Felsőoktatás
A szubszidiaritás elvének megfelelően a felsőoktatási szakpolitikákról az egyes tagállamok szintjén születik döntés. Az Unió szerepe ezért elsősorban a támogatásra és az összehangolásra korlátozódik. A felsőoktatás terén az uniós fellépés fő célkitűzései közé tartozik a hallgatói és a személyzeti mobilitás ösztönzése, az oklevelek és résztanulmányok kölcsönös elismerésének elősegítése és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása.
Jogalap
Az oktatást – és ebben az összefüggésben a felsőoktatást is – az 1992-es Maastrichti Szerződés ismerte el hivatalosan uniós hatáskörként. Az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSZ) módosító Lisszaboni Szerződés nem változtatta meg az EU oktatás és képzés terén betöltött szerepére vonatkozó rendelkezéseket. A szerződés XII. címe 165. cikkének (1) bekezdése kimondja: „Az Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével hozzájárul a minőségi oktatás fejlesztéséhez, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét, valamint kulturális és nyelvi sokszínűségüket”. A 165. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az Unió fellépésének céljai a következők:
- az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban […];
- a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanulmányok tanulmányi célú elismerésének elősegítésével;
- az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása; a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése;
- a távoktatás fejlesztésének ösztönzése […].
Ezenfelül a Lisszaboni Szerződés bevezetett egy olyan rendelkezést, amely horizontális „szociális záradékként” jellemezhető. Az EUMSZ 9. cikke értelmében: „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.”
Az Európai Unió Alapjogi Chartája továbbá kimondja: „Mindenkinek joga van az oktatáshoz” (14. cikk).
Célkitűzések
A. Az európai oktatási térség
Egy 2020 szeptemberében közzétett közleményében a Bizottság felvázolta egy 2025-ig megvalósítandó „európai oktatási térség” körvonalait, amelynek célja az európai polgárok oktatási és képzési színvonalának javítása, valamint az Európai Unióhoz való tartozás érzésének kialakítása. A felsőoktatás tekintetében az európai oktatási térség fő célkitűzései a következők:
- a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányának 50%-ra történő növelése 2030-ig (ez az arány 2020-ban 40,3% volt);
- jogi státusszal rendelkező és európai diplomákat adó európai egyetemek hálózatainak létrehozása;
- az Erasmus+, az európai uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram megerősítése Európában annak inkluzívabbá tétele érdekében;
- az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezés megvalósítása a hallgatói mobilitás megkönnyítése érdekében;
- az oklevelek és tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismerése a különböző tagállamok között (a lisszaboni elismerési egyezmény alapján).
B. A bolognai folyamat
Saját szakpolitikai kezdeményezésein túlmenően az EU tevékenyen támogatja a bolognai folyamat prioritásait is, amelyek a folyamat 1999-es megszületése óta egy egész Európára és a szomszédos térségekre kiterjedő, összehasonlíthatóbb, összeegyeztethetőbb és egységesebb felsőoktatási rendszer megvalósítására törekszenek. Az erőfeszítések legkimagaslóbb eredménye a Budapest–Bécs miniszteri konferencia 2010. márciusi nyilatkozatával létrejött európai felsőoktatási térség (EHEA). Az európai felsőoktatási térség jelenleg 49 országra terjed ki.
C. Az Unió új felsőoktatási stratégiája
2017-ben a Bizottság közzétette az EU megújított felsőoktatási programját. A program négy kiemelt területre összpontosít:
- a felsőoktatásban folyó készségfejlesztés munkaerőpiaci igényekkel való összehangolása;
- a felsőoktatásban való részvétel kiszélesítése, a felsőoktatás befogadóbbá tétele és társadalmi hatósugarának növelése;
- a felsőoktatásban rejlő innovációs lehetőségek bővítése;
- a felsőoktatás hatékonyságának és eredményességének fokozása.
Eredmények
A. Erasmus +
Az Erasmus+ program célja, hogy egyetlen egységes finanszírozási program révén beruházzon az oktatásba, a képzésbe, az ifjúságba és a sportba Európában. Az Erasmus+ összefogja a felsőoktatás (Erasmus, Erasmus Mundus, Tempus, Jean Monnet), az iskolai oktatás (Comenius), a szakképzés (Leonardo da Vinci), a felnőttkori tanulás (Grundtvig) és az ifjúság (Fiatalok lendületben program) területén korábban különállóan végrehajtott ágazati és horizontális szakpolitikákat. A sport 2014-ben került be első ízben a programba. A program a különböző megcélzott ágazatok három fő intézkedése köré szerveződik:
- az egyének tanulási célú mobilitása;
- az intézmények közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje;
- a szakpolitikai reformfolyamat támogatása.
A felsőoktatás központi szerepet játszik az Erasmus+ átfogó szerkezetén belül. A 2021–2027 közötti időszakban az Erasmus+ program teljes költségvetésének legalább 34,6%-át a felsőoktatás számára tartják fenn. Az Erasmus+ nemcsak a felsőoktatásban tanulók és dolgozók mobilitását támogatja, hanem finanszírozást biztosít az Erasmus Mundus közös mesterképzésekhez és az Erasmus+ mesterképzési hitelekhez is.
2018-ban az Erasmus+ program támogatásával elindult az „Európai Egyetemek” kezdeményezés. Ez a kezdeményezés ösztönzi a különböző tagállamok felsőoktatási intézményeiből álló hálózatok létrehozását azzal a céllal, hogy közös stratégiákat dolgozzanak ki, lehetővé tegyék a hallgatók számára, hogy több uniós országban tanuljanak, és európai diplomát adjanak. Az Erasmus+ 2023-as pályázati felhívását követően 50 európai egyetemi szövetséget választottak ki, amelyekben 430, az összes tagállamot lefedő felsőoktatási intézmény, valamint nyolc, az Erasmus+ programban részt vevő harmadik ország vett részt. A kezdeményezés megfelelő úton halad afelé, hogy elérje a célkitűzését, és 2024 közepére 60 európai egyetemi szövetség több mint 500 felsőoktatási intézménye csatlakozzon hozzá.
A Bizottság 2021. október 22-én elfogadta az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület 2021–2027 közötti időszakra szóló programjaira vonatkozó befogadási intézkedések új keretét. E keretrendszer célja, hogy megkönnyítse a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek számára a hozzáférést, és elhárítsa azokat az akadályokat, amelyek ezt a hozzáférést megakadályozhatják. Támogatja a szakoktatási és szakképzési szolgáltatókat, amelyek tanulási mobilitási tevékenységeket kívánnak szervezni a szakoktatás, valamint a tanulók és a személyzet képzése érdekében. Az együttműködés szintén alapvető fontosságú az új keretrendszerben, és magában foglalja a kisléptékű partnerségeket, amelyek kiszélesítik a programhoz való hozzáférést.
B. Marie Skłodowska-Curie-cselekvések
A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések (MSCA) a kutatók mobilitását és képzését támogatják. Részei az Unió Horizont Európa (2021–2027) kutatási és innovációs keretprogramjának, és öt alintézkedés köré szerveződnek. A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések a felsőoktatás terén az Európai Unió doktori képzésének fő programjává váltak. Közös doktori képzéseket („Doktori hálózatok” alprogram) finanszíroznak, és posztdoktori ösztöndíjak („Posztdoktori ösztöndíjak” alprogram) vagy más regionális, nemzeti vagy nemzetközi programok társfinanszírozása („Társfinanszírozás” alprogram) révén előmozdítják a transznacionális, ágazatközi és interdiszciplináris mobilitást. Elősegítik továbbá a kutatásban és az innovációban részt vevő kutatók, illetve adminisztratív és technikai személyzet külföldi kirendelését („Személyzeti cserék” alprogram). Végezetül a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések támogatják az Európai Kutatók Éjszakáját, egy olyan nyilvános eseménysorozatot, amelyet minden év szeptemberében Európa-szerte megszerveznek a kutatók munkájának népszerűsítése érdekében (az „MSCA and Citizens” alprogram részeként). A program célja, hogy felszámolja a tudományos élet és a többi ágazat, különösen a vállalkozások közötti valós és vélt korlátokat. A Horizont Európa program mintegy 6,6 milliárd eurót különít el a Marie Skłodowska-Curie-cselekvésekre.
C. Felsőoktatási együttműködés
2022 áprilisában a Tanács jóváhagyta a felsőoktatási intézmények Európa jövője érdekében való megerősítésére vonatkozó európai stratégiáról szóló tanácsi következtetéseket, valamint a hatékony európai felsőoktatási együttműködéshez szükséges kapcsolatok kiépítéséről szóló ajánlást. Ezen jogi aktusok célja támogatni az európai felsőoktatási intézményeket abban, hogy hozzájáruljanak a fenntartható és reziliens gazdaságok kialakításához, valamint az Európai Unió zöldebbé, befogadóbbá és digitálisabbá tételéhez. Emellett céljuk a transznacionális együttműködés fokozása és hatókörének kibővítése, valamint egy közös értékekre épülő, valóban európai dimenzió kialakítása a felsőoktatási ágazatban.
D. Európai diploma
2024 márciusában a Bizottság elfogadott egy ambiciózus javaslatokból álló, Európa felsőoktatási ágazatára vonatkozó csomagot, melynek célja, hogy további lépések történjenek egy európai diploma létrehozásáért. A csomag ennek az új és egyetemesen elismert képesítésnek a tervezetét tartalmazza, amely képesítés a felsőoktatási intézmények mélyebb és szélesebb körű, nemzeteken átívelő, az európai oktatási térség egyik kulcsfontosságú elemének számító együttműködésének köszönhetően jön létre.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlament egyre nagyobb befolyást gyakorol a felsőoktatással kapcsolatos európai szakpolitikai döntéshozatalra.
A. Erasmus +
2017. szeptember 14-i állásfoglalásában a Parlament elismerte az Erasmus+ program rendkívül pozitív hatását, különösen a munkaerő-piaci integráció esélyeinek növelése, valamint az aktív polgári szerepvállalás és az európai identitás érzésének előmozdítása tekintetében. Ugyanakkor, bár az európaiak kevesebb mint 5%-a részesülhet az Erasmus+ program előnyeiből, hangsúlyozta, hogy az új programnak nyitottabbnak és hozzáférhetőbbnek kell lennie, és nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az oktatásra és a szakképzésre, az egész életen át tartó tanulásra, valamint a nem formális és informális oktatásra. Felhívta továbbá a figyelmet az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) megvalósításával kapcsolatos nehézségekre, amelyek akadályozzák a mobilitást, valamint felszólít egy uniós elektronikus diákigazolvány létrehozására, amely lehetővé tenné a diákok számára, hogy uniós szinten hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz.
2020. szeptember 15-én állásfoglalást fogadtak el az többek között az Erasmus+ program környezetvédelmi dimenziójának megerősítéséről.
2021 májusában a Parlament és a Tanács elfogadta az (EU) 2021/817 rendeletet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Erasmus+ program létrehozásáról. A program új időszaka 26,6 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik (az előző időszak 14,7 milliárd eurójával szemben), és célja, hogy minden polgár számára, így a fogyatékossággal élő, hátrányos gazdasági hátterű, tanulási nehézségekkel küzdő vagy vidéki és távoli területeken élő személyek számára is biztosítsa az egyenlő lehetőségeket. Az Erasmus+ támogatja a felnőttek egész életen át tartó tanulását, miközben a kapcsolódó adminisztratív teendőket digitalizálják és egyszerűbbé teszik. Végezetül a program az EU éghajlati lábnyomának csökkentését célzó intézkedések révén hozzájárul az uniós éghajlat-politikai célkitűzéseihez.
2024 januárjában a Parlament állásfoglalást fogadott el a jelenlegi, a 2021–2027 közötti időszakra szóló Erasmus+ program megvalósításáról, a program féléves értékelésének részeként. A Parlament hangsúlyozta, hogy az Erasmus+ a rendkívül magas részvételi arányoknak köszönhetően továbbra is különösen sikeres program. Kiemelte azt is, hogy az Erasmus+ programnak a jövőben is a minőségi oktatásra és olyan tevékenységekre kell összpontosítania, amelyek helyi szinten is könnyen hozzáférhetők a polgárok számára. A Parlament üdvözölte az új „Európai Egyetemek” kezdeményezés sikerét, illetve megvitatta a szövetségekkel kapcsolatos előrelépések lehetőségeit is.
B. Foglalkoztatási vonatkozások
Az évek során a Parlament mindig érdeklődést mutatott a felsőoktatás, valamint a felsőoktatás és a foglalkoztatás közötti összefüggés iránt. Az EU megújított felsőoktatási programjáról szóló, 2017. május 30-i bizottsági közleményt követően a Parlament 2018. június 12-én állásfoglalást fogadott el az uniós oktatás korszerűsítéséről. A felsőoktatást illetően az állásfoglalás az európai oktatási térség létrehozását szorgalmazza, és arra buzdítja a tagállamokat, hogy többet fektessenek be ebbe a területbe, valamint segítsék elő a felsőoktatás, a munka világa, az ipar, a kutatói közösségek és a társadalom egésze közötti együttműködést.
C. A bolognai folyamat
A Parlament hosszú ideje kiemelt figyelmet fordít a bolognai folyamat megszilárdítására és továbbfejlesztésére. A bolognai folyamat végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a bolognai folyamat hozzájárul az oktatási rendszerek minőségének javításához, megkönnyíti a felsőoktatási struktúrák összehasonlíthatóságát azáltal, hogy minőségbiztosítási rendszereket biztosít az oklevelek elismerésére, és ezáltal növeli az európai felsőoktatás vonzerejét.
2018 áprilisában a Parlament újabb állásfoglalást fogadott el a bolognai folyamatról. Ez az állásfoglalás rámutatott arra, hogy javítani kell az oktatás szociális dimenzióját, és konkrét lehetőségeket kell biztosítani a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű diákok számára a felsőoktatáshoz való hozzáférésre. A Parlament a mobilitási ösztöndíjak és a juttatások elosztására szolgáló, hozzáférhető és méltányos mechanizmusok mellett foglalt állást. Arra is felszólította az Uniót és a tagállamokat, hogy növeljék oktatási költségvetésüket annak biztosítása érdekében, hogy az állami felsőoktatás mindenki számára ingyenes és hozzáférhető legyen.
A témával kapcsolatos bővebb információért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Lina Sasse / Kristiina Milt