A műanyaghulladék mennyisége és újrahasznosítása az EU-ban (infografika)
Miközben az uniós országok egyre több műanyaghulladékot hasznosítanak újra, egyúttal több hulladékot is termelnek. Tények és számok infografikánkban.
2021-ben minden EU-ban élő ember átlagosan 36,1 kiló műanyag csomagolási hulladékot termelt. Az egy lakosra jutó műanyag csomagolási hulladék mennyisége 2010 és 2021 között mintegy 29%-kal nőtt, ez plusz 8,1 kilogrammot jelent fejenként.
Az EU-ban 2021-ben keletkezett összes műanyaghulladék 16,13 millió tonna volt és mintegy 6,56 millió tonna műanyaghulladékot hasznosítottak újra.
Az EU számos intézkedést tesz azért, hogy csökkentse a műanyaghulladék jelenlétét, de mi történik azzal mennyiséggel, ami ennek ellenére keletkezik? Hogyan lehet növelni az újrafeldolgozás mértékét?
Bővebben arról, hogy mit tesz az EU a műanyaghulladék csökkentésért itt írtunk.
A műanyaghulladék kezelése Európában
Európában a műanyaghulladék ártalmatlanításának leggyakrabban használt módja az energetikai visszanyerés, ami azt jelenti, hogy a műanyaghulladékot elégetéssel vagy más eljárással hasznosítható hővé, villamos energiává vagy üzemanyaggá alakítják. Az újrahasznosítás a műanyaghulladék kezelésének második leggyakrabban használt módja.
Az újrahasznosítás miatt összegyűjtött műanyagszemét felét EU-n kívüli országokba szállítják, mert az EU-n belül erre kevés lehetőség, technológia és forrás áll rendelkezésre. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2021-ben elérte a 33 millió tonnát. A különböző típusú szállított hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék, valamint papír-, műanyag-, textil- és üveghulladék, melyek főként Törökországba, Indiába és Egyiptomba kerültek.
Korábban a szemét nagy részét Kínába szállították, de a műanyaghulladék behozatalára vonatkozó kínai korlátozások valószínűleg csökkentik az EU exportját. Ez azonban a műanyaghulladék égetésének és lerakásának fokozott kockázatát jelenti Európában. Az EU körforgásos és klímabarát módszereket igyekszik találni a műanyag hulladék kezelésére.
Az, hogy a műanyaghulladék újrahasznosítási mértéke Európában viszonylag alacsony, nemcsak a gazdaságot érinti rosszul, de a környezetre is negatív hatással van.
2019-ben körülbelül 22 millió tonna műanyag került a talajba, a folyókba és az óceánokba, és az előrejelzések szerint 2060-ra a műanyagszivárgás megduplázódik.
2019-ben a műanyagok 1,8 milliárd tonna üvegházhatásúgáz-kibocsátást termeltek – ez a globális kibocsátás 3,4%-a –, amelynek 90%-a a gyártásból és a fosszilis tüzelőanyagokból való átalakításból származik. 2060-ra a műanyagok életciklusából származó kibocsátás több mint kétszeresére nő, és eléri a 4,3 milliárd tonnát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának.
A hulladékok kezelésésről az EU-ban itt írtunk bővebben.
Problémák a műanyaghulladék újrahasznosítása körül
A műanyag-újrahasznosítást bonyolító fő kérdések az újrahasznosított termék minősége és ára, összehasonlítva a nem újrahasznosított termékkel. A műanyagfeldolgozóknak nagy mennyiségű újrahasznosított műanyagra van szükségük, amelyet szigorúan ellenőrzött előírások szerint és versenyképes áron gyártanak.
A műanyagok könnyen testreszabhatók az egyes gyártók – funkcionális vagy esztétikai – igényeihez. Az újrahasznosított műanyagok iránti kereslet emiatt is gyorsan növekszik.
Az EU megoldásai az műanyag-újrahasznosítás növelésére
Júniusban az EU új szabályokat fogadott el, amelyek a tengeri műanyag hulladék témájával foglalkoznak, és intézkedéseket vezettek be az európai strandokon található 10 legnépszerűbb egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban. Szeretnék továbbá, ha 2025-re 25%, 2030-ra pedig 30% lenne az újrahasznosított műanyag része a műanyag palackokban.
2018 májusában a Bizottság javaslatot terjesztett elő a tengeri műanyaghulladék kérdésének kezelésére. Ennek része, hogy be kell tiltani az európai strandokon talált top 10 egyszer használatos műanyag termékek gyártását az unióban 2021. július 3-tól.
2022 novemberében a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályokat javasolt. A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott, és a képviselők 2024 áprilisában jóváhagyták az új szabályokat. A szabályok előírják az uniós országoknak, hogy 2030-ig 2018-hoz képest 5%-kal, 2035-re 10%-kal, 2040-re pedig 15%-kal csökkentsék az egy főre jutó összes csomagolási hulladékot.
Külön rendelkezések is vannak a műanyag csomagolási hulladék csökkentésére. 2030. január 1-jétől betiltanak bizonyos egyszer használatos műanyag csomagolási típusokat. 2029-re az egyszer használatos műanyag és fém italtartályok 90%-át (maximum három literes) külön kell gyűjteni.
Tudj meg többet arról, hogyan csökkenthető a csomagolási hulladék az EU-ban? (infografika)
A zöld megállapodás részeként 2030-ig meg kell oldani a műanyag csomagolási hulladék 55%-ának újrahasznosítását. Ehhez azonban további lépésekre van szükség, hogy a piac jobban megnyíljon az újrahasznosított műanyagok előtt.
Szükség van például:
- a másodlagos műanyagok minőségének biztosítására
- a piac és a vásárlók bizalmának megerősítésére
- kötelező érvényű szabályok bevezetésére, amelyek előírják, hogy bizonyos termékekben milyen mértékben kell lennie újrahasznosított résznek
- a tagállamok ösztönzésére, hogy csökkentsék az újrahasznosított termékek áfáját.
Emellett az EP a műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó szabályokat is elfogadott:
- 2015-ben korlátozták a nejlonzacskók használatát
- felkérték az Európai Bizottságot, hogy lépjenek fel a mikroműanyagok ellen.
2024 februárjában a Parlament szigorúbb követelményeket fogadott elaz EU-n kívüli hulladékszállításra vonatkozóan. A szabályok tiltják a műanyaghulladék exportját olyan országokba, amelyek nem tagjai a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD).
Tudjon meg többet a hulladékról az EU-ban
További információ
- Az EP javaslatai az európai műanyag stratégiával kapcsolatban (angol)
-
A Bizottság honlapja az uniós újrahasznosítási stratégiáról
új ablakban nyílik meg
- Elfogadott szöveg a műanyagtermékek tilalmáról (2019.03.27.)
-
Az Európai Bizottság honlapja a mikroműanyag szennyezésről (angolul)
új ablakban nyílik meg
- EP - Erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság
