Fiatalok foglalkoztatása: íme az EU intézkedései

A fiatalok munkanélkülisége továbbra is kulcsfontosságú probléma Európában. Tudja meg, milyen intézkedéseket hozott az EU a segítségnyújtás érdekében.

Fiatalok dolgoznak egy közösségi irodában. Fotó:  CoWomen - Unsplash
Fiatalok dolgoznak egy közösségi irodában. Fotó: CoWomen - Unsplash

A foglalkoztatás- és ifjúságpolitika a tagállamok felelőssége. Az EU azonban számos, a nemzeti politikákat kiegészítő kezdeményezést indított a szociálisabb Európa megteremtésére irányuló intézkedések részeként.

Ezek a támogatások a fiatalok foglalkoztatási programjainak finanszírozására, a szakmai gyakorlatok és szakmai gyakorlatok minőségének javítására, nemzetközi oktatási és munkalehetőségek felkínálására, valamint a fiatalok önkéntes projektekben való részvételének megkönnyítésére összpontosítanak.

A fiatalok munkanélkülisége számokban


Ha nem sikerül megfelelő munka- és képzési lehetőséget találni, az elszigeteltség és haszontalanság érzését kelti a fiatalokban és negatív hatással van a gazdaságra és az elöregedő társadalomra.

A 2008-as gazdasági világválság a fiatalokat érintette a legsúlyosabban, a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája az EU -ban 2013 elején elérte a 25%-ot, Görögországban és Spanyolországban pedig 50% felett volt. Ez 2019-re rekord alacsony, 14% körüli szintre süllyedt, ám a Covid19 járvány hatására 2020-ban ismét emelkedett és elérte a 19%-ot is, de bizakodásra adhat okot, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája 2024 áprilisában14,4%-ra csökkent.

Uniós programok a fiatalok foglalkoztatásáért


Az ifjúsági foglalkoztatás támogatásáról szóló intézkedéscsomag részeként a megerősített ifjúsági garancia program olyan uniós kezdeményezés, amely a 30 év alatti fiataloknak munkát, továbbképzést, vagy gyakornoki lehetőséget kínál a munkanélkülivé válástól vagy az oktatási intézmény elhagyásától számított négy hónapon belül.

Azért, hogy a vállalások a gyakorlatban is megvalósulhassanak és megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkezzenek, az EU létrehozta az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést. Ez 20 országban (köztük Magyarországon is) azokban a régiókban nyújt támogatást a fiatalok számára, ahol az ifjúsági munkanélküliség 2012-ben meghaladta a 25%-ot.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést integrálták az Európai Szociális Alap Plusz program 2021-2027 közötti időszakára. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az uniós átlagot meghaladó arányban nem dolgoznak, tanulnak vagy képzik magukat a fiatalok, a program forrásainak legalább 12,5%-át a fiatalok támogatására kell fordítaniuk.

Minőségi szakmai gyakorlatok


Az ifjúsági garancia programok megvalósítását segíti a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége is, melyet 2020 júliusában újított meg az Európai Bizottság és amelynek középpontjában így a digitális és zöld tanulószerződéses gyakorlatok állnak, amik megkönnyítik az átmetet a klímasemleges Európába.

2024 márciusában a Bizottság új szabályokat javasolt a gyakornokok kizsákmányolásának elkerülése érdekében EU-szerte. Korábban, 2023 júniusában a Parlament olyan jogszabály megalkotását szorgalmazta, amely minőségi szakmai gyakorlatokat biztosít az EU-ban.

Nemzetközi lehetőségek


Az EU-ban a tagállamok felelősek a felsőoktatási politikákért és képzési rendszerekért. Az EU a köztük lévő koordináció révén segíti, és finanszírozás vagy szakpolitikai együttműködés révén támogatja erőfeszítéseiket.

Az 1999-es bolognai rendszer 48 országban segítette a felsőoktatási diplomák kölcsönös elismerését.

Az elismerési folyamat további előmozdítása érdekében 2018-ban az uniós országok ajánlást fogadtak el a felsőoktatási és felső középfokú végzettségek kölcsönös elismerésének előmozdításáról. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy tegyenek lépéseket a diplomák automatikus elismerésének bevezetésére 2025-ig.

Az EU-ban már léteznek olyan eszközök, amelyek segíthetik a képesítések elismerését és megkönnyítik a képzési és az élethosszig tartó tanulási bizonyítványok határokon átnyúló érvényesítését. Ezek:

  • Az európai képesítési keretrendszer egy jogilag nem kötelező eszköz, amely segít összehasonlítani az európai képesítési rendszereket.
  • Az Europass kulcsfontosságú dokumentumok gyűjteménye, beleértve az Európa-szerte egységesített önéletrajz-sablont és nyelvi útlevelet, amely megkönnyíti az oktatás és a munkatapasztalat nemzetközi összehasonlítását.
  • Az európai szakképzési kreditrendszer a különböző rendszerekben és országokban megszerzett munkával kapcsolatos készségek és ismeretek érvényesítését és elismerését segíti.


Az EU célja egy európai oktatási térség felépítése, amely minden fiatal számára biztosítja, hogy minőségi oktatásban és képzésben részesüljön, és munkát találjon szerte a kontinensen.

Az EU oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja az Erasmus+, amely a mobilitásra és a transznacionális együttműködésre összpontosít. 1987-ben diákcsere-programként indult, és az iskolai és felsőoktatási, a szakképzési, a felnőttkori tanulás, az ifjúsági nem formális és informális tanulás, valamint a sport ernyőprogramja lett.

Az Erasmus+ lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy külföldön tanuljanak, oktatási és képzési lehetőségeket biztosít az oktatási szektorban dolgozó munkatársaknak, támogatja a szakmai gyakorlatokat és az ifjúsági csereprogramokat. A szervezetek, például iskolák, egyetemek, ifjúsági szervezetek is kaphatnak finanszírozást, hogy stratégiai partnerségeket és szövetségeket hozzanak létre más országok szervezeteivel.

A 2021–2027 közötti időszakra szóló új Erasmus+ programot május 18-án fogadta el az EP. A képviselők a Tanáccsal folytatott tárgyalások során elérték, hogy további 1,7 milliárd euróval megtoldják a program költségvetését, így az előző időszakhoz képest csaknem duplájára, összesen 28 milliárd euróra nőtt az Erasmus+ finanszírozási kerete, mely a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a hátrányos helyzetű személyek részvételének biztosítására összpontosít.

Önkéntes munkalehetőségek


Hivatalosan 2016 végén indult az Európai Szolidaritási Testület, mely 2020 végéig finanszírozott önkéntes tevékenységeket, szakmai gyakorlatokat és fiataloknak szóló állásokat olyan projektekben, amelyek a közösségek és az emberek javát szolgálják Európa-szerte. 2019 szeptemberéig már több mint 161 000 fiatal regisztrált a részvételre.

2021 májusában az EP-képviselők jóváhagyták a az Európai Szolidaritási Testület új, 2021–2027 közötti programját és költségvetését is, tevékenységét pedig a következő időszakban kiterjesztik az uniós humanitárius segítségnyújtás területén végzett önkéntes munkára is.

Bővebben az EU szociálpolitikájáról