálon keresztül, amely hozzáférést biztosít az adott tagállamot érintő valamennyi programhoz.
(2)  A tagállamok elismerik, és adott esetben biztosítják, hogy a közvetítő szervezetek elismerjék az Alapból származó támogatást és e finanszírozás eredetét az alábbiak révén:
a)  az uniós finanszírozás láthatóságának biztosítása a végső kedvezményezettek és a nyilvánosság számára, többek között azáltal, hogy a művelet végrehajtásával kapcsolatos, a végső kedvezményezetteknek vagy a nyilvánosságnak szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon feltüntetik az uniós jelképet és a megfelelő finanszírozási nyilatkozatot, amely szerint „Az Európai Unió – Szociális Klímaalap finanszírozta”;
b)  a hivatalos honlapjukon, amennyiben van ilyen, valamint közösségimédia-oldalakon a támogatás mértékével arányos rövid leírás közlése a műveletről, megemlítve annak céljait és az elért eredményeket, és kiemelve az Uniótól kapott pénzügyi támogatást; valamint
c)  a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletek – beleértve a 6. cikk (1) bekezdése szerinti ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást is – esetében az Alapból a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás összegének közlése.
(3)  Amennyiben egy tagállam nem tesz eleget az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségeknek, és nem hozott korrekciós intézkedéseket, a Bizottság az arányosság elvének figyelembevételével olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek évente legfeljebb 5%-kal csökkentik az Alapból az érintett tagállamnak nyújtott támogatást.
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az érintett tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket:
 (1)  Az érintett tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésük részeként és az említett rendelet 28. cikkével összhangban kétévente jelentést tesznek a Bizottságnak a tervük végrehajtásáról, a megfelelő érintett felekkel a 240/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben a partnerségekre vonatkozóan megállapított magatartási kódex elveivel összhangban érdemi konzultációt folytatva. Az érintett tagállamok az eredményjelentésükben feltüntetik a következőket:
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  részletes mennyiségi adatok az energiaszegénységben élő háztartások számáról;
 a)  részletes mennyiségi adatok az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartások számáról, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire;
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  részletes információk az energia- és közlekedési szegénység fogalommeghatározásainak a 2. cikk (2) és (2a) bekezdése szerinti, konkrét és mérhető kritériumok alapján történő alkalmazásáról;
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  adott esetben részletes információk az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célkitűzés megvalósítása terén elért előrehaladásról;
 b)  adott esetben részletes információk az energiaszegénységben és közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkentésére irányuló nemzeti indikatív célértékek és célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladásról, különös tekintettel a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetben lévő mikrovállalkozásokra és a közlekedési szolgáltatások kiszolgáltatott helyzetű igénybevevőire;
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  részletes információk a tervben szereplő intézkedések és beruházások eredményeiről;
 c)  részletes információk a tervben szereplő intézkedések és beruházások eredményeiről, különösen az elért kibocsátáscsökkentésről és az intézkedések előnyeiből részesülő személyek számáról;
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  annak bemutatása, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a nemek közötti egyenlőséghez és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséghez, valamint e célkitűzések általános érvényesítéséhez, összhangban a szociális jogok európai pillérének 2. és 3. elvével, az ENSZ 5. fenntartható fejlődési céljával, valamint adott esetben a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégiával;
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új)
cb)  részletes információk a tervében szereplő közvetlen jövedelemtámogatás részarányáról és céljáról;
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  2027-ben a tervnek a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelő értékelése a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel;
 f)  2027-ben a tervnek a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelő értékelése a 2003/87/EK irányelv alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer tényleges közvetlen hatásaira való tekintettel;
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság figyelemmel kíséri a kibocsátási egységek .../.../EK irányelv [(COD)2021/0211] IVa. fejezete szerinti leadásával kapcsolatos költségeknek a tüzelőanyag-forgalmazók által viselt és a végső fogyasztókra áthárított részarányát. A Bizottság évente jelentést tesz megállapításairól az Európai Parlamentnek.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint az Alap nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat.
 (4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából annak érdekében, hogy meghatározza az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése terén elért eredményekről való jelentéstételhez, valamint az Alap nyomon követéséhez és értékeléséhez használandó közös mutatókat, többek között egy olyan mintát, amelynek alapján a tagállamoknak el kell készíteniük jelentéseiket. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a Bizottság legkésőbb ... [3 hónappal ezen irányelv hatálybalépése után]-ig elfogadja.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
23 a cikk (új)
23a. cikk
Átláthatóság
(1)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint az általa nyilvánosságra hozott határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2)  A Bizottság által az e rendelettel összefüggésben vagy annak végrehajtása keretében a Tanácsnak vagy bármely előkészítő szervének továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlament rendelkezésére kell bocsátani, szükség esetén titoktartási szabályok betartása mellett.
(3)  A Bizottság a tagállamok által benyújtott tervekben szereplő mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésére vonatkozó előzetes megállapításairól áttekintést nyújt az Európai Parlament illetékes bizottságai számára.
(4)  Az Európai Parlament illetékes bizottságai felkérhetik a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást a tervek Bizottság által végzett értékelésének aktuális állásáról.
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
23 b cikk (új)
23b. cikk
Szociális párbeszéd az éghajlatváltozásról
(1)  Az Európai Parlament illetékes bizottságai az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd elmélyítése, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása érdekében évente kétszer felkérhetik a Bizottságot a következő kérdések megvitatására:
a)  a tagállamok által benyújtott tervek;
b)  a tagállamok által benyújtott tervek Bizottság által végzett értékelése;
c)  a tagállamok által benyújtott tervekben szereplő mérföldkövek és célok teljesítésének helyzete;
d)  kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítésének biztosítása érdekében hozott korrekciós intézkedéseiket;
e)  az Alap végrehajtásával kapcsolatban a Bizottság által az Európai Parlament illetékes bizottsága rendelkezésére bocsátott bármely egyéb lényeges információ és dokumentáció.
(2)  Az Európai Parlament az (1) bekezdésben említett kérdések tekintetében állásfoglalásokban is kifejtheti nézeteit.
(3)  A Bizottságnak figyelembe kell vennie az éghajlatváltozásról folytatott szociális párbeszéden keresztül kifejtett nézetekből fakadó minden elemet, adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A Bizottság 2028. július 1-jéig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap végrehajtásáról és működéséről.
 (1)  A Bizottság 2026. július 1-jéig értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap addigi végrehajtásáról és működéséről, figyelembe véve különösen a tagállamok által a 23. cikknek megfelelően benyújtott első jelentések eredményeit.
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Minden olyan évre vonatkozóan, amikor az Alap aktív, a Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az épületek energiahatékonyságába, a megújuló energiaforrásokból előállított energia integrációjába, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való jobb hozzáférés biztosításába történő beruházásokból eredő szén-dioxid-csökkentésről.
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az értékelő jelentés különösen az Alap 1. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az uniós hozzáadott értéket értékeli. Figyelembe veszi, hogy a 6. cikkben meghatározott valamennyi célkitűzés és intézkedés továbbra is releváns-e, tekintettel a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszerből, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet63 értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra. Figyelembe veszi továbbá, hogy az Alap pénzügyi keretösszege továbbra is releváns-e a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra való tekintettel.
 (3)  Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentés különösen a következőket értékeli:
a)   az Alap 1. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértékét, az erőforrások felhasználásának hatékonyságát és az uniós hozzáadott értéket;
b)  országonkénti bontásban a strukturális beruházások és intézkedések végrehajtásának, valamint a közvetlen jövedelemtámogatás felhasználásának előrehaladását és hatását a tervekben szereplő mérföldkövek és célok elérésének fényében, valamint ezzel összefüggésben a közvetlen jövedelemtámogatás iránti igényt és a támogatás előírt szintjét a 2028–2032 közötti időszakra vonatkozóan, a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint;
c)  az energia- és közlekedési szegénység fogalommeghatározásának a tagállamok által a 23. cikk (1) bekezdése aa) pontjának megfelelően bejelentett alkalmazását, valamint azt, hogy a jövőben szükség lehet-e részletesebb megközelítésre, és adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
Figyelembe veszi, hogy a 6. cikkben meghatározott valamennyi célkitűzés és intézkedés továbbra is releváns-e, tekintettel a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszerből, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet63 értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra. Figyelembe veszi továbbá, hogy az Alap pénzügyi keretösszege továbbra is releváns-e a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv szerinti kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra való tekintettel. Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentés részeként a Bizottság a következő többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások keretében mérlegeli a 9. cikkben említett, a szén-dioxid-ár ingadozásán alapuló egyedi technikai kiigazítás meghosszabbítását is.
__________________
 __________________
63 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
 63 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
Módosítás 153
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottságnak a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.
 (2)  A Bizottságnak a 4. cikk (2a) és a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.
Módosítás 154
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. Ez nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
 (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2a) és a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. Ez nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés
Ez a rendelet attól a naptól alkalmazandó, amikorra a tagállamok hatályba léptetik az ahhoz szükséges törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, hogy eleget tegyenek a 2003/87/EK irányelvnek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete tekintetében történő módosításáról szóló (EU) [éééé/szszsz] európai parlamenti és tanácsi irányelvnek.
 törölve
__________________
64 [Az Európai Parlament és a Tanács (EU) [éééé/szszsz] irányelve […]. HL […], […], […] o. [Irányelv a 2003/87/EK irányelv módosításáról.]
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
I melléklet – 9 bekezdés
Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, nem lehet alacsonyabb, mint a [2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátásnak a 2016–2018 közötti időszak átlagának megfelelő részaránya. Azon tagállamok értéke, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi összege 100 %-kal legyen egyenlő.
 Valamennyi tagállam esetében az αi nem lehet alacsonyabb, mint a 9. cikk (1) és (2) bekezdésében említett pénzügyi keretösszegek együttes összegének 0,07%-a. Azon tagállamok esetében, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, az αi nem lehet alacsonyabb, mint a [2003/87/EK irányelv IVa. fejezete] hatálya alá tartozó ágazatok tekintetében az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátásnak a 2016–2018 közötti időszak átlagának megfelelő részaránya. Azon tagállamok αi értéke, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan kiigazításra kerül annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi αi összege 100 %-kal legyen egyenlő.
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
II melléklet – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 9. cikk (1a) bekezdése szerinti további juttatásokból az egyes tagállamok az alábbiak szerint részesednek.

Maximális költségvetési juttatás uniós tagállamonként

Tagállam

Részesedés az összes juttatásból (%)

ÖSSZESEN

[a hatálybalépés időpontja]–2032

(EUR, folyó árakon)

Összeg

[a hatálybalépés időpontja]–2027

(EUR, folyó árakon)

Összeg

2028-2032

(EUR, folyó árakon)

Belgium

2,56

[1 844 737 639]

[605 544 073]

[1 239 193 566]

Bulgária

3,85

[2 778 104 958]

[911 926 420]

[1 866 178 538]

Csehország

2,40

[1 735 707 679]

[569 754 460]

[1 165 953 219]

Dánia

0,50

[361 244 536]

[118 580 270]

[242 664 266]

Németország

8,19

[5 910 983 488]

[1 940 308 984]

[3 970 674 504]

Észtország

0,29

[207 004 992]

[67 950 392]

[139 054 600]

Írország

1,02

[737 392 966]

[242 052 816]

[495 340 150]

Görögország

5,52

[3 986 664 037]

[1 308 641 796]

[2 678 022 241]

Spanyolország

10,53

[7 599 982 898]

[2 494 731 228]

[5 105 251 670]

Franciaország

11,20

[8 087 962 701]

[2 654 912 964]

[5 433 049 737]

Horvátország

1,94

[1 403 864 753]

[460 825 411]

[943 039 343]

Olaszország

10,81

[7 806 923 117]

[2 562 660 358]

[5 244 262 759]

Ciprus

0,20

[145 738 994]

[47 839 531]

[97 899 463]

Lettország

0,71

[515 361 901]

[169 170 042]

[346 191 859]

Litvánia

1,02

[738 205 618]

[242 319 573]

[495 886 046]

Luxemburg

0,10

[73 476 421]

[24 118 991]

[49 357 430]

Magyarország

4,33

[3 129 860 199]

[1 027 391 783]

[2 102 468 416]

Málta

0,01

[5 112 942]

[1 678 348]

[3 434 594]

Hollandia

1,11

[800 832 270]

[262 877 075]

[537 955 195]

Ausztria

0,89

[643 517 259]

[211 237 660]

[432 279 599]

Lengyelország

17,61

[12 714 118 688]

[4 173 471 093]

[8 540 647 595]

Portugália

1,88

[1 359 497 281]

[446 261 573]

[913 235 708]

Románia

9,26

[6 682 901 998]

[2 193 694 977]

[4 489 207 021]

Szlovénia

0,55

[397 623 987]

[130 522 001]

[267 101 985]

Szlovákia

2,36

[1 701 161 680]

[558 414 568]

[1 142 747 112]

Finnország

0,54

[386 966 933]

[127 023 772]

[259 943 161]

Svédország

0,62

[445 050 067]

[146 089 842]

[298 960 225]

EU27

100%

[72 200 000 000]

[23 700 000 000]

[48 500 000 000]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottságokhoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0157/2022).

Utolsó frissítés: 2022. szeptember 30.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat