Sport
A sport területén az Unió a Lisszaboni Szerződés 2009. decemberi hatálybalépésével szerzett hatáskört. Az Unió felelősségi körébe tartozik a tényeken alapuló szakpolitika kidolgozása, valamint a testmozgást és a sportot támogató együttműködés előmozdítása és kezdeményezések irányítása Európa-szerte. Az első Erasmus+ program (2014–2020) keretében első alkalommal külön költségvetési tételt hoztak létre a sporthoz kapcsolódó projektek és hálózatok támogatására.
Jogalap
Bár a szerződések 2009 előtt nem tettek említést konkrét uniós jogi hatáskörről a sport területén, a Bizottság a sportról szóló, 2007. évi fehér könyvben és a „Pierre de Coubertin cselekvési tervben” lefektette az uniós sportpolitika alapjait.
A Lisszaboni Szerződéssel az EU külön hatáskörre tett szert a sport területén. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 6. cikkének e) pontja kimondja, hogy az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseinek támogatására vagy kiegészítésére a sport területén, míg a 165. cikk (1) bekezdése meghatározza a sportpolitika részleteit, kijelentve, hogy az Unió „a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításához”. A 165. cikk (2) bekezdése utal „a sport európai dimenzióinak fejlesztésére a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén”. Végül az EUMSZ 165. cikkének (3) bekezdése szerint az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és az oktatás és a sport területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Unió így jogalappal rendelkezik, hogy strukturálisan támogassa a sportágazatot az Erasmus+ program révén, és egységesen lépjen fel a nemzetközi fórumokon és az Unión kívüli országokban. Az uniós sportminiszterek hivatalosan is találkoznak az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács ülésein. Ezzel egyidejűleg az Unió a sporthoz szorosan kapcsolódó területek, így az oktatás, az egészségügy és a társadalmi befogadás területén meglévő, nem kötelező erejű jogi eszközöket érintő hatásköreit is gyakorolja finanszírozási programok révén.
Célkitűzések
A sportra vonatkozó külön hatáskör bevezetése a szerződésekben új távlatokat nyitott az ezzel kapcsolatos uniós fellépések előtt. Az Unió arra törekszik, hogy növelje a sportversenyek tisztaságát és nyitottságát, valamint még inkább védelmezze a sportolók szellemi és fizikai épségét, figyelembe véve ugyanakkor a sport sajátos természetét. Ezenkívül az EU támogatja azt az elképzelést, hogy a sport javíthatja az emberek általános jóllétét, segíthet az olyan tágabb társadalmi problémák leküzdésében, mint a rasszizmus, a társadalmi kirekesztés és a nemek közötti egyenlőtlenség, Unió-szerte jelentős gazdasági előnyökkel járhat, és fontos eszköz az EU külkapcsolataiban. Az EU különösen az alábbi három területre fordít figyelmet: (1) a sport társadalmi szerepe; (2) a sport gazdasági vonatkozásai; és (3) a sportágazat politikai és jogi kerete.
Eredmények
A. Szakpolitikai fejlemények
1. A sportról szóló fehér könyv és a „Pierre de Coubertin cselekvési terv”
A Bizottság sportról szóló, 2007. évi fehér könyve volt az első, Unió által indított átfogó sportkezdeményezés. A javasolt fellépések végrehajtása során a Bizottság hasznos ismereteket szerzett azokról a kérdésekről, amelyeket a jövőben napirendre kell tűzni. A fehér könyv számos célkitűzést vázolt fel, például a következőket:
- a sport társadalmi szerepének növelése,
- a közegészségügy fejlesztése a testmozgás révén,
- az önkéntes tevékenységek ösztönzése,
- a sport gazdasági vonatkozásainak és a játékosok szabad mozgásának előmozdítása,
- a dopping, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem,
- a médiajogok ellenőrzése.
2. A sport európai dimenziójának fejlesztése
A Bizottság sportról szóló fehér könyve és a Lisszaboni Szerződés 2009-es hatálybalépése megfelelő kiindulópontot jelentett „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. januári bizottsági közlemény számára. Ez a közlemény a sport általános szerepével foglalkozott, különös tekintettel a foglalkoztathatóságra, a társadalmi befogadásra és a közegészségügyre. Emellett kiemelten tárgyalta a nemzetközi sporteseményekkel kapcsolatos szempontokat, ideértve az Európa Tanács doppingellenes egyezményének aláírását, a sporteseményekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket és követelményeket, valamint a sportesemények és -helyszínek fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőségére vonatkozó előírásokat. Végezetül utalt a sporttal kapcsolatos gazdasági kérdésekre is (médiajogok kollektív értékesítése, szellemitulajdon-jogok, a sport átlátható és fenntartható finanszírozása, valamint az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazása a sport területén).
3. A sportra vonatkozó uniós munkaterv
A sportra vonatkozó uniós munkaterv az egyik legfontosabb uniós sportpolitikai dokumentum. Középpontjában az e területre vonatkozó főbb uniós tevékenységek állnak, és iránymutatásként szolgál az uniós intézmények, a tagállamok és a sportban érdekelt felek közötti együttműködés elősegítéséhez.
Az első sportra vonatkozó munkatervet (2011–2014) a Tanács 2011-ben fogadta el. 2020. december 1-jén az európai sportminiszterek tanácsa elfogadta a negyedik, sportra vonatkozó uniós munkatervet (2021–2024). A tervben kiemelt helyet foglal el a testmozgás, ezen belül a sportolási lehetőségek létrehozása valamennyi generáció számára, amelyet kiemelt prioritásként határoztak meg. A terv célja ezenkívül „a sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően”. Az egyéb kulcsfontosságú cselekvési területek közé tartozik a sporthoz kapcsolódó készségek és képesítések előtérbe helyezése a bevált gyakorlatok megosztása és a tudásépítés révén, a sport tisztaságának és értékeinek védelmezése, a sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Az EU arra is törekszik, hogy növelje a nők arányát a sporttal kapcsolatos vezetői pozíciókban és a sportedzők körében, egyenlő feltételeket biztosítson valamennyi sportoló számára, és növelje a sportban részt vevő nők médiajelenlétét.
Az Unió zöld átállásával összhangban pedig a „környezetbarát sport” is a prioritások között szerepel, hiszen a terv egy közös keret kialakítását javasolja közös kötelezettségvállalásokkal, figyelembe véve az európai éghajlati paktumot. Szintén hangsúlyos elem az innováció és a digitalizáció a sportágazat valamennyi területén.
4. A Covid19-világjárványt követő intézkedések
2020 júniusában a Tanács elfogadta a Covid19-világjárvány sportágazatra gyakorolt hatásáról szóló következtetéseit, amelyekben különböző intézkedéseket javasolt az ágazat helyreállítására. A dokumentum kiemelte, hogy az egész ágazat súlyos károkat szenvedett, többek között gazdasági szempontból is. A Tanács hangsúlyozta, hogy a világjárványt követő újrakezdéshez helyi, nemzeti, regionális és uniós szintű stratégiákra van szükség a sportágazat támogatása érdekében, valamint azért, hogy a sport továbbra is nagymértékben hozzájárulhasson az uniós polgárok jóllétéhez. A Tanács ily módon arra ösztönözte az uniós intézményeket, hogy a nemzeti erőfeszítéseket egészítsék ki az ágazatnak nyújtott pénzügyi támogatással olyan rendelkezésre álló uniós programokon és alapokon keresztül, mint az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület, a kohéziós politikához tartozó alapok és a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezések (CRII, CRII+).
2021. február 10-én a Parlament állásfoglalást fogadott el, amely megerősítette a Tanács következtetéseit, ugyanakkor kiemelte, hogy a pénzügyi támogatás nem korlátozódhat a nagy nézőszámú sporteseményekre, valamint hogy a helyreállítási intézkedések rendkívül fontosak a szabadidősportok esetében. Ezenkívül felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai megközelítést a világjárvány sportágazatra gyakorolt negatív hatásainak kezeléséhez.
B. Intézkedések és programok
1. Erasmus+ program
A sport szerves részét képezi az Erasmus+-nak, az oktatás, képzés, ifjúság és sport területére vonatkozó uniós cselekvési programnak. A jelenlegi, 2021–2027 közötti program teljes költségvetésének 1,9%-át a sportra különítették el.
Az új Erasmus+ program három fő célkitűzésének egyikeként kiemelt hangsúlyt kapott „a sportért felelős személyzet tanulási célú mobilitásának, valamint az együttműködésnek, a minőségnek, a befogadásnak, a kreativitásnak és az innovációnak az előmozdítása a sportszervezetek és a sporttal kapcsolatos szakpolitikák szintjén”. Az e célkitűzés elérését célzó intézkedések közé tartozik többek között a mobilitás előmozdítása, különösen a szabadidősportban dolgozó személyzet számára, a virtuális tanulási lehetőségek bővítése, az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét szolgáló partnerségek létrehozása, beleértve a kisléptékű partnerségeket is, a programhoz való szélesebb körű és inkluzívabb hozzáférés elősegítése, valamint a szabadidősportok szempontjából releváns kérdéseket előmozdító nonprofit sportesemények támogatása.
Egy egész EU-ra kiterjedő „európai sportnapra” először a Parlament tett javaslatot a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. februári állásfoglalásában. 2015 szeptemberében elindult az Európai Sporthét (EWOS), amelynek célja a sport és a testmozgás népszerűsítése egész Európában nemzeti, regionális és helyi szinten, ösztönözve az európai polgárokat egy jobb, egészségesebb életmód kialakítására. Egy 2022-ben készült Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak 62%-a sosem vagy csak ritkán sportol. Ez mind az egészségre és a jóllétre, mind a gazdaságra káros hatással van, és az egészségügyi kiadások növekedéséhez, valamint a munkahelyi termelékenység és a foglalkoztathatóság csökkenéséhez vezet.
2017 óta az Európai Sporthetet szeptember 23. és 30. között rendezik meg egész Európában, és ennek során a tagállamok és a partnerországok számos különféle tevékenységet és rendezvényt szerveznek. 2023-ban 36 000 rendezvényre került sor közel 11 millió ember részvételével.
3. A társadalmi befogadást célzó projektek
A társadalmi befogadás az Unió egyik kiemelt prioritása a sport társadalmi szerepe tekintetében. Azáltal, hogy összehozza az embereket és közösségeket épít, a sport jelentős mértékben hozzájárulhat a migránsok uniós integrációjához. A Bizottság a migránsok társadalmi befogadását elősegítő projekteket és hálózatokat támogat az Erasmus+ program révén.
4. Díjak
A Bizottság 2022 óta ítéli oda a #BeActive és a #BeInclusive díjat. Ez a két díjprogram a magánszemélyek vagy szervezetek által a sport és a testmozgás előmozdítása érdekében Európában kidolgozott innovatív ötleteket és kezdeményezéseket jutalmazza. Emellett a programok előmozdítják a „társadalmi akadályok lebontását” a sporton keresztül annak érdekében, hogy összehozzák az embereket, és hozzájáruljanak az európai identitás érzetének kialakításához.
Az Európai Parlament szerepe
A Parlamentnél az európai sportpolitika kidolgozása a Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) hatáskörébe tartozik. 2012-ben a Parlament állásfoglalást fogadott el a sport európai dimenziójáról, amely előkészítette az utat az Európai Sporthét számára. A Parlament emellett olyan kérdésekkel is foglalkozott, mint a nemek közötti egyenlőség a sport területén, valamint a sportnak a rasszizmus elleni küzdelemben betöltött szerepe. A sport kulcsszerepéről „A menekültekről: társadalmi befogadás és munkaerő-piaci integráció” című, 2016. évi állásfoglalása is említést tesz, amely hangsúlyozza, hogy a sport a társadalmi és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának eszközeként fontos szerepet tölt be azáltal, hogy pozitív kapcsolatokat alakít ki a helyi népesség és a menekültek, illetve menedékkérők között.
A Parlament Emberi Jogi Albizottsága (DROI) rendszeres vitákat folytat az emberi jogokról az olyan országokban rendezett nagyszabású sportesemények kapcsán, mint Oroszország (2014. évi téli olimpiai játékok), Brazília (2014. évi férfi labdarúgó-világbajnokság, 2016. évi nyári olimpiai játékok) és Katar (2022. évi férfi labdarúgó-világbajnokság). A sportról és az emberi jogokról szóló első, 2014. februári meghallgatást követően, amely kiemelten foglalkozott a Katarban dolgozó migráns munkavállalók helyzetével, 2015-ben a CULT bizottsággal közös meghallgatásra került sor a nagy sporteseményekhez kapcsolódó emberi jogi jogsértésekről.
A Parlament ezenkívül igen tevékenyen részt vesz a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és a sport területén megnyilvánuló korrupció elleni küzdelemben, és 2013 márciusában állásfoglalást fogadott el ebben a témában. Ezt követte 2015 júniusában egy állásfoglalás a FIFA-val kapcsolatban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről, 2017 februárjában pedig egy állásfoglalás „A sportpolitika egységes megközelítéséről: jó kormányzás, hozzáférhetőség és tisztaság” címmel.
A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Erasmus+ programról szóló bizottsági javaslathoz fűzött módosításaiban a Parlament javasolta, hogy az Erasmus+ költségvetésének egyes részeit csoportosítsák át annak biztosítása érdekében, hogy több fiatal sportoló és sportedző vehessen részt mobilitási programokban.
2021. november 23-án a Parlament elfogadta „Az uniós sportpolitika: értékelés és lehetséges további lépések” című állásfoglalást. Ebben olyan különböző intézkedéseket javasolt, mint például a szabadidősportok finanszírozásának növelése, a játékosok átigazolásának jobb szabályozása, a sportban részt vevő nők egyenlő díjazása és láthatóságának növelése, a gyermekek hatékonyabb védelme a sport területén, valamint az iskolai testnevelésre fordított órák számának növelése. Javasolta továbbá az „uniós sportkoordinátor” tisztségének létrehozását is, akinek feladata az ágazatközi együttműködés fokozása.
Végül 2022. november 10-én a Parlament elfogadta az e-sportokról és videójátékokról szóló állásfoglalást, amelyben arra a következtetésre jutott, hogy az e-sport és a sport különböző ágazatok. Ez az állásfoglalás felhívta a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy chartát az európai értékek e-sportversenyeken történő előmozdítására, és fontolja meg egy vízum létrehozását az e-sport területén dolgozó személyek részére. A Parlament elismeri a sportvideójátékokban és a virtuális sportokban rejlő lehetőségeket a szurkolók mozgósításának új formáiként, illetve a fiatalok fizikai tevékenységekben való részvételének növelésére, ugyanakkor elismeri, hogy az e-sportokat védelmezni kell az eredmények tiltott befolyásolásával, valamint az illegális szerencsejátékokkal szemben. Úgy véli, hogy az EU-nak felelős megközelítést kell alkalmaznia a videójátékokkal és az e-sportokkal kapcsolatban azáltal, hogy azokat egy olyan egészséges életmód részeként népszerűsíti, amely magában foglalja többek között a testmozgást, a személyes társadalmi érintkezést és a kulturális tevékenységekben való részvételt.
A témával kapcsolatos bővebb információért látogasson el a Kulturális és Oktatási Bizottság honlapjára.
Lina Sasse / Kristiina Milt