Az Európai Unióról szóló szerződés – Csatlakozás az EU-hoz

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke

Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke

MI A CÉLJA AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 49. ÉS 2. CIKKÉNEK?

• A 49. cikk jogi alapot biztosít bármely európai államnak az EU-hoz való csatlakozásra.
• A 2. cikk meghatározza azokat az értékeket, amelyekre az EU épül.

FŐBB PONTOK

Jogosultság

A felvételét kérő országnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• európai államnak kell lennie;
• tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében meghatározott értékeket, valamint elkötelezettnek kell lennie azok iránt; ezek az értékek nevezetesen a következők: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság tiszteletben tartása; az emberi jogok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak – tiszteletben tartása; valamint a pluralista társadalom és a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség tiszteletben tartása.

A felvételét kérő országnak az uniós csatlakozási feltételeknek is meg kell felelnie. Ezekre hivatkoznak koppenhágai kritériumokként, mivel e kritériumok meghatározására az Európai Tanács koppenhágai ülésén került sor 1993 júniusában. E kritériumok a következők:

• a demokráciát, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét garantáló stabil intézmények;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagságból eredő kötelezettségek – többek között a politikai, gazdasági és monetáris unió céljai – felvállalásának és hatékony végrehajtásának képessége.

Az Európai Tanács 1995 decemberében tartott madridi ülése során hozzátette, hogy a tagjelölt országnak képesnek kell lennie az uniós jogszabályok alkalmazására, valamint az uniós jog nemzeti jogba – a megfelelő igazgatási és igazságszolgáltatási struktúrákon keresztül – történő átültetése hatékony végrehajtásának biztosítására.

Az EU fenntartja a jogot annak eldöntésére, hogy az adott tagjelölt ország mikor teljesítette a csatlakozási kritériumokat. Továbbá magának az EU-nak is képessé kell válnia az új tagok integrálására.

Eljárás

• 1.

  Alkalmazás

  Az EUSZ 2. cikkében szereplő kritériumokat teljesítő európai ország a hivatalos kérelmet a Tanácshoz nyújtja be. A Tanács a kérelemről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Bizottságot és a nemzeti parlamenteket.

• 2.

  Az Európai Bizottság véleménye

  Az Európai Unió Tanácsával folytatott konzultációt követően az Európai Bizottság véleményt ad ki az érintett ország uniós tagsági kérelméről.

• 3.

  Tagjelölt státusz

  A tagjelölt státuszt az Európai Unió Tanácsa egyhangúlag biztosítja a felvételét kérő országnak a Bizottság véleményét és az Európai Tanács hozzájárulását követően.

• 4.

  Tárgyalások

  A Tanács egyhangú határozatát követően kezdődnek meg a tárgyalások.

  A tárgyalások az uniós országok és a tagjelölt ország kormányai közti kormányközi konferenciák keretében zajlanak. A közösségi vívmányokat (közösségi joganyag) szakpolitikai területekre osztják a tárgyalások hatékony megszervezése érdekében. (A szakpolitikai területek vagy „fejezetek” száma jelenleg 35.)

  Az Európai Unió Tanácsa meghatározhat tárgyalási nyitó- vagy zárókritériumokat az összes fejezethez, vagy ideiglenes kritériumokat az egyes fejezetekhez. A kritériumok megállapításáról szóló döntés az egyes fejezetek ellenőrzési gyakorlatából eredő ellenőrzési jelentésen alapul. Egy fejezetet csak ideiglenesen lehet lezárni, ha a tagjelölt ország bizonyítja, hogy már végrehajtotta egy adott fejezet vívmányait, vagy hogy a csatlakozás időpontjáig végrehajtja azt, és adott esetben teljesíti a kritériumokat.

  A Bizottság a csatlakozás előtti időszak során nyomon követi a tagjelölt országnak a vívmányok végrehajtása terén tett erőfeszítéseit. Ezen túlmenően – a TAIEX-hez hasonló – előcsatlakozási finanszírozási eszközökkel támogatja a tagjelölt országokat a folyamat során.

  Átmeneti rendelkezések – a felek továbbá megvitatják, hogy bizonyos szabályok esetén lehetőség nyílik-e a fokozatos bevezetésre (és amennyiben igen, annak módját is tárgyalják) annak érdekében, hogy a csatlakozásra váró ország és az uniós tagállamok (országok) elegendő idővel rendelkezzenek az alkalmazkodáshoz. Ez főként a tárgyalások záró szakaszában kerül a napirendre.

  A Bizottság az eljárás során tájékoztatja az Európai Unió Tanácsát és az Európai Parlamentet, különösen az éves bővítési csomagok révén, amelyek egy horizontális stratégiai dokumentumból állnak a bővítési politikáról szóló közlemény és országjelentések formájában. Ezeket a dokumentumokat az Európai Parlament megvitatja, majd előterjeszti észrevételeit a plenáris ülésen elfogadott állásfoglalások keretében. A tagjelölt országok is éves nemzeti programokat dolgoznak ki, amelyek keretében értékelik saját előrehaladásukat az uniós vívmányok egyes fejezetei végrehajtása terén.

• 5.

  Csatlakozás

  Miután a csatlakozási tárgyalások véget érnek az adott csomag összes fejezetének végleges lezárását követően, a csatlakozási szerződést elkészítik és véglegesítik az uniós tagállamok (országok) tervezetkészítési konferenciáján. A csatlakozáshoz a Tanács egyhangú jóváhagyására és az Európai Parlament egyetértésére van szükség. Ezt követően a szerződést mind az Unió összes tagállama, mind a csatlakozásra váró ország aláírja. A hatálybalépés előtt a csatlakozási szerződést minden egyes uniós tagállamnak és a csatlakozásra váró országnak is ratifikálnia kell a saját alkotmányos eljárásuknak megfelelően.

HÁTTÉR

További információk:

• A tagság feltételei (Európai Bizottság)
• Az uniós csatlakozás lépései (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – VI. cím – Záró rendelkezések – 49. cikk (az EUSz korábbi 49. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 43. o.)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – I. cím – Közös rendelkezések – 2. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 17. o.)

utolsó frissítés 17.01.2020