Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika)

Az e-hulladék az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban, amelynek kevesebb mint 40%-át hasznosítják újra. Infografikán mutatjuk a fontosabb tényeket és adatokat.

Illusztráció
E-hulladék

Az elektronikus eszközök és az elektromos berendezések meghatározzák a modern életet. A mosógépektől és porszívóktól kezdve az okostelefonokig és a számítógépekig nehéz elképzelni az életet nélkülük. Az általuk termelt hulladék azonban akadálya lett az EU ökológiai lábnyomának csökkentésére irányuló erőfeszítéseinek.

Összefoglaltuk, hogyan kezeli az EU az e-hulladékot 2050-re a körforgásos gazdaság felé vezető úton.

Mi az e-hulladék?


Az elektronikai hulladék, vagy e-hulladék a használat után kidobott termékek egy sorát fedi le.

  • kidobott nagy háztartási készülékek, például mosógépek, elektromos tűzhelyek
  • IT-berendezések (laptopok, nyomtatók)
  • fogyasztói berendezések (videokamerák, fénycsövek) és szolárpanelek
  • háztartási kisgépek (porszívók, kenyérpirítók).
  • Egyéb kategóriák, például elektromos szerszámok és orvosi eszközök
Infografika arról, hogy mennyi e-hulladékot gyűjtenek az EU-s országok.
HU_2024_E-Waste.png

Az EU-ban forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezések mennyisége a 2012-es 7,6 millió tonnáról 2021-re 13,5 millió tonnára nőtt. Az összes összegyűjtött elektromos és elektronikus berendezés a 2012-es 3,0 millió tonnáról pedig 2021-re 4,9 millió tonnára nőtt.

Az újrahasznosítási gyakorlatok EU-s tagállamonként eltérőek. 2021-ben Ausztria az élen végzett az elektronikai hulladékgyűjtésben, átlagosan 15,46 kiló jutott egy lakosra.

2021-ben az EU-ben egy lakosra átlagosan 11 kiló elektromos és elektronikus berendezés-hulladékot gyűjtöttek.

Miért kell újrahasznosítanunk az e-hulladékot?


Az eldobott elektronikus és elektromos berendezések potenciálisan káros anyagokat tartalmaznak, amelyek szennyezik a környezetet, és növelik az e-hulladék újrahasznosításával foglalkozó embereket érő kockázatokat. A probléma megoldására az EU jogszabályokat fogadott el bizonyos vegyi anyagok, például az ólom használatának megakadályozására.

Számos, a modern technológiához szükséges ritka ásványi anyag olyan országokból származik, amelyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat. A fegyveres konfliktusok és az emberi jogi visszaélések nem szándékos támogatásának elkerülése érdekében az EP-képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek előírják a konfliktus-ásványok európai importőreinek, hogy végezzenek háttérellenőrzéseket beszállítóikon.

Mit tesz az EU az e-hulladékok csökkentéséért?


2020 márciusában az Európai Bizottság új körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet terjesztett elő, amely egyik legfontosabb prioritásaként az elektronikus hulladék csökkentését tűzte ki. A javaslat olyan azonnali célokat tartalmazott, mint például a „javításhoz való jog” és általában az újrafelhasználhatóság javítása, egységes töltők bevezetése és egy, az elektronikus eszközök újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer bevezetése.

2024 végére a C típusú USB lesz a legtöbb elektronikai eszköz általános töltője az EU-ban. A laptopokat 2026. április 28-ig kell felszerelni C típusú USB porttal.

2023 márciusában a Bizottság új javaslatot terjesztett elő az áruk javításának segítése érdekében. A törvényes garancián belül megkövetelné az eladóktól a termékek javítását, hacsak nem olcsóbb a csere. A garancián túlmenően jogot adna a javítások egyszerűbbé és olcsóbbá tételéhez.

Hogy kezelje a növekvő mennyiségű elektronikai hulladék problémáját az EU szabályokat fogadott el az elektromos és elektronikus berendezések gyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról.

2023 februárjában a Bizottság javaslatot terjesztett elő az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv frissítésére.

A Parlament és a Tanács 2023 novemberében ideiglenes megállapodásra jutott a szabályok aktualizálásáról. Abban is megállapodtak, hogy 2026-ig a Bizottságnak felül kell vizsgálnia az irányelvet, és szükség esetén további változtatásokat kell javasolnia, valamint átfogó értékelést kell készíteni annak társadalomra és környezetre gyakorolt hatásáról.

A képviselők február elején szavaznak a megállapodásról a plenáris ülésen.


Itt további információkat talál arról, hogy az EU hogyan küzd az e-hulladékkal a körkörös gazdaság felé vezető úton.

A Parlament álláspontja


A Parlament 2021 februárban megszavazta a körkörös gazdaság új cselekvési tervét, amely további intézkedéseket vár a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaság 2050-ig történő megvalósítása érdekében, beleértve az újrafeldolgozás szigorúbb szabályait és az alapanyagok felhasználására és fogyasztására vonatkozó, 2030-ra kötelezően teljesítendő célértékeket.

Az elektronikai hulladékok területén az EP-képviselők azt várják, hogy az EU az újrafelhasználhatóság és a javíthatóság révén elősegítse a hosszabb élettartamot.

További információ a körkörös gazdaságról és a hulladékról: