Európa jövője: hogyan tovább az uniós foglalkoztatás- és szociálpolitika terén?
A szociális politika gyermekkorunktól a nyugdíjas éveinkig az egész életünkre hatással van. Összefoglaljuk, milyen uniós szabályokon dolgozik a Parlament a szociális biztonság javításáért.
A szociális védelem mértéke világszinten Európában az egyik legnagyobb, akár az életminőségre, akár a jólétre gondolunk. A gazdasági válság, a Covid19 világjárvány és az energia válság következményei azonban nagymértékben sújtották a tagállamok szociális rendszereit, hatásai még mindig érezhetőek, és kihívás elé állítják az EU-t. A munkanélküliségi ráta összességében ugyan csökkenő tendenciát mutat, mégis nagyok a különbségek az egyes tagországokban, közben pedig Európa társadalma öregszik. A digitalizáció miatt kialakult új üzleti modellek, melyek rugalmas munkaidőt és körülményeket biztosítanak, egyre népszerűbbek és fontosabbak.
Foglalkoztatási- és szociálpolitika: az EU és a tagállamok
A foglalkoztatás- és szociálpolitika területéért elsősorban a tagállami kormányok felelősek, ami azt jelenti, hogy ők döntenek olyan dolgokról, mint a minimum jövedelem, a kollektív szerződések, a nyugdíjrendszer, a nyugdíjkorhatár, vagy a munkanélküli támogatások. Az EU uniós forrásokkal támogatja és egészíti ki a tagországok ezen a téren hozott intézkedéseit, de csak limitáltak a lehetőségei. Az uniós törvények és támogatások például a nemzeti kormányok intézkedéseinek hatékonyabb koordinálásában és monitorozásában segítenek, ahogy a jó gyakorlatokat is igyekeznek támogatni.
Az 1957-es Római szerződés már lefektet olyan alapvető elveket, mint hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő fizetést kell biztosítani, vagy hogy a munkavállalók szabadon mozoghatnak az EU területén belül. Hogy ezt lehetővé tegyék, további rendelkezéseket fogadtak el, például a diplomák egységes elismerésére, a munkaidőre és körülményekre, az egészségügyi ellátásra vagy a nyugdíjrendszerre vonatkozóan.
Ezen kívül léteznek uniós szabályok a munkakörülményekre, például a munkaidőre vagy a részmunkaidőre, valamint a munkahelyi diszkrimináció leküzdésére és a munkavállalók egészségének és biztonságának biztosítására vonatkozó jogszabályok.
2017 novemberében a Parlament, a Tanács és a Bizottság elhatározta, hogy új és még hatékonyabb jogokat biztosít a polgárainak és lépéseket tesz egy még igazságosabb munkaerőpiac létrehozása felé, ezért kihirdették A szociális jogok európai pillérét, amely 20 kulcsfontosságú alapelven nyugszik és számos kezdeményezést magában foglal az alábbi területekre vonatkozóan: egyenlő hozzáférés a munkaerőpiachoz, igazságos munkakörülmények és fenntartható szociális védelem.
Az európai integráció korai szakaszai óta az Európai Parlament gyakran szólította az EU-t arra, hogy aktívabb legyen a szociális kérdésekben, és támogatta a Bizottság javaslatait ezen a területen.
Szociális jogok a külföldön dolgozóknak
Az EU a szociális jogaink koordinációjával biztosítja a szociális védelmet azoknak a polgároknak is, akik egy másik uniós tagállamba költöznek. A Parlament 2019-ben elfogadta az Európai Munkaügyi Hatóság felállítására vonatkozó döntést, 2018-ban pedig új szabályokat fogadott el az egyenlő bérek biztosítása érdekében.
Segítség a munkanélkülieknek és a fiataloknak
Az 1957-ben létrehozott Európai Szociális Alap az Unió fő eszköze a foglalkoztatásért és a szociális befogadásért vívott harcban. Már eddig is millióknak segített, hogy új dolgokat tanulhassanak és új munkát találhassanak. A képviselők most egy modernebb verzión dolgoznak, amely a fiatalokra és a gyerekekre koncentrál. Az Európai Szociális Alap Pluszba számos, már jelenleg is létező program és alap olvad be, hogy még nagyobb segítséget tudjon nyújtani a célcsoportoknak.
Bővebben a munkanélküliség és különösen a fiatalok munkanélküliségének kezelésére irányuló uniós intézkedésekről.
2021. júniusában a Parlament új szabályokat fogadott el a járvány okozta munkanélküliség és a szegénység megfékezésére az EU-ban. A megújult és egyszerűsített Európai Szociális Alap+ a gyermekekre és a fiatalokra összpontosít. Egyesíti a meglévő alapokat és programokat.
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap olyan embereket támogat, akik a globalizáció, vagy a pénzügyi-gazdasági válság miatt veszítették el a munkájukat (például amikor nagy cégek bezárnak, vagy a termelés az EU-n kívülre költözik), és akik elbocsátása negatívan befolyásolja a régió gazdaságát. Jelenleg új szabályokon dolgozik a Parlament, amely a 2020 utáni időszakra vonatkozik majd és nagyobb elérhetőséget biztosít az alaphoz, illetve még inkább a digitalizáció és környezeti változások okozta kihívásokra fókuszál.
Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (Eures) egy olyan szolgáltatás, amely munkavállalóknak és munkaadóknak biztosít információkat és segítséget a munkakeresésben.
Az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen is harcol, 2013-ban ezért az uniós tagállamok létrehozták az Ifjúsági Garancia Progamot, amely minden 25 év alatti fiatalnak további tanulási vagy munkalehetőséget, illetve gyakornoki programokat biztosít négy hónapon belül, miután munkanélkülivé váltak, vagy befejezték a tanulmányaikat.
Az Európai Szolidaritási Testület, amit eredetileg 2016 végén hoztak létre, célja pedig az, hogy önkéntes programokat, vagy munkalehetőségeket biztosítson a fiataloknak olyan projektekben, amelyekből az európai polgárok és közösségek is profitálni tudnak.
Ha kíváncsi arra, mit tesz még az EU a fiatalok munkanélkülisége ellen, olvassa el alábbi cikkünket.
Munkakörülmények
Az EU biztosítani szeretné, hogy minden munkavállaló tisztességes életszínvonalon éljen. A képviselők 2022 szeptemberében új szabályokat fogadtak el, amelyek célja a nemzeti minimálbérek méltányosságának biztosítása.
2019-ben a Parlament elfogadta a munkakörülményekre vonatkozó minimumfeltételeket, ezzel is védve az uniós munkavállalókat, köztük a leginkább veszélyeztetetteket, a nem tipikus szerződéssel és munkával rendelkezőket, illetve az új típusú munkavállalókat.
2024 áprilisában a Parlament jóváhagyta a platformmunkásokra vonatkozó új uniós szabályokat, amelyek célja a tévesen önálló vállalkozónak minősített, digitális platformokon dolgozók foglalkoztatási státuszának korrekciója, valamint az algoritmusok és adatok felhasználásának szabályozása a toborzásukkal, fizetésükkel vagy munkájukkal kapcsolatos döntésekben.
Az otthoni munkavégzés jelentősen megnőtt a Covid19 világjárvány miatt, de ez a gyakorlat a digitális munkaeszközök fejlesztésével párosulva elmosta a különbséget a szakmai és a magánélet között. A képviselők világos szabályokat szorgalmaznak, amelyek megerősítenék a munkavállalók lecsatlakozáshoz való jogát.
Az EP időről időre frissíti a munkavállalók védelmére szolgáló szabályokat is, például azzal, hogy csökkentik a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagok jelenlétét a munkahelyeken.
2023 novemberében a Parlamenti a művészek és a kulturális dolgozók munkakörülményeinek javítására szólítottak. Egy másik, 2024. januári állásfoglalásban a képviselők ragaszkodtak a zenei streamelésből származó bevétel igazságosabb elosztására vonatkozó szabályokhoz, a szerzők és előadók javára.
Arról, hogy az EU hogyan javítja a munkavállalók jogait és munkakörülményeit itt írtunk bővebben.
Nemek közti egyenlőség
Az EU jogszabályokat, jó gyakorlatokat és ajánlásokat fogadott el a nemek közötti egyenlőség javítása érdekében. A Parlament nőjogi szakbizottságával mindig is határozottan kiállt az ügy mellett.
A képviselők szeretnék biztosítani a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát is. Éppen ezért 2019-ben új szabályokat fogadtak el a munka és a magánélet megfelelőbb összeegyeztetése, valamint a szülők és a gondozók jogainak megerősítése érdekében. 2021-ben pedig a képviselők elfogadták a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós stratégiát és arra szólították a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ambiciózus cselekvési tervet, egyértelmű célokat kitűzve az uniós országok számára a nemek közötti bérszakadék következő öt évben történő csökkentésére. 2023-ban a Parlament új szabályokat fogadott el a fizetések átláthatóságára vonatkozó kötelező intézkedésekről.
A Parlament állásfoglalásaiban arra is felhívja a figyelmet, hogy hatáozottan kell fellépni a nők elleni erőszak bizonyos formái, például a szexuális zaklatás vagy az online megfigyelés ellen, és meg kell erősíteni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályokat.
Tudjon meg tényeket és számadatokat az Európai Parlamentben magas beosztású nők arányáról.
A Parlament küzdelme a nemek közötti egyenlőségért az EU-ban
Mit tesz az EU a nemi alapú erőszak megfékezéséért?
Az egészségügy javítása
Az EU az európai gyógyszerszabályozási hálózaton keresztül szabályozza a gyógyszerek engedélyezését és osztályozását. A forgalomba hozatalt követően az engedélyezett termékek biztonságát továbbra is figyelemmel kísérik.
Az uniós jogszabályok minimális egészségügyi és biztonsági követelményeket írnak elő a munkahelyek számára is, melyek a berendezések használatáról, a várandós és fiatal munkavállalók védelméről, valamint a zajnak vagy bizonyos, például rákkeltő anyagoknak, azbesztnek és ólomnak való kitettségről szólnak.
Az EU szabályai magas szintű biztonságot garantálnak az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás minden szakaszában.
2018-ban új rendeletet fogadtak el az állatgyógyászati készítményekről, hogy visszaszorítsák az antibiotikumok használatát a mezőgazdaságban, és megállítsák az antibiotikum rezisztencia állatokról emberekre való terjedését.
Az uniós országok a fürdővíz-irányelv révén ellenőrzik a fürdővizekben a baktériumok jelenlétét. A víz keretirányelv védi az EU vizeit, az ivóvízről szóló irányelv pedig tovább javítja az ivóvíz minőségét.
A Parlament 2024 áprilisában felülvizsgált törvényt fogadott el az EU légszennyezettségének csökkentése és 2050-re nulla légszennyezés elérése érdekében.
Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EHIC) biztosítja, hogy az EU-ban élő emberek hozzáférjenek az orvosilag szükséges, államilag biztosított egészségügyi ellátáshoz az ideiglenes tartózkodás során minden EU-országban.
2021-ben elindult az új, 2021–2027-re vonatkozó EU4Health program, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jobban felkészüljön a jelentős nemzetközi egészségügyi vészhelyzetekre, miközben könnyebben hozzáférhetővé teszi a megfizethető árú gyógyszereket és orvosi eszközöket.
A közegészség javítása: az uniós intézkedések közérthetően
Befogadóbb munkaerőpiac
A Parlament számos intézkedést javasolt már a betegszabadság témakörében is, és azzal kapcsolatban, hogy egy nagyobb vagy krónikus betegség után könnyebben vissza tudjanak illeszkedni a dolgozók a munkaerőpiacra. A képviselők 2019-ben elfogadták az európai hozzáférhetőségi törvényt is, amelynek segítségével olyan mindennap használatos termékek és szolgáltatások, mint az okostelefonok, számítógépek vagy bankautomaták, válnak elérhetővé és megközelíthetővé az idősebb és a fogyatékkal élő személyek számára szerte Európában.
2024-ben a Parlament jóváhagyta az Európai Fogyatékosügyi Kártya bevezetését annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek EU-szerte kedvezményes feltételekhez férhessenek hozzá, például elsőbbségi hozzáféréshez és parkolóhelyekhez.
A Parlament ajánlásait követve az Európai Bizottság elfogadta a fogyatékkal élők jogairól szóló stratégiát a 2021-2030 közötti időszakra.
A Szociális Klímaalapot 2021-ben hozták létre, hogy segítse az energiaátállás által érintetteket, köztük a kisvállalkozásokat.
2024-ben a Parlament új normákat fogadott el a nemzeti esélyegyenlőségi szervek számára, amelyek kulcsfontosságúak a munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelemben.
További információ
-
A Bizottság vitaanyaga Európa szociális dimenziójáról
új ablakban nyílik meg
- Szociális és foglalkoztatáspolitika: általános elvek
- A szociális jogok európai pillére
- Szülői szabadság az EU-ban
- A szociális jogok európai pillére (podcast)
- Tájékoztató a szegénység, a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció elleni küzdelemről
