Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika)
Az újrahasznosítás ösztönzésére új hulladékkezelési szabályokat hoz az EU. Infografikánkon mutatjuk be, az európai háztartások mennyi hulladékot termelnek, és mi történik velük azután.
Az EU-ban évente 2,2 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ennek több mint negyede (27%) települési hulladék: az önkormányzatok által gyűjtött és kezelt, főként a háztartásokban keletkező hulladék. Az adatok szerint a keletkezett hulladék mennyisége és kezelésének módja nagyon eltérő a tagállamokban, de elmozdulás történt a több újrahasznosítás és kevesebb hulladéklerakás felé.
A hulladék mennyiségének és a környezetre gyakorolt hatásának csökkentése érdekében az EU ambiciózus célokat fogadott el az újrahasznosítás és a hulladéklerakók terén, és napirenden van a csomagolási hulladék témája is. A cél egy fenntarthatóbb, körkörös gazdaság megvalósulása.
Bővebben arról, hogy mit tesz az EU a hulladékgazdálkodás hatékonyabb kezelése és a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében.
A keletkezett hulladék országonkénti megoszlása
2018 és 2021 között növekedett az egy főre eső hulladéktermelés Európában, ugyanakkor a tagországokban egymástól különböző trendek figyelhetők meg. Míg a legtöbb tagállamban nőtt az egy főre jutó települési hulladék mennyisége, addig Máltán, Cipruson, Spanyolországban és Romániában csökkent.
Abszolút értékben az egy főre jutó települési hulladék Ausztriában, Luxemburgban, Dániában és Belgiumban volt a legmagasabb, míg Spanyolországban, Lettországban, Horvátországban és Svédországban volt a legalacsonyabb.
A gazdagabb államok általánosságban több hulladékot termelnek.
Hulladékkezelési módszerek Európában
A hulladékgazdálkodási gyakorlatok az EU országaiban eltérőek. Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel „második esélyt” adva a termékeknek. Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb.
Annak ellenére, hogy az egy főre jutó hulladék mennyisége nőtt, a hulladékkezelés módja javult – nőtt az újrahasznosítás és komposztálás, valamint csökkent a hulladéklerakók száma.
Újrahasznosítás, komposztálás és égetési trendek
Európában a kommunális hulladék 49,6%-át komposztálták vagy hasznosították újra 2021-ben, ez 3,6 százalékpontos növekedés 2017-hez képest. Az EU 2030-ra 60%-os célt tűzött ki a települési hulladék újrafelhasználására és újrahasznosítására.
Németország, Bulgária, Ausztria és Szlovénia már elérte vagy túllépte ezt a 60%-os célt.
A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak.
Litvánia, Lettország, Írország, Olaszország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország szintén égetést alkalmaz, és hulladékuk egyharmadát vagy kevesebbet hulladéklerakókba szállítják.
A hulladéklerakók fejlődése a tagállamokban
A hulladéklerakók aránya az EU-ban a 2017-es 24%-ról 2020-ra 18%-ra csökkent. Az EU hulladéklerakókról szóló irányelvével összhangban a tagállamokban a hulladéklerakókba szállított települési hulladék mennyiségét a keletkező összes települési hulladék 10%-ára vagy kevesebbre kell csökkenteniük. 2035-ig.
A hulladéklerakás továbbra is népszerű Európa keleti és déli részein. Bulgáriában és Máltán több mint 70%. Görögországban, Cipruson és Romániában több mint 50%, míg Spanyolországban és Portugáliában már kevesebb mint 50% 2017-hez képest.
2017 és 2020 között jelentősen csökkent a hulladéklerakók száma Horvátországban (31 százalékpont), Lengyelországban (31 százalékpont), Szlovákiában (30 százalékpont), Cipruson (30 százalékpont), Görögországban (20 százalékpont), Máltán (20 százalékpont) és Románia (20 százalékpont).
Hulladék exportja az EU-n kívülre
A hulladék egy részét exportálják is. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2021-ben elérte a 33 millió tonnát. Ez 77%-os növekedést jelent 2004-hez képest. Az EU-n kívülre exportált hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék. Az EU vasfém- és üveghulladék-exportja elsősorban az OECD-tagországokba, míg a színesfém-, papír-, műanyag- és textilhulladék-export többnyire nem OECD-tagországokba kerül.
2021-ben az uniós hulladék 45%-a Törökországba (14,7 millió tonna) került, ezt követi India (2,4 millió tonna), Egyiptom (1,9 millió tonna), Svájc (1,7 millió tonna) és az Egyesült Királyság (1) ,5 millió tonna).
Az EU az illegális export ellen is fel szeretne lépni, és biztosítani akarja, hogy a célországokban környezetbarát módon kezeljék a hulladékot.
Mit tesz a Parlament a körforgásos gazdaság eléréséért?
2022 októberében a Parlament jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, hogy csökkentse a veszélyes vegyi anyagok mennyiségét a hulladékban és a termelési folyamatok során. Az új szabályok szigorúbb határértékeket vezetnek be, betiltanak bizonyos vegyi anyagokat, és segítenek távol tartani a szennyező anyagokat az újrahasznosítástól.
A Parlament 2021 februárjában megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.
A Bizottság 2022 novemberében új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt. Ezek között szerepelnek a csomagolás tervezésének javítására irányuló javaslatok, például az egyértelmű címkézés, az újrahasználat és az újrafeldolgozás népszerűsítése, valamint a bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra való átállás.
