Délkelet-Ázsia
A tágabb értelemben vett indiai-csendes-óceáni térség részeként Délkelet-Ázsia létfontosságú geostratégiai jelentőséggel bír az EU számára, és jelentős kihívásokkal néz szembe a szabályokon alapuló nemzetközi rend tekintetében. Az indiai-csendes-óceáni térség gyors változáson megy keresztül, és a világ népessége több mint 50%-ának otthonaként kulcsfontosságú geostratégiai régióvá válik. A világ konténerkereskedelmének kétharmada az indiai-csendes-óceáni térségen hald át, és tengeri útvonalai a kereskedelem és az energiaellátás fontos útvonalai. Az indiai-csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködésre vonatkozó uniós stratégiát 2021 szeptemberében fogadták el annak érdekében, hogy fokozzák az EU szerepvállalását és partnerségeket építsenek ki a globális kihívások kezelése érdekében. Az Unió az EU stratégiai autonómiájának támogatása érdekében kiigazítja jelenlegi eszközeit. A Tanács által 2022 márciusában hivatalosan jóváhagyott biztonsági és védelmi stratégiai iránytű nyitott és szabályokon alapuló regionális biztonsági architektúrát mozdít elő, beleértve a biztonságos tengeri útvonalakat, a kapacitásépítést és a fokozott tengeri jelenlétet az indiai-csendes-óceáni térségben.
Az EU szorosabbra fűzi kapcsolatait a délkelet-ázsiai országokkal, és előmozdítja a regionális integrációt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), amely az EU Európán kívüli harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere (Kína és az USA után). A régióban vannak geostratégiai aggályok, például a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vita és Tajvan kérdése, valamint környezetvédelmi aggályok, különösen a Mekong alrégióban. Az Unió jelentős gazdasági szereplő Délkelet-Ázsiában és fontos adományozó a fejlesztési segélyezés terén, támogatja az intézményfejlesztést, a demokráciát, a jó kormányzást és az emberi jogokat.
Ez az ismertető bemutatja a délkelet-ázsiai régiót. Lásd még a Dél-Ázsiára (5.6.7.) és Kelet-Ázsiára (5.6.8.) vonatkozó ismertetőket.
Jogalap
- Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe (az Unió külső tevékenysége);
- az Európai Unió működéséről szóló szerződés 206–207. cikke (kereskedelem) és 216–219. cikke (nemzetközi megállapodások);
- partnerségi és együttműködési megállapodások (kétoldalú kapcsolatok).
A. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN)
Az ASEAN 1976 februárjában, Bali szigetén tartott első csúcstalálkozója lehetőséget nyújtott Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld képviselőinek találkozására. Később Brunei, Vietnam, Laosz, Kambodzsa és Mianmar is csatlakozott a társuláshoz. Az ASEAN szigorú benemavatkozási politikát folytat a tagországok belügyeit illetően.
Az EU és az ASEAN hasonlóan gondolkodó partnerek a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben, és mindkét fél a szabályokon alapuló multilateralizmus híve. Az ASEAN és az EU között szoros kapcsolatok épültek ki, elsősorban a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok terén, és jelenleg stratégiai partnerek. Az EU az ASEAN harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ASEAN kereskedelmének mintegy 10,2%-át teszi ki. Az ASEAN – az Egyesült Államok és Kína után – az EU harmadik legnagyobb partnere Európán kívül. A végső cél továbbra is az EU–ASEAN régióközi szabadkereskedelmi megállapodás megkötése.
A 2024 februárjában tartott 24. EU–ASEAN miniszteri találkozón előrelépés történt a kereskedelem előmozdítása terén, különös tekintettel a zöld kezdeményezésekre, a digitális átállásra és a biztonságos ellátási láncok létrehozására, a regionális és globális biztonsági fejlemények áttekintésére, valamint a Global Gateway kezdeményezés aktualizálására, kellő figyelmet fordítva az Európa és Ázsia összekapcsolására vonatkozó uniós stratégiára és az ASEAN 2025-ös konnektivitási főtervére (MPAC).
Az EU–ASEAN együttműködési vegyes bizottság 30. ülésére 2023 februárjában került sor Jakartában, ahol áttekintették a két-, többoldalú és globális kérdéseket, valamint a 2018–2022-es ASEAN–EU cselekvési terv végrehajtását, amelynek 89%-a már teljesült, továbbá beiktatták az ASEAN–EU stratégiai partnerség végrehajtására irányuló cselekvési tervet (2023–2027).
Az EU–ASEAN energiaügyi párbeszédet 2022 decemberében, az EU-ASEAN emlékcsúcstalálkozón indították el. Első ülésére 2023 júniusában, Jakartában került sor, amelynek középpontjában a regionális energiapiacok, a megújulóenergia-potenciál fejlesztése és az energiabiztonság állt.
Az EU–ASEAN stratégiai partnerség révén az EU továbbra is elő kívánja mozdítani a kapcsolatok parlamenti dimenzióját, például a strukturáltabb eszmecserék támogatása és az Európai Parlament és az ASEAN Parlamentközi Közgyűlése (AIPA) közötti közös parlamenti közgyűlés előmozdítása révén, hogy biztosítsa a demokratikus elszámoltathatóságot és fórumot biztosítson a globális kérdések kezelését célzó többoldalú eszmecserék számára. A 2023 novemberében megrendezett harmadik régióközi parlament-AIPA párbeszéd előrelépést tett a gazdasági, kereskedelmi és beruházási együttműködéssel, valamint a globális és regionális biztonsági kihívásokkal kapcsolatos párbeszédek és közös érdekű kérdések továbbfejlesztése terén.
A 2020 novemberében aláírt regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) 2022 januárjában lépett hatályba. A 10 ASEAN-államot és a blokk öt ázsiai és csendes-óceáni partnerét magában foglaló RCEP a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodása, amely a globális export több mint felét és a globális bruttó hazai termék (GDP) közel egyharmadát fedi le. A RCEP a legtöbb gazdasági ágazatot lefedi, és az áruk mintegy 90%-ával várhatóan vámmentesen lehet majd kereskedni. Ezeknek az áruknak a többsége a tagok között fennálló megállapodások alapján már ezen előny hatálya alá tartozik. A függőben lévő vámcsökkentések hatályba lépésére akár 20 évet is várni kell, míg az olyan érzékeny ágazatok, mint a mezőgazdaság, többnyire ki vannak zárva a vámcsökkentésből. Az RCEP-tagoknak részesülniük kell a közös származási szabályok, az exportkvóták eltörlése, az egyszerűsített vámeljárások és a kereskedelmi övezetekhez való könnyebb, határokon átnyúló hozzáférés előnyeiből. A nyersanyagok, a munkagépek, a gépjárművek és a fogyasztási cikkek kulcsfontosságú növekedési területek lesznek.
B. Ázsia–Európa találkozó (ASEM) és Ázsia–Európa parlamenti partnerségi ülés (ASEP)
Az ASEM célja a gazdasági együttműködés, a politikai párbeszéd és az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása az EU és Ázsia között. Az ASEM 53 európai és ázsiai partnert tömörítő fő multilaterális platform, amely jelentős globális súllyal kapcsolja össze Európát és Ázsiát. Az ASEM-partnerek a világ GDP-jének mintegy 65%-át, a világ népességének 60%-át, a globális turizmus 75%-át és a globális kereskedelem 68%-át teszik ki. A partnerek kiemelték, hogy hatékony és gyors fellépésre van szükség az éghajlatváltozás, a biztonsági együttműködés, a kereskedelem és az emberi jogok terén.
2021 novemberében Kambodzsa tölti be a 13. ASEM-csúcstalálkozó (ASEM13) és a 11. Ázsia–Európa parlamenti partnerségi találkozó (ASEP-11) házigazdájának szerepét. Az ASEM13 célja a többoldalúság megerősítése a növekedés megosztása érdekében, hangsúlyt fektetve a globális kihívások – például az éghajlatváltozás, a fenntartható fejlődés és a terrorizmus – kezelésére, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer javítására.
C. Indonézia
Indonézia a G20-ak, a világ harmadik legnagyobb demokráciájának és legnagyobb muzulmán többségű országának tagjaként egyre fontosabb partnerévé válik az EU számára. Az EU–Indonézia kapcsolatok a 2014. évi partnerségi és együttműködési megállapodáson (PCA) alapulnak. Az EU–Indonézia vegyes bizottság legutóbbi ülésére 2023 szeptemberében került sor, ahol megvitatták a kétoldalú együttműködés előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseket, amelyek kiterjednek a meglévő EU–Indonézia munkacsoportokra és párbeszédekre, valamint azokra a lehetséges közös tevékenységekre, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU–Indonézia partnerség hozzájáruljon a békéhez, a stabilitáshoz és a jóléthez a régióban és világszerte. A hatodik biztonságpolitikai párbeszédre 2023 májusában, a hetedik politikai párbeszédre pedig 2023 szeptemberében került sor. Indonézia érdeklődését fejezte ki az iránt, hogy a schengeni vízumliberalizáció révén javuljon az EU-ba irányuló indonéziai üzleti és turistaforgalom.
Indonézia és az EU újólag megerősítették, hogy elkötelezettek Ukrajna szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett, és hogy elítélik az orosz megszállást. A két fél megállapodott abban, hogy kölcsönös előnyökkel járó partnerséget alakítanak ki a biztonsági együttműködés terén, beleértve a tengeri biztonságot, a békefenntartó műveleteket, a kiberbiztonságot és a terrorizmus elleni küzdelmet. Indonézia a következő uniós programokon keresztül ösztönzi a biztonsági és védelmi együttműködéssel kapcsolatos további ismeretcseréket és konzultációkat: az Ázsiában és Ázsiával folytatott biztonsági együttműködés fokozása (ESIWA) és az indiai-óceáni kritikus tengeri útvonalak (CRIMARIO).
Az EU és Indonézia elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa az Indonézia–EU átfogó gazdasági partnerségi megállapodásra (CEPA) irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokkal kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy 2024-ben lezáruljanak a tárgyalások. Az Unió Indonézia ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, a kereskedelem teljes értéke 2022-ben több 32,6 milliárd euró volt, amelyből Indonézia 14,5 milliárd euró többlettel rendelkezett.
2021 júniusában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dokumentumot adott ki az EU és Indonézia közötti, a pálmaolajból előállított bioüzemanyagokat illető vitáról. Indonézia 2019 decemberében keresetet nyújtott be a WTO-hoz az EU ellen a pálmaolaj- és az olajpálma-alapú bioüzemanyagokra vonatkozó egyes intézkedésekkel kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a pálmaolaj-alapú bioüzemanyagokra vonatkozó uniós korlátozások tisztességtelenek és diszkriminatívak, és WTO-konzultációt kért. Mindazonáltal az Ukrajna elleni orosz invázió okozta globális étkezésiolaj-hiány segítheti Indonéziát abban, hogy visszanyerje a pálmaolaj piaci részesedését az EU-ban. A WTO-határozat kimenetelétől függetlenül az EU – többek között az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború által okozott energiaválság miatt – szeretné növelni hírnevét és új megállapodásokat kötni, és spekulációk vannak arra vonatkozóan, hogy az elkövetkező években az EU-ba irányuló pálmaolaj-behozatal jelentősen növekedhet. 2024 februárjában Indonézia felkérte a WTO-t, hogy folytasson le vitakonzultációt az EU-val az Indonéziából származó zsírsavak behozatalára vonatkozó dömpingellenes vám kivetéséről.
Indonézia 2024 márciusában választásokat tartott az elnök, az alelnök, a regionális képviseleti tanácsok, valamint a nemzeti és szubnacionális jogalkotók megválasztására. Az elnökjelöltek, Prabowo Subianto és Gibran Rakabuming Raka elnök-, illetve elnökhelyettesek nyerték meg a legtöbb szavazatot, 58%-kal.
Indonézia 2022-ben töltötte be a G20-ak elnökségét. Nagy figyelmet fordítottak a G20-országok közötti megosztottságra a tekintetben, hogy Oroszországnak joga van-e helyet foglalni a G20-ak asztalánál. Oroszország, valamint Ukrajna is meghívást kapott a 2022. novemberi bali csúcstalálkozóra. Putyin elnök azonban nem vett részt, Zelenszkij elnök pedig videokapcsolattal vett részt. Indonézia azonban megkísérelte korlátozni a G7-ek vezetői Oroszország elleni kritikáját. Indonézia úgy vélte, hogy a G20-ak elsősorban gazdasági fórum, és minden más konkrét kérdést próbált elkerülni.
2023-ban Indonézia töltötte be az ASEAN és az AIPA elnöki tisztét. Az ASEAN 42. csúcstalálkozójára 2023 májusában az indonéziai Labuan Bajo-ban került sor, ahol megvitatták a 2025 utáni jövőképet, Kelet-Timor tagságát, a mianmari válságot, az emberkereskedelem megelőzését, a migráns munkavállalókat, a halászati dolgozókat, az egészségügyi ágazatot, az elektromos járműveket, az ASEAN kapacitásának megerősítését és a határokon átnyúló fizetéseket. Kelet-Timor első alkalommal vett részt megfigyelőként. 2023 augusztusában Indonézia adott otthont az ASEAN AIPA közgyűlésének Jakartában, „Responsive Parliament for A Stable and Prosperous ASEAN” címmel. Az Európai Parlament küldöttsége (DASE) megfigyelőként vett részt.
2019 októberében a Parlament állásfoglalást fogadott el a javasolt indonéziai büntető törvénykönyvről, amelyben aggodalmát fejezte ki az istenkáromlásra és házasságtörésre vonatkozó rendelkezések miatt, valamint amiatt, hogy az új törvényt a kisebbségekkel szemben fogják alkalmazni, és lehetővé tenné a nemen, valláson és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést. A javasolt új törvénykönyv demonstrációkat váltott ki az országban. A Parlament üdvözölte Widodo elnök azon döntését, hogy az ország több ezer lakosának részvételével zajló, nagyszabású tüntetéseket követően elhalasztja a határozat elfogadását.
D. Mianmar/Burma
Az Unió aktív partner Mianmar demokratikus átalakulásában, valamint abban, hogy a nemzetközi közösség új alapokra helyezze kapcsolatát az országgal, amióta 2015-ben az ország megkezdte a demokrácia helyreállítását és nyitottabbá vált a külvilág felé. A nemzetközi elszigeteltség és szankciók évtizedei következtében nincs érvényben hivatalos keretmegállapodás.
A katonai kormány által megfogalmazott és 2008-ban népszavazással elfogadott mianmari alkotmány korlátozza a polgári kormányzati fellépéseket, és kivételes hatalmat biztosít a katonaságnak, például a parlamenti helyek 25%-át, valamint a biztonságért és a területi igazgatásért felelős fő minisztériumok feletti ellenőrzést. Mianmarban továbbra is polgárháború folyik, amely 1948-ban kezdődött. 2015 októberében tűzszüneti megállapodást fogadtak el, de ezt számos felkelő etnikai csoport nem írta alá. A demokratikus reformok terén előrelépés történt a 2015-ös választások óta, mióta Ang Szán Szu Csí tölti be az államtanácsosi, a külügyminiszteri tisztségeket és az Elnöki Hivatal miniszterének tisztségét. A legutóbbi általános választásokra 2020 novemberében került sor. Ang Szán Szu Csí kormánypártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) elegendő helyet szerzett a parlamentben ahhoz, hogy új kormányt alkosson.
2021 februárjában azonban a katonaság puccsal magához ragadta a hatalmat, és letartóztatta Ang Szán Szu Csít, U Vin Mjint elnököt és az NLD más vezető személyiségeit állítólagos választási csalásra hivatkozva. Min Ang Hlaing tábornokot, a hadsereg parancsnokát nevezték ki a katonai junta vezetőjének. Vádat emeltek Ang Szán Szu Csí és más NLD-vezetők ellen. Az események demokráciapárti tiltakozásokhoz vezettek, és a hadsereggel való összecsapások során halálesetekre és súlyos sérülésekre került sor. 2024 áprilisában Ang Szán Szu Csít átszállították a börtönből házi őrizetbe.
Az EU más nemzetközi szereplőkkel együtt számos nyilatkozatot adott ki Mianmarral szemben, és szankciókat szabott ki a juntára és a katonaság tulajdonában lévő szervezetekre. A Tanács 2021 februárjában következtetéseket fogadott el, amelyekben elítélte a katonai puccsot, és felszólított a szükségállapot megszüntetésére, a legitim kormány helyreállítására, valamint a puccs kapcsán fogva tartott vagy letartóztatott személyek azonnali szabadon bocsátására. A Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2021 áprilisában nyilatkozatot adott ki az ASEAN vezetőinek 2021. április 24-i indonéziai találkozóján elért ötpontos konszenzusról, támogatva az ASEAN-különmegbízottat. Mianmarazonban sajtóközleményt adott ki, amelyben elutasította az ASEAN-különmegbízott azon kérését, hogy találkozzon Ang Szán Szu Csíval. A Tanács 2021 márciusában, áprilisában és júniusában szankciókat vezetett be a katonai puccsért felelős személyekkel szemben, és kiterjesztette a szankciókat a katonai ellenőrzés alatt álló vállalatokra és szervezetekre. 2023 júliusában az EU kivette a szankciók hetedik körét a mianmari katonai juntával kapcsolatban álló személyekkel és vállalatokkal szemben.
Legkevésbé fejlett országként Mianmar részt vesz az „Everything But Arms” („fegyver kivételével mindent”) rendszerben, az általános vámkedvezmény-rendszer keretében. A katonai puccs ellenére a Bizottság mindezidáig tartózkodott a kereskedelmi korlátozások bevezetésétől, a döntést a mianmari lakosságot sújtó következményekkel és a hadseregre gyakorolt korlátozott hatással indokolva. A Bizottság 2024-ben több mint 19 millió EUR összegű humanitárius segélyt különített el a lakosság legsürgetőbb szükségleteinek kielégítésére, mivel a konfliktus Mianmar nagy részében folytatódik. Az EU 2021–2027-es többéves indikatív programja a Mianmarra vonatkozó konkrét prioritásokon alapul: kormányzás, jogállamiság, fenntartható növekedés, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott támogatás, a zöld megállapodás és a digitális menetrend.
Mianmar a közösségek közötti feszültségek eszkalációjával is szembesül. 2020 augusztusában újraindult az Unió Békekonferencia vagy a „21. századi Panglong” negyedik ülése, amelynek célja az volt, hogy megoldja a fegyveres erők és a felkelő etnikai csoportok közötti konfliktusokat. A katonaság elvesztette ellenőrzését az ország nagy része felett, és a fegyveres lázadó csoportok számos határvárosban megerősödtek. A katonaság erőinek jelentős részét tömeges dezertálás miatt veszítette el. Életbe lépett a kötelező besorozásról szóló törvény, amely a 18 és 35 év közötti férfiakat és a 18 és 27 év közötti nőket katonai parancsnokság alatt legfeljebb kétéves szolgálatra kényszeríti. Sok fiatal elmenekült a szomszédos országokba.
A humanitárius viszonyok egyre rosszabbak, az élelmiszer-ellátás bizonytalan, a gazdaság pedig drámai mértékben romlott. Az ENSZ előrejelzése szerint a lakosság egyharmada szorul humanitárius segítségre. Mianmarban jelenleg mintegy 2,6 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Az egészségügyi és az oktatási ágazat összeomlott, míg a katonai kiadások 2023-ban a GDP 4,9%-ára nőttek.
A Freedom House 2024. évi jelentése Mianmart „nem szabad országnak” minősítette, a szabadságra vonatkozó globális pontszáma pedig 100-ból 8 volt.Jelentős emberi jogi problémák merülnek fel, különösen a rohindzsa nép üldöztetése Rakhajn államban. 2017 augusztusa óta mintegy 800 000 rohindzsa menekült Bangladesbe a mianmari üldöztetés elől. 2019 augusztusában menekültek ezrei álltak ellen Banglades, Mianmar és az ENSZ azon kísérletének, hogy biztonsági aggályok miatt hazatelepítsék őket. A Parlament 2019. szeptemberi állásfoglalásában elítélte a rohindzsák elleni emberi jogi jogsértéseket. 2021 februárjában a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben határozottan elítélte a katonai hatalomátvételt és az emberi jogokkal való visszaélést, és felszólította a juntát, hogy állítsa helyre a polgári kormányt, és haladéktalanul bocsássa szabadon a fogva tartott személyeket.
2021 októberében a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte az emberi jogok megsértését, az etnikai kisebbségekkel szembeni folyamatos megkülönböztetést és a junta által a polgárok ellen alkalmazott erőszakot, valamint az egészségügyi szakemberek és kórházi létesítmények elleni katonai támadást. A Parlament továbbá sürgette Mianmart, hogy működjön együtt az ASEAN különmegbízottjával, és felszólította a Tanácsot, hogy továbbra is alkalmazzon célzott szankciókat a 2021. februári katonai puccsért felelős személyekkel szemben. 2022 márciusában a Parlament egy évvel a puccs után állásfoglalást fogadott el Mianmarról, amelyben megerősítette a Mianmarral kapcsolatos álláspontját. 2023 májusában a Parlament állásfoglalást fogadott el Mianmarról, különösen a demokratikus politikai pártok feloszlatásáról, amelyben felszólított e pártok azonnali rehabilitálására és valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátására.
E. Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek–EU partnerségi és együttműködési megállapodást 2011-ben írták alá, és 2018 márciusában lépett hatályba. Az első vegyes bizottság 2020 januárjában, Brüsszelben ülésezett, és szakosodott albizottságokat hozott létre azzal a céllal, hogy a kétoldalú kapcsolatokat magasabb szintre emelje. Ezenkívül 2021 augusztusában a Fülöp-szigetek átvette az EU-val fenntartott párbeszédért felelős ASEAN-koordinátor szerepét, 2024-ig tartó mandátummal.
A második közös bizottsági ülésre 2022 áprilisában került sor, hogy áttekintsék a partnerségi és együttműködési megállapodás keretében folyamatban lévő kétoldalú együttműködést. Ami a regionális biztonsági fejleményeket, például a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitát illeti, a két fél egyetértett abban, hogy békés és inkluzív megoldásokat kell találni a konfliktusokra, tiszteletben tartva a nemzetközi jog elveit és az ENSZ Alapokmányát. Mindkét delegáció megvitatta a vonatkozó határozatok elfogadását az ENSZ Közgyűlésének Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülésszakán és az Emberi Jogi Tanácsban, amelyek elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót. A harmadik vegyes bizottsági ülésre 2023 júniusában Brüsszelben került sor, ahol áttekintették a folyamatban lévő kétoldalú, regionális és többoldalú együttműködést. Az Unió a Fülöp-szigetek jelentős segélyezője, a 2014–2020-as időszakban 325 millió euró segélyt nyújtott. A támogatásban részesülő főbb területek a jogállamiság és az inkluzív növekedés voltak. Az EU a Fülöp-szigetek viszonylatában kialakított 2021–2027-es többéves indikatív programja folytatni fogja az átfogó uniós együttműködést.
Az EU–Fülöp-szigetek kétoldalú árukereskedelem 2022-ben 18,4 milliárd eurót tett ki, és az EU a Fülöp-szigetek negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, amely az ország teljes kereskedelméből 7,9%-ban részesült. Az EU és a Fülöp-szigetek közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások 2015 decemberében kezdődtek, és az első fordulóra 2016 májusában került sor. 2024 márciusában az EU és a Fülöp-szigetek megállapodott abban, hogy folytatják a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokat, amelynek középpontjában a közbeszerzés, a szellemi tulajdon, a verseny és a fenntarthatóság kereskedelmi vonatkozásai állnak.
2016 májusában Rodrigo Duterte megnyerte az elnökválasztást, és a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés keretében vitatott intézkedéseket fogadott el – tűzparancsot adott ki –, amelyek az emberi jogok megsértéséhez vezettek. Duterte a Fülöp-szigetek külpolitikáját is megváltoztatta, új szövetséget építve Oroszországgal és Kínával, a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos viták és azon tény ellenére, hogy a Fülöp-szigetek e vita egyik felperese.
2022 májusában sor került az elnökválasztásra, amelynek során Ferdinand „Bongbong” Marcos-t választották meg elnöknek, Sara Dutertét, a leköszönő vezető lányát pedig alelnökké választották. Duterte-vel ellentétben Marcos kiegyensúlyozottabb diplomáciát kíván folytatni Peking és Washington között.
A Parlament 2022 februárjában állásfoglalást fogadott el, amelyben határozottan elítélte Rodrigo Duterte elnök kábítószer elleni háborújával kapcsolatos több ezer bírósági eljárás nélküli kivégzést és egyéb súlyos emberi jogi jogsértéseket. Az ASEAN emberi jogi parlamenti képviselői 2022 februárjában emellett Leila De Lima szenátor, Duterte volt elnök egyik legszigorúbb bírálójának azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólítottak fel.
F. Vietnám
Az EU–Vietnám kapcsolatok a 2016. évi partnerségi és együttműködési megállapodáson alapulnak. A 2014–2020-as időszakra 400 millió euró támogatás került elkülönítésre, amelynek fő területei a jó kormányzás, az energetika és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, különösen a Mekong-deltában. Az EU 2021–2027 közötti időszakra szóló, Vietnámra vonatkozó többéves indikatív programja az ország számára kulcsfontosságú kérdésekkel és kulcsfontosságú területekkel foglalkozik.
Az EU és Vietnám 2019 júniusában EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodást (EVFTA) és beruházásvédelmi megállapodást (IPA) írt alá. A Parlament 2020 februárjában egyetértését adta a két megállapodáshoz, a szabadkereskedelmi megállapodás pedig 2020 augusztusában lépett hatályba. A szabadkereskedelmi megállapodás magában foglalja a Vietnámba irányuló uniós exportra kivetett vámok 65%-ának és a Vietnamból származó importra kivetett vámok 71%-ának azonnali eltörlését. Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága (INTA) nyomon követi a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását.
Vietnám a csődöt mondott kommunista gazdasági rendszerből egy nyílt, piacorientált gazdaságba való átmenet egyik legsikeresebb példája. Vietnám az ASEAN egyik leggyorsabban növekvő országa. 2022-ben Vietnám volt az EU 16. legnagyobb árukereskedelmi partnere és az EU legnagyobb árukereskedelmi partnere az ASEAN-ban, és a teljes kereskedelmi forgalom 64,2 milliárd EUR-t tett ki. Az EU az egyik legnagyobb külföldi befektető Vietnámban, különösen a iparban és feldolgozóiparban.
Az EU és Vietnám 2019 októberében részvételi keretmegállapodást írt alá, amely jogalapot nyújt Vietnám uniós válságkezelési műveletekben való részvételéhez.
Az általános emberi jogi helyzet Vietnámban romlik, amint arra az egyet nem értők elleni fellépések felerősödése és az „államellenes” tevékenységek miatti letartóztatások számának növekedése is rávilágít. Vietnam politikai szabadsággal nem rendelkező egypárti kommunista állam. 2021 májusában az ország törvényhozási választásokat tartott a 15. nemzetgyűlés és a helyi szintű néptanácsok képviselőinek megválasztására. A Vietnámi Kommunista Párt (VCP) nyerte meg a választásokat, teljes körű ellenőrzést gyakorolva a média és a választási folyamat felett, független ügynökség nem felügyelte a választásokat. A teljes mértékben állami ellenőrzés alatt álló választási folyamat 75 jelölt közül 64-öt törölt, és két független jelöltet tartóztattak le. 2023-ban Vietnam 180 ország közül a 178. helyen állt a sajtószabadság-indexen.
2021 januárjában a Parlament állásfoglalást fogadott el Vietnámról, amelyben felszólított valamennyi emberijog-védő és újságíró azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, és elítélte az alapvető jogokat és szabadságokat korlátozó elnyomó jogi rendelkezésekkel való visszaélést. Felszólította továbbá a kormányt, hogy tegye lehetővé a független médiaorgánumok működését, és kérte az emberi jogok nyomon követésére szolgáló független mechanizmus létrehozását.
A vietnámi kommunista párt vezetője, Nguyễn Phú Trọng, aki több mint egy évtizede hivatalban van, szigorú korrupcióellenes politikát dolgozott ki. 2022 júniusában a Covid19-tesztkészleteket érintő, 169 millió EUR összegű csalásra vonatkozó állítások alapján letartóztatták Nguyễn Thanh Long egészségügyminisztert és Hanoi polgármesterét, Chu Ngọc Anht. Más magas rangú tisztviselőket is letartóztattak. A 2023. évi korrupcióérzékelési index szerint Vietnám 180 ország közül a 83. helyen állt, korrupcióellenes kampányát pedig a kritikus hangok folyamatos korlátozása jellemezte.
G. Thaiföld
Az EU és Thaiföld 2013 márciusában zárták le a partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalásokat, ám a folyamat megakadt a 2014-es katonai puccsot követően. Az EU és Thaiföld 2022 szeptemberében véglegesítette a partnerségi és együttműködési megállapodás szövegét, lezárva a tárgyalási folyamatot. Az EU–Thaiföld partnerségi és együttműködési megállapodást 2022 decemberében írták alá Brüsszelben. A partnerségi és együttműködési megállapodás számos szakpolitikai területen fokozza a politikai párbeszédet és együttműködést, többek között a környezetvédelem, az energiaügy, az éghajlatváltozás, a közlekedés, a tudomány és technológia, a kereskedelem, a foglalkoztatás és a szociális ügyek, az emberi jogok, az oktatás, a mezőgazdaság, a nonproliferáció, a terrorizmus elleni küzdelem, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a migráció és a kultúra területén.
Az EU Thaiföld negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, Thaiföld pedig világviszonylatban az EU 26. legnagyobb kereskedelmi partnere. 2022-ben a kétoldalú árukereskedelem 42,1 milliárd EUR összeget tett ki. Thaiföld az ASEAN-on belüli európai beruházások egyik legfontosabb célpontja, 19,8 milliárd EUR összegű külső befektetéssel. A szabadkereskedelmi tárgyalások 2021 augusztusában folytatódtak, miután a katonai puccsot követően 2014-ben megakadtak. 2023 márciusában az EU és Thaiföld megállapodott abban, hogy újraindítják a tárgyalásokat egy ambiciózus, modern és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodásról, amelynek középpontjában a fenntarthatóság áll. A tárgyalások első fordulójára 2023 szeptemberében került sor Brüsszelben, a második fordulóra pedig 2024 januárjában került sor Bangkokban.
2014 óta a katonaság szükségállapot kihirdetésével nyomta el az ellenzéket, és hírek érkeztek emberi jogi visszaélésekről. Manipulációval kapcsolatos állítások közepette a 2019. márciusi általános választásokat a hadseregpárti párt nyerte meg. Prajut Csan-ocsát, aki 2014 és 2019 között már betöltötte a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Tanács a békéért és rendért (NCPO) kormányzása idején, 2019 júniusában kinevezték miniszterelnöknek. Bár a junta uralom hivatalosan 2019 júliusában véget ért, a katonaság még mindig befolyást gyakorol a kormányra. A thaiföldi alkotmánybíróság korábban úgy határozott, hogy Prajut Csan-ocsa miniszterelnököt hivatalából felmenti, mivel állítólag túllépte a hivatali idejét. Az Alkotmánybíróság 2022. szeptemberi végleges határozata azonban kimondta, hogy Prajut Csan-ocsa miniszterelnök nem merítette ki a nyolcéves hivatali időt.
Maha Vadzsiralongkorn királyt 2019 májusában koronázták meg. A katonai kormány elleni thaiföldi tiltakozások között szerepeltek a thai monarchia reformjára vonatkozó kérések is. 2020. februárban a tiltakozások első hullámát az alkotmánybíróság azon döntése váltotta ki, hogy feloszlatja a Jövő Pártját, a fiatalok körében népszerű ellenzéki pártot, amely a 2019. márciusi választásokat követően a képviselőházban a harmadik legnagyobb képviselői létszámmal rendelkezett. A thaiföldi kormány 2020 októberében szükségállapotot hirdetett ki, fenntartva a kijárási tilalom és a hadiállapot elrendelésének jogát. 2021 szeptemberében a thai kormány meghosszabbította a szükségállapotot, aminek következtében, valamint a tüntetőkkel szembeni, felségsértés miatt folytatott büntetőeljárások növekvő száma miatt a tüntetések csitultak. A diákok által vezetett mozgalmak azonban továbbra is mobilizálódnak időről időre.
Thaiföld 2023 márciusában általános választásokat tartott. A „Move Forward” reformpárt nyerte el a legtöbb képviselői helyet, de a tárgyalásokat követően kizárták a kormányból. A 2023. júliusi első parlamenti szavazáson konzervatív jogalkotók megakadályozták Pita Limjaroenrat akkori pártvezető miniszterelnöki kinevezését. A Pheu Thai Párthoz tartozó Srettha Thavisin lett az új miniszterelnök, aki a katonailag támogatott pártokkal, a Pheu Thai korábbi ellenfeleivel kialakított kormánykoalíció vezetőjévé vált.
2020 januárjában Kuala Lumpurban Thaiföld hivatalos békefolyamatot indított a déli, muszlim többségű tartományokban lázadó csoportok bevonásával. A tárgyalások során Malajzia volt a közvetítő. Annak ellenére, hogy 2020 áprilisában tűzszünetet hirdettek ki, 2021-ben és 2022-ben még mindig előfordultak bombázások.
A thai parlament 2021 szeptemberében kezdeti szakaszban jóváhagyta a védelemről, valamint a kínzás és az erőszakos eltüntetések visszaszorításáról szóló törvényjavaslatot,, miután 14 éven át akadályozta annak bevezetését, és miután Thaiföld 2007-ben aláírta a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményt. Az Európai Parlament számos állásfoglalást fogadott el a thaiföldi emberi jogokkal, a migráns munkavállalókkal és a munkavállalói jogokkal kapcsolatban.
2023 júniusában a Parlament állásfoglalást fogadott el az EU–Thaiföld partnerségi és együttműködési megállapodásról, amelyben egyetértését fejezte ki a 2022. decemberi brüsszeli EU–ASEAN csúcstalálkozón aláírt EU–Thaiföld partnerségi és együttműködési megállapodás kapcsán. A Parlament üdvözölte a partnerségi és együttműködési megállapodást mint egy olyan átfogó és korszerű megállapodást, amely segít a jelenlegi kihívásokra való jobb reagálásban. A Parlament szorgalmazta továbbá, hogy valamennyi uniós polgár vízummentesen utazhasson Thaiföldre, és támogatta, hogy a thaiföldi állampolgárok számára vízummentes utazási rendszert alakítsanak ki az EU-ba történő beutazáshoz.
H. Kambodzsa
Az EU Kambodzsával fenntartott kapcsolatai az 1997. évi együttműködési megállapodáshoz nyúlnak vissza. Az EU az ország legnagyobb adományozója, 410 millió eurót különített el a 2014–2020 közötti időszakban a kormányzás és a jogállamiság, valamint a Vörös Khmer Törvényszék tevékenységének támogatására. Az EU 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív programja Kambodzsa számára 500 millió EUR támogatást biztosít az ország gazdasági fejlődésének fellendítéséhez.
2022-ben az EU–Kambodzsa árukereskedelem 6,3 milliárd EUR összeget tett ki. Az EU Kambodzsa ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ország teljes kereskedelmének 9%-át adja.
A polgárháború évei következtében Kambodzsa az egyik legszegényebb állam Délkelet-Ázsiában. Az 1991-es Párizsi Békemegállapodásokat követően Kambodzsa 1993-ban elfogadta alkotmányát, amely lefektette egy liberális, többpárti demokratikus állam alapjait. Hun Szen miniszterelnök és a hatalmon lévő Kambodzsai Néppárt (CPP) nyerte meg a 2018 júliusi választásokat, de az ellenzék szerint a választási folyamat nem volt sem szabad, sem tisztességes. Az ellenzéki Kambodzsai Nemzeti Megmentés Pártja (CNRP) volt vezetőjét, Kem Szokhát 2017 szeptemberében letartóztatták, és a CNRP korábbi vezetője, Szam Rainszi 2015 óta önkéntes száműzetésben tartózkodik. A CNRP-t 2017 novemberében feloszlatták. 2021 márciusában a Phnom Penh városi bíróság távollétében 25 év börtönbüntetésre ítélte Szam Rainszit Hun Szen miniszterelnök kormányának megdöntésére irányuló állítólagos összeesküvés miatt. Megtagadták továbbá, hogy szavazzon vagy induljon a választásokon.
2020 februárjában a Bizottság úgy határozott, hogy a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában foglalt emberi jogi elvek súlyos és rendszeres megsértése miatt visszavonja a „fegyver kivételével mindent” kereskedelmi rendszere keretében Kambodzsának nyújtott vámkedvezmények egy részét. Kambodzsa gazdasága a nemzetközi segélyektől és a ruházati ágazat exportjától függ, és nagyban érzékeny a munkaerő költségére. A tarifális preferenciák visszavonása és az általános uniós vámtarifákkal való felváltása elsősorban a ruházati és lábbeli termékeket érinti. A visszavonás Kambodzsa EU-ba irányuló éves exportjának mintegy egyötödét, 1 milliárd eurót teszi ki.
2023 júliusában általános nemzetgyűlési választásokat tartottak Kambodzsában. A régóta egyeduralkodó Hun Szenhez köthető kormányzópárt, a Kambodzsai Néppárt a nemzetgyűlési szavazáson 125 mandátumból 120-at nyert el. Az egyetlen érdemi ellenzéket, a Gyertyánfény Pártot technikai okokból kizárták a választásokból, és a választásokat bojkottálókat szankciókkal fenyegették. A Kambodzsai Néppárt győzelme előkészítette az utat Hun Szen miniszterelnök azon bejelentése előtt, hogy visszavonul, és átadja helyét a fiának, Hun Manetnek, aki 2023 augusztusában miniszterelnök lett.
2022 februárjában a kormány elhalasztotta a vitatott „nemzeti internetes gateway” hatálybalépését, amely az ország teljes internetes forgalmát egy kínai típusú tűzfalon keresztül irányította volna át. A kormány ezt a pandémiával kapcsolatos késedelmekre fogta, és tagadta, hogy azt a szólásszabadság védelmezői által megfogalmazott súlyos kritikák befolyásolták.
2017 szeptemberében a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a kambodzsai kormányt, hogy vessen véget Kem Szokha politikai indíttatású büntetőeljárásának. 2018 szeptemberében egy második állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólított a Kem Szokha elleni valamennyi vád ejtésére.
2021 márciusában a Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben elítélte az emberi jogok fokozódó megsértését Kambodzsában, valamint a Covid19-védelem örvén végrehajtott elnyomó intézkedéseket. Felszólította a biztonsági erőket, hogy tartózkodjanak a békés tüntetőkkel szembeni szükségtelen és túlzott erőszaktól, és vessenek véget a zaklatás minden formájának, beleértve a bírósági zaklatást is.
Egy kambodzsai bíróság 20 ellenzéki politikust és aktivistát ítélt el egy olyan perben, amelyet a Human Rights Watch „boszorkányüldözésnek” minősített. A 2022. márciusi ítéletekben elítéltek közé tartoznak Sam Rainszi, Eng Chai Eang, Mu Sochua és más száműzetésben lévő ellenzéki vezetők. Az Európai Parlament a vádak feltétel nélküli ejtését kérte. A Parlament 2022 májusában állásfoglalást fogadott el a kambodzsai politikai ellenzék folyamatos elnyomásáról.
2023 márciusában a Parlament állásfoglalást fogadott el Kambodzsáról Kem Szokha ellenzéki vezető ügye kapcsán, amelyben Kem Szokha, és a politikai indíttatású vádak alapján elítélt vagy fogva tartott minden ellenzéki tisztviselő és aktivista azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólított fel.
I. Szingapúr
A két fél magas szintű együttműködést folytat az üzleti tevékenység, a tudomány és a technológia területén. 2019 februárjában az EU és Szingapúr három „új generációs” megállapodást ratifikált: az EU–Szingapúr partnerségi és együttműködési megállapodást (EUSPCA), az EU–Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodást (EUSFTA) és az EU–Szingapúr beruházásvédelmi megállapodást (EUSIPA). A Szingapúrral kötött szabadkereskedelmi megállapodás 2019 novemberében lépett hatályba. E megállapodások célja, hogy megerősítsék a politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, és jelentősen csökkentsék a vámokat. Az árukereskedelem technikai és nem vámjellegű akadályai számos ágazatban meg fognak szűnni.
2022-ben Szingapúr volt az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN-ban, és az EU második legnagyobb árukereskedelmi partnere volt. 2022-ben az EU–Szingapúr árukereskedelem 52,4 milliárd EUR összeget tett ki. A Szingapúrba irányuló uniós export 31,7 milliárd EUR-t tett ki, míg a Szingapúrból származó behozatal összesen 20,7 milliárd EUR-t tett ki. Szingapúr 2022-ben világviszonylatban az EU 22. legnagyobb árukereskedelmi partnere volt. 2022-ben az EU–Szingapúr szolgáltatás-kereskedelem 57,5 milliárd EUR összeget tett ki. 2022-ben az uniós közvetlen beruházás értéke Szingapúrban elérte az 263,3 milliárd eurót. Szingapúr az európai beruházások egyik fő célpontja Ázsiában, és az EU második legnagyobb ázsiai befektetője.
2021. december elején az EU és Szingapúr megbeszéléseket folytatott a kétoldalú digitális kereskedelem megerősítéséről, többek között az EU és Szingapúr közötti átfogó digitális partnerség előmozdításáról, valamint a mesterséges intelligenciával és az adatkormányzással kapcsolatos együttműködés fokozásáról. 2023 júliusában tárgyalások kezdődtek egy EU–Szingapúr digitális kereskedelmi megállapodásról a fogyasztói bizalom kiépítése, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság vállalkozások számára történő biztosítása, valamint a digitális kereskedelem indokolatlan akadályainak felszámolása és megelőzése érdekében.
Szingapúr 2020 júliusában általános választásokat tartott. Li Hszien Lung és Néppárt (People’s Action Party, PAP) a 93 parlamenti helyből 83-at nyert el, míg a legnagyobb ellenzéki csoport, a Munkáspárt az eddigi legjobb eredményét érve el, 10 helyet nyert. A PAP soha nem veszített választást, és 1959 óta irányítja a városállamot. Li Hszien Lung miniszterelnök már régóta hangoztatta, hogy átadja a hatalmat, mielőtt 2022-ben 70. életévét betölti. 2021 áprilisában Heng Szvi Keat miniszterelnök-helyettes, Li Hszien Lung kinevezett utódja bejelentette lemondását a tisztségről. Lawrence Wong lett a kormányzó PAP új vezetője, és következésképpen a miniszterelnök-helyettes. 2024 májusában váltotta Li Hszien Lungot a miniszterelnöki székben.
2023 szeptemberében Szingapúr 12 év után először megtartotta az első érdemi elnökválasztást, és Tharman Shanmugaratnamot választották meg az ország kilencedik államfőjévé.
2021 októberében a szingapúri parlament elfogadta a külföldi beavatkozásról (Countermeasures) szóló törvényt, amelynek célja a belpolitikába való külföldi beavatkozás kezelése volt. Miközben az Európai Parlament támogatja a civil társadalom munkáját Szingapúrban, egyértelműen felszólított a halálbüntetés eltörlésére.
2024 januárjában a Global Gateway-ről szóló első EU–Szingapúr párbeszéd keretében számos érdekelt fél gyűlt össze, hogy megvitassák, miként lehetne elősegíteni a zöld és fenntartható beruházásokat Délkelet-Ázsiában.
J. Brunei Darussalam Állam
Brunei Darussalam országát a szultán, Hassanal Bolkiah kormányozza 1967 óta, míg Billah Bolkiah herceg egyre nagyobb szerepet játszik mellette. Az országban nincs politikai liberalizáció. 2019 áprilisában az új büntető törvénykönyv saría-alapú megközelítéssel, és a büntetés új formáival egészült ki, többek között a homoszexualitás és a házasságtörés miatti halálra kövezéssel, valamint a végtagok amputációjával lopás esetén. A nemzetközi felháborodást követően Brunei moratóriumot hirdetett a halálbüntetésre.
Az Unió aktívan bővíti a Bruneijel ápolt kapcsolatait, ám még nem került sor keretmegállapodás megkötésére. Jelenleg folynak a tárgyalások egy EU-Brunei partnerségi és együttműködési megállapodásról, amely számos politikai és gazdasági területet fog lefedni. Az EU és Brunei közötti kereskedelem főleg gépekre, gépjárművekre és vegyi anyagokra terjed ki.
Az EU–Brunei kapcsolatok kezelése elsősorban az ASEAN-on keresztül történik, amelynek elnöki tisztét 2021-ben Brunei töltötte be a következő jelmondattal: „We Care, We Prepare, We Prosper” (Gondoskodunk, felkészülünk, prosperálunk). 2021 augusztusában Erywan Yusof brunei külügyminiszter-helyettest nevezték ki az ASEAN mianmari különmegbízottjának, hogy közvetítőként járjon el a mianmari junta tekintetében.
2022-ben nőtt a feszültség Kína és a délkelet-ázsiaiak között a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos területi vitákban. Bár Brunei addig nem nyilatkozott, 2022 júliusában tette meg az első egyoldalú nyilatkozatát a Dél-kínai-tengerről, mint a terület egy részére igényt tartó ország. Brunei politikája azonban kerüli a Kínával való konfrontációs megközelítést a Dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitában, mivel attól tart, hogy károsítja a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat.
Brunei Darussalam szultánja 2022 júniusában bejelentette a miniszterek idő előtti cseréjét . A szultán a védelmi, külügyi, pénzügyi és gazdasági tárcák mellett megtartja miniszterelnöki tisztségét. Első alkalommal neveztek ki nőt (oktatásért felelős) miniszternek.
2023 februárjában elindult az EU–Brunei Darussalam Partnerségi Eszköz. Éghajlatváltozási szemináriumot tartottak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló regionális kapacitás kiépítése” címmel.
A Parlament 2019 áprilisában állásfoglalást fogadott el, amelyben határozottan elítélte a saría büntető törvénykönyv hatálybalépését. Ismételten elítélte a halálbüntetést, és hangsúlyozta, hogy a saría büntető törvénykönyv rendelkezései sértik Brunei nemzetközi emberi jogi kötelezettségeit.
K. Laosz
Az EU–Laosz kapcsolatok az 1997. évi együttműködési megállapodáson alapulnak. Laosz jó úton halad afelé, hogy 2026-ig kikerüljön a legkevésbé fejlett ország státuszból, és a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kilencedik nemzeti társadalmi-gazdasági fejlesztési terve összhangban van az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével, amelynek célja a fenntartható, zöld és inkluzív növekedés előmozdítása. Az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot a fenntartható és inkluzív fejlődés érdekében végzett munkában.
Az EU, az UNICEF és a globális oktatási partnerség támogatásának köszönhetően az ország 2021 októberében elindította első nemzeti digitális oktatási és tanulási platformját, hogy megkönnyítse a diákok és a tanárok távoktatásban való részvételét a Covid19-világjárvány idején. Az EU 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó, Laoszt illető többéves indikatív programja összesen 83 millió EUR indikatív előirányzatot irányoz elő a 2021–2024-es első szakaszra.
Az EU Thaiföld, Kína és Vietnam után Laosz harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ország teljes kereskedelmének 4,2%-át adja. Az uniós beruházások összege Laoszban 2022-ben elérte a 533 milliárd EUR-t. Az ország a gazdasági reformok ellenére továbbra is szegény, és függ a nemzetközi segélyektől. Laosz legkevésbé fejlett országként részesül az EBA (fegyver kivételével mindent) rendszer előnyeiből.
Laoszban egypártrendszer működik. A polgárháború vége, 1975 óta hatalmon lévő Laoszi Népi Forradalmi Párt (LPRP) szigorú ellenőrzése alatt tartja az ország vezetését, ellenzék nélkül. Laosz kilencedik nemzetgyűlése 2021 februárjában parlamenti választásokat tartott. A nemzetgyűlés 164 képviselői helyet foglalt magában, amelyek közül 158-at a kormányzó párti LPRP, hatot pedig független jelöltek nyertek el. 2021 márciusában a nemzetgyűlés megnyitásakor Laosz megválasztotta elnökét, Tonglun Sziszulitot, az LPRP főtitkárát, aki korábban 2016 áprilisától volt miniszterelnök.
Laosz szorosabbra fűzi politikai és gazdasági kapcsolatait Kínával és az ASEAN-nal, a beruházások bővítésére törekedve. A gazdasági reformok tartós gazdasági növekedést eredményeztek, 2014 óta a 7%-ot meghaladó növekedéssel. A Covid19-világjárvány új kihívások elé állította ezt a menetrendet, és súlyosan érintette a gazdasági növekedést.
Az EU különös jelentőséget tulajdonít az emberi jogi helyzetnek, ideértve a Mekong folyón zajló hatalmas gátépítések miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek helyzetét is. A pekingi „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részeként 2021. december elején Laosz éves GDP-jének közel egyharmadát kitevő új, 414 kilométeres vasútvonalat nyitottak meg, amely Kínát és a fővárost, Vientiane-t köti össze.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi konferenciáján az EU felszólította Laoszt, hogy foglalkozzon a gyermekek szexuális kizsákmányolásának kérdésével. 2022 júliusában az EU aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem történt előrelépés a Laoszban elkövetett emberi jogi jogsértések kezelése terén, és sürgette a hatóságokat, hogy tegyenek eleget az országnak az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége (FIDH) és a Laosz Mozgalom tagszervezete szerinti emberi jogi kötelezettségeinek. A két szervezet tájékoztatót tett közzé, amely összefoglalja a laoszi emberi jogi fejleményeket. A legutóbbi EU–Laosz emberi jogi párbeszédre 2023 júniusában került sor.
A Parlament ismételten felszólította a laoszi kormányt, hogy vessen véget az emberijog-védők, független újságírók és társadalmi aktivisták zaklatásának, önkényes letartóztatásának és fogva tartásának, valamint tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához való jogot, valamint a kisebbségek jogait, emlékeztetve Laoszt az általa ratifikált emberi jogi szerződések szerinti nemzetközi kötelezettségeire.
L. Malajzia
A 2015-ben megkezdett tárgyalások lezárásaként az EU és Malajzia 2022 decemberében a brüsszeli EU–ASEAN csúcstalálkozón partnerségi és együttműködési megállapodást írt alá. A partnerségi és együttműködési megállapodás átfogó keretet biztosít, amelynek célja a kétoldalú együttműködés megerősítése, különösen a kereskedelem és a beruházások, a pénzügyek és az energia területén.
Az EU–Malajzia szabadkereskedelmi megállapodásról szóló hét tárgyalási fordulót követően 2012 áprilisában Malajzia kérésére felfüggesztették a tárgyalásokat. 2017 márciusában az EU és Malajzia megvitatta az új rendelkezések beillesztését, és elvben megállapodott azokról. Jelenleg két megállapodásról, egy szabadkereskedelmi megállapodásról és egy önkéntes partnerségi megállapodásról folynak tárgyalások az erdészeti jogszabályok végrehajtásával, az erdészeti irányítással és az erdészeti termékek kereskedelmével kapcsolatban. Malajzia feltörekvő gazdasága vonzó kereskedelmi lehetőségeket kínál az EU számára. Az EU és Malajzia közötti kereskedelem bővül, és 2010 óta több mint 50%-kal nőtt. Az EU Malajzia negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere, Malajzia pedig az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere az ASEAN-on belül (Szingapúr és Vietnám után). A Malajziából származó uniós behozatal fokozatosan nőtt: 2022-ben 35,5 milliárd EUR-t tett ki, míg a Malajziába irányuló uniós export 14,7 milliárd EUR-t tett ki. Malajzia EU-val szembeni általános kereskedelmi többlete az évek során folyamatosan nőtt, és 2022-ben elérte a 20,8 milliárd EUR-t. Az EU és Malajzia közötti kétoldalú kereskedelmet az ipari termékek uralják, amelyek a kereskedelem több mint 90%-át teszik ki. Malajzia liberalizációs politikájának és a szabadkereskedelmi megállapodás kilátásainak eredményeként az uniós befektetések Malajziában 2021-ben 28,7 milliárd EUR-ra nőttek.
Az Európai Bizottság 2019. március végén bejelentette, hogy a közlekedési célú üzemanyagokban a pálmaolaj használatát fokozatosan meg kell szüntetni a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv alapján, amely irányelv 32%-os fenntartható bioenergia-célkitűzést határoz meg. Indonézia és Malajzia egyaránt tiltakozott és panaszt nyújtott be a WTO-nál. 2021 januárjában Malajzia, amely a világ második legnagyobb pálmaolaj-termelője, követte Indonézia példáját, és panaszt nyújtott be a WTO-hoz a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós szabályok miatt. A Tanács 2021 októberében következtetéseket fogadott el az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről. Malajziát első alkalommal vették fel a II. melléklet szürke listájába. Bár a pálmaolaj az EU és Malajzia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások egyik fő kérdésének számít, a Malajziából származó uniós behozatal kevesebb mint 5%-át teszi ki. Mindazonáltal az Ukrajna elleni orosz invázió az étkezési olaj globális hiányát okozta, ami segítheti Malajziát abban, hogy visszanyerje a pálmaolaj piaci részesedését az EU-ban. Az EU globális étkezésiolaj-kereslete a szűkös napraforgó- és szójaolaj-ellátás miatt 2024-ben várhatóan növekedni fog. 2024 márciusában a WTO mint vitarendezési testület az EU javára hozott ítéletet, és elutasította azt a malajziai panaszt, amely egy olyan uniós határozat ellen irányul, amely szerint a pálmaolajból előállított biodízel többé nem számít megújuló bioüzemanyagnak.
2023 áprilisában az EU további öt évre megújította a Kínából és Tajvanról származó rozsdamentes acélszerelvényekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket, és az intézkedéseket Malajziára is kiterjesztette, mivel az országban működő vállalatok importálták a Kínából származó rozsdamentes acélszerelvények gyártásához szükséges főbb alkatrészeket.
2022 júniusában a malajziai kormány bejelentette, hogy el fogja törölni a kötelező halálbüntetést. Ez előrelépést jelent, és példaértékű döntés a régióban. Az EU arra ösztönözte az ország hatóságait, hogy tegyenek konkrét lépéseket a megállapodás mielőbbi törvénybe foglalása érdekében. 2022 novemberében Malajziában általános választásokat tartottak, amelyeket az Anwar Ibrahim ellenzéki vezető által vezetett koalíció nyert meg. Ezután megalakult az ország iszlamista pártját magában foglaló koalíció.
2024 januárjában Ibrahim szultán a malajziai monarchia rotációs rendszerének részeként ötéves időtartamra Malajzia új királyaként esküt tett. Ibrahim szultán Malajzia Johor államának szultánja.
A Parlament állásfoglalásaiban elítélte a halálbüntetést, az LMBTIQA+-személyek jogai tiszteletben tartásának elmulasztását és a közelégedetlenség elfojtását, valamint a békés véleménynyilvánítás lehetőségének, többek között a nyilvános vitának a hiányát is.
2023 júniusában a Parlament a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz való hozzájárulását kísérő állásfoglalást fogadott el az EU és Malajzia közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról, amelyben kijelentette, hogy az szilárd jogi keretet biztosít a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítéséhez, valamint a regionális és globális érdekű kérdések – például a demokrácia, az emberi jogok és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdítása, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi keret megerősítése, a terrorizmus és a korrupció elleni küzdelem – megvitatásához.
Samuel Cantell / Jorge Soutullo